Délmagyarország, 1912. december (1. évfolyam, 94-117. szám)

1912-12-28 / 115. szám

6 DÉLMAGYARORSZAG 1912. december 20. Sok anekdota kering — a kivételes családról. Egyik anekdota ide, a vagyonuk és hirnevük elmondúsához tartozik. Sokan kétségbe vonták a Dungyerszkyek nagy vagyonát, inert hiszen Budapesten még házuk sincsen. Nosza, kiadta az öreg Lázó a parancsot, hogy Budapest legdrágább telkét kell megszerezni az ő számára. Két drága te­lek volt; az egyik a régi Kúria helyén, a másik a Neugebaude helye, a mostani Sza­badság-tér. Itt a telek négyszögölét valami­vel drágábban mérték, mert itt már büszkén állt a parlament drága palotája. Itt vette meg Dungyerszky a legnagyobb telket és ö volt az első, aki palotát épitett az azóta kié­pült térre. (Most már Pesten is elhitték a Dungyerszky gazdagságát. Számtalan ilyen és hasonló epizódot mesélnek erről a tüne­ményes szerencséi ü, nagy vagyonú famíliá­ról. Karácsony az üzletekben. — Hogyan jövedelmezett a ke­reskedőknek, iparosoknak és ál­talán az üzleteknek? — (Saját tudósítónktól.) A mostani kará­csony elé — a fenyegető háború hatása alatt — üzletileg mindenki a legpesszimiszti.kusabb szemmel nézett. Deprimált, kétkedő, bizony talan hangulat vett erőt az üzleti világon, hi­szen csaik a fenyegető rém árnyéka vetődött előre és máris mennyi szolid egzisztencia roppant össze! Minden vonalon bénult a gaz­dasági élet s ha a karácsony a vallás szem pontjából megváltást jelentett a világnak, — szokatlan párhuzam — de nagyon kis túl­zással, ugyanilyen jelentősége volt az üzleti életre is. Sok-sok kereskedőnek, iparosnak és más üzletembernek valósággal létérdeke füg­gött attól, vájjon üzletileg milyen mértékben válik be a mostani karácsony. Mert sokat alig lehetett várni tőle — ez volt ia közhangu­lat is. Most, karácsony után, ismét beigazoló­dott az a mindenekre (álló tétel, hogy a pesz­sziimistáknak csak félig van igazuk. A köz­hangulat megváltozott s általában az, liogy a karácsony jobb volt, mint amilyennek re­mélték. Mindamellett panaszok vannak gar­madával, ,aimj természetes is, mert tökélete­sen igazuk van a kereskedőknek és iparosok­nak abban, hogy a mult évi és az előző ka­rácsonyok, ha nem is hasonlít hatatlanul, de lényegesen nagyobb üzleti forgalmat idéztek elő. Viszont tekintetbe kell venni a mai, hó­napok óta egyállapotban tengő-léngő zilált gazdasági viszonyokat. És ilyen formán örülni kell annak is, hogy a mostani kará­csony jobb volt, mint ahogy remélték, bár­milyen keveset vártak is tőle. Munkatársunk beszélgetést folytatott né­hány szegedi kereskedővel, iparossal és ká­véház-tulajdonossal, akiknek a nyilatkoza­taiból világosan összeállítható a mostani ka­rácsony üzleti mérlege. íme: (Kereskedők karácsonya.) — Panaszra is lehet okunk, meg nem is. Általában mi nem bíztunk most a karácsony­ban, ugy véltük, hogy legföljebb annyit hoz, amennyit valamilyen más közönséges ünnep­nap. Nem mondhatni, hogy az üzleti forgalom csak megközelítőleg is olyan élénk lett volna, mint más alkalommal, de a körül menyekhez képest és objektíve mérlegelve a dolgot, elég jó volt, A zseb a legérzékenyebb valami, lehe­tetlen tehát, hogy az emberek ne panaszkod­janak, de — mondom — némi túlzás mindig van az üzleti siránkozásokhan. Bizonyos, hogy a vevők a fogukhoz vertek minden ga­rast, mielőtt vásároltak és ez az oka, hogy re­latíve nagyon különbözőik az eredmények. Például a luxus-cikkek kevésbé keltek, mint a szükségleti cikkek. A publikum is főleg olyan dolgokat vásárolt, ami hasznos, amit esetleg máskor, ünnepi alikaloim nélkül is megvásárolt volna. Szóval gazdaságosan igye kezett bánni a pénzével és ez a. gazdaságos igyekezet az, ami sokaknak pauaszkodásra ad okot. Sokat lendített az üzleti élet forgal­mán az a körülmény, hogy éppen korácsony előtt szerencsére enyhült a háborús helyzet és békeszólamok járták he a világot. És ezért mondhatjuk, hogy a mostani karácsonnyal üzletileg megelégedhetünk, sőt örülhetünk is, főleg, ha arra gondolunk, mi lett volna, lia karácsonyra csakugyan dörögnek az ágyuk és következményeiben kiszámíthatatlan ,pusz­tulás támad a nyomukban. (Az iparosok karácsonya.) — Mi nem igen panaszkodhatunk amiatt, hogy rosszul ütött volna be a karácsony — mondotta az egyik tekintélyes szegedi iparos. Az iparosok túlnyomó részben étetsz ükségle­ti cikkeket készítenek, tehát olyanokat, ami­lyeneket a publikum nehéz pénzügyi viszo­nyok (között i'S szívesen vásárol, mert a ház­tartásához, az életéhez kellenek. Cipőre, ru­hára, ruhanemüekre, mindig szükség van s nem lehet panaszkodni, hogy nem volt mun­kájuk az iparosoknak. Természetesen a nyo­masztó anyagi viszonyokat megérezték az iparosok is, sőt most is megérzik, leginkább azért, mert a hitelt nagyon megszorították. Nem elég csak az, liogy sok legyen a megren­delés, nyersanyag is kell ám hozzá és nem minden iparos van abban a helyzetben, liogy a nyersanyagot egyszerre kész pénzzel ki tud­ja -fizetni. Hiába ad váltót is, mert a pénzin­tézetek korlátozták a váltóleszámítolásokat és még a príma iparosok váltóit is csak megszo­rított mértékben fogadják el, holott azelőtt simán ment ez is. Mi tehát iha panaszkodunk, inkább -ezért panaszkodunk, a karácsony miatt nem igen. (Káréházak,) — A kávéházak forgalma — a magamé és tudomásom szerint a többieké is — na­gyobb volt a szokottnál — mondotta az egyik belvárosi kávéház tulajdonosa. A szokott alatt -nem hétköznapi forgalmat kell érteni, hanem vasárnapit. Mert vasárnap — ugye bár — nagy publikuma vau miniden kávéház­nak, de a karácsonyi forgalom túlszárnyal­ta ezt. A rendes vasárnapi publikumon kiviil más, eddig nem látott családok is foglaltak asztalt. Ahogy hallom, zsúfolva volt minden kávéház, sőt olyan is akadt, ahova már nem fért több közönség és sok vendéget kénytelen volt elengedni a tulajdonos. Meglátszott a kávéházak forgalmán, liogy karácsony van s általában nem lehet panaszra ok. Szóra­kozni elvégre kell ós aránylag mégis a ká­véházban találja legolcsóbb szórakozását n közönség. NEMENYINE FOG MÜVESTERME Kárász-utca 6a. sz. alatt létezik. Készit mindenféle fogmunkákat kaucsukban és aranyban, Vidékiek 24 óra alatt lesznek kielégítve. - Bármilyen javítás hat óra alatt elkészül. 522 VizVezetft, Hgszesz- í$ cjatornázfei-Vállalatoraat Vidra-utca 5a. sz. a., Ligeti Béla építész ur házába helyeztem át. Fehér Imre. Állandó mintaraktár modern fürdők, clo­settek és mosdóberendezésekről. = Telefon 9—15. = HIREK Szegedi kalendárium. ÜNNEPEK UTAN va­gyunk már: fekete kará­csony elmúlt és a most kö­vetkező napok már is hét­köznapi, igazi fekete nap­pal kezdődött. Kívül-belül szomorúak, vagyunk, talán azért is, mert az ünnepi hangulat tulgyorsan lefoszlott rólunk1 Aztán nem szabad felejte­ni, hogy még a háborús hangulat is vissza­visszajár, kicsit kisérteni, aztán meg nem­csak a hónapnak, de az évnek is utolja van s ilyenkor érezzük meg legjobban, mi is volt ennek az évnek a mérlege'? Mit kaptunk egyik részéről és mit nem kaptunk a másik­ból? Ugyebár, minderre mindnyájan gondo­lunk, még akkor is, ha nem akarunk . . . IDŐJÁRÁS: A meteorológiai intézet je­lenti: Lényegtelen hő-változással és sok he­lyütt csapadékkal még változékony idő vár­ható. Sürgöny prognózis: Változékony, eny­he, sok helyen csapadék. Déli hőmérséklet: 7.6 C volt. A VÁROSHÁZÁN: délelőtt 10—14g fo­gad a polgármester, a főkapitány pedig 11—l-ig. A KÖZKÓHÁZBAN: A beteg látoga­tási klő délután 1—3-ig tart. VÁROSI SZÍNHÁZ: Este 8 órakor „Válás után" vigjáték, URÁNIA SZÍNHÁZ: Délután 6 órától kezdve „A becsületért", társadalmi dráma 3 felvonásban. VASS-MOZI, déluján hattól kezdve „A hazátlan leány", mozidráma 3 felvonás­ban. A választójogi statisztika. — A központi statisztikai hivatal fejlődése — (Saját tudósítónktól.) Az idén ,a központi statisztikai ihivatal az érdeklődés ,központjá­ban állott. A népszámlálás és ennek alapján a választójogi statisztika, továbbá napi­rendre került a nemzetközi statisztikai kérdé­sek állandóan a statisztikai hivatal felé te­relték a figyelmet. Érdekesnek -taűljaik miegismerftótni en nek a hivatalnak működését a legközelebbi idő újításaival együtt hiteles információink alapján a következőikben: A választójogi statisztika, a hivatalnak csak rendkívüli munkálata volt s végrehajtá­sában az 1910. évi nagy népszámlálási műhöz kapcsolódott, mely utóbbi, mint az állam em­beranyagának pontos nyilvántartása, a sta­tisztikai megfigyelések legfontosabbika. A népszámlálási anyag feldolgozása immár kö­zel másfél év óta -foglalkoztatja a statisztikai hivatalt s az a ritka nagy érdeklődés, mely a népszámlálás főbb demográfiái eredményeit közlő kiadvány iránt mutatkozik, legjobban igazolja, hogy a. statisztikai kutatás jelentő­sége nálunk is mindinkább kezd elismerésre jutni. A folyamatban levő rendkívüli munkála­tok sora. nem zárul he ezzel a két adatgyűj­téssel. Meg kell még emlékezni az állatszám­lálásról, mélynek adatai afr ikul tűr orszá­gunkban fokozott értékkel bírnak a vakság­ügyi statisztikáról, mely az összehasonlító nemzetközi -statisztika becses hajtása s végül az önkormányzati szervek háztartási statisz­tikájáról, mely a községek, vármegyék és vá­rosok gazdasági életébe mélyebb bepillantást engedvén, hasznos reformok útját egyengeti. Rendes munkák öjre p jhiivatuÜnak már szintén nagyra nőtt az idők során s a három

Next

/
Thumbnails
Contents