Délmagyarország, 1912. december (1. évfolyam, 94-117. szám)

1912-12-28 / 115. szám

1912. december 22. DÉLMAGYARORSZÁG 395. főosztályba osztott személyzet 38 rendes évi adatgyűjtés feldolgozását, számszerű bírála­tát és tudományos megvilágítását végzi. Ta­gad hatatta suul európai nivón álló statiszti­kai hivatalunk fejlődése lépést tart az állami élet haladásával s mint az elhatározások egyik irány,ittó (eszköze, amegfigy adási körét mindenhová kiterjeszti, hol a kormányzatnak szüksége van tapasztalatokat szerezni. A köz­igazgatásnak alig van ága, melyről a statisz­tikai hivatal adatokat ne gyűjtene. A fizikai élet igazgatásának statisztikájához tartoznak a szinte tökéletesnek mondható népmozgal­mi statisztikai s a, vándorlási és közegészség­ügyi statisztika stb. a szellemi élet igazgatá­sát tartják szemmel az iskolaügyre és egyéb közművelődési intézményekre s a hitéletre vonatkozó adatgyűjtések, mig a. bűnügyi sta­tisztika és a házassági perek statisztikája az igazságügyi igazgatásnak tesznek szolgálato­kat. Szátmlszerinit legtöbb statisztikai a.dat­gyüjéts az összeseknek körülbelül kétharma­da mégis a gazdasági életre vonatkozik s gazdasági statisztikai adatgyűjtéseink, me­lyek szaporodása egyre tart, őstermelésünk, ipari életünk, közlekedési politikánk, kereske­delmünk és áruforgalmunk s hitelintézeteink helyzetének és mindennevü viszonyainak megítélésében nélkülözhetetlen segédeszkö­zök. Nagyban emeli — a múlttal szemben — a Statisztikai adatok súlyát az a körülmény, hogy ,a statiszitaki hivatal ma már a közvet­len ősanyagot. szerzi meg az adatszolgálta­tóktól s nemcsak a táblázatokba szorított s forrása által esetleg hibásan csoportosított adattömeget. A statisztikai hivatal ma már nem csupán reprodukálja a hozzá beözönlött adatokat, hanem nagy gyári üzem módjára a nyersanyagot hatalmas gépezetével átgyúr­ja s olyan formában bocsátja nyilvánosság­ra, liogy a köznek leginkább legyen tanulsá­gos. A statisztikai hivatal ezel a közigazga­tási szerveket sok munkától mentesíti, ma­gára pedig több terhet vállal, az eredmény azonban mindenesetre az adatgyűjtések bel­ső tartalmának javulása. — Görgey betegsége. Görgey Artúr, a SZÍVÓS természetű agg hős katona, ugy lát­szik, még kevés hijján száz éves korában is leküzdi baját. Legalább a jelek arra mutat­nak. Három nap óta már délelőtt tizenegy óra tájban fölkél az ágyból és karosszékben pihen. A mai éjszakát nyugodtan töltötte, mert kis altató port adtak be neki. — Ellenségeskedés Kína és Oroszor­szág közt. Pekingből jelentik: Az orosz követ tiltakozott a kinai külügyminiszternél az oroszellenes izgatás miatt Kínában. A kínai külügyminiszter ez alkalommal sajnálatát fe­jezte ki az orosz sajtónak Kina ellen hasz­nált hangja miatt és azt a reményét fejezte ki, hogy sikerülni fog a differenciákat béké­sen kiegyenlíteni. Az orosz követet ennek el­lenére nemsokára vissza fogják hivni. Juán­sikkáj köztársasági elnök fölszólította a fő­kormányzókat, hogy az Oroszország ellen irányuló bojkott-mozgalmat szüntessék meg s a mongolországi kormányzókat felelőssé tette a bojkott terjedése miatt. Juánsikkájnák egy másik rendelete szigorú büntetéssel fe­nyegeti az újságíróikat, akik csapatmozgal­makról és a háborús készülődésről hirt ter­jesztenek. — Az uj üzletvezető. Megírtuk már, hogy akereskedelemiigyi miniszter Uray Zol­tán eddigi helyettes üzletvezetőt nevezte ki az eltávozott Felszeghy Ferenc helyére üz­letvezetőnek. Uray most a következő levelet intézte a polgármesterhez: Nagyságos Polgármester Ur! Van sze­rencsém Nagyságoddal hivatalos tisztelettel közölni, hogy a kereskedelemügyi miniszter ur őnagyinél tósága f. hó 12-én kelt rendeleté­vel a m. kir. államvasutak szegedi üzletveze­tőjévé engem méltóztatott kirendelni. Haza­fias feladatomnak fogom .ismerni és teljes j igyekezetemmel azon leszek, hogy ezen álla­pomban a törvényhatóság vasúti érdekeinek előmozdítására, amennyiben erre alkalmam lesz, mindig törekedjem. Fogadja Nagyságod kiváló tliszitelctem kifejezését: Szegeden, 1912. évi december 24­én. Uray Zoltán üzletvezető. — A beteg Kossuth. Budapesti tudósí­tóink irja: Egy nagybeteg szenved a Gres­ham-palotában. a második emelet egyik elő­kelő lakásában, Kossuth Ferenc. A karácso­nyi ünnepek alatt virágokkal árasztották el az egész lakást. Kossuth a karácsony két napját nagy szenvedések közt töltötte, álla­pota rosszabbra fordult és igen aggasztotta az orvosait. Régi titkára, Pallay Sándor dr. állandóan a nagybeteg mellett tartózkodik, háziorvosa, Miiller Kálmán báró kezeli és több izben konzultálnak felette Korányi Sán­dor báró és Ritoók Zsigmond dr. professzo­rok. Ma délelőtt tizenegy órakor is fölkeres­te a három orvostanár, hosszabb ideig vizs­gálták állapotát, még mindig igen súlyosnak találták s föltétlen és szigorú nyugalmat ren­deltek. Kossuth Ferencnek régi és fájdalmas lélegzése ujult föl és terjedt tovább. Ülnie kell az ágyban egész nap, mert heves .fuldok­lást rohamai vannak és nagy fáljdalmakat érez. A Vida Pista utóda most egy másilk Pista, Jancsó István, aki nagy gonddal ápol­ja az urát. — Bizony, bizony, fiam, — mondta ka­rácsony estéjét Kossuth Ferenc egy bizal­mas emberének — nagyon, nagyon rosszul vagyok . . . nagyon, nagyon beteg va­gyok . . . — A fogadalmi templom. A mult héten tartott rendkívüli közgyűlésen, mint annak idején megírtuk, a város Foerk Ernő műépí­tészt hizta meg a fogadalmi templom építési munkálatainak a vezetésével. Ebből az alka­lomból Csernoch János hercegprímás a kö­vetkezőket irja most Lázár polgármesternek: „Igen örvendek, liogy — mint a hírla­pokban olvasom —a város lovag Foerk Ernő müépitészt biztia meg a fogadalmi templom építési munkálatainak vezetésével. Bizvást remélem, liogy ezen intézkedés a város anya­gi javára és díszére fog szolgálni." — A primási birtok átvétele. Január elsejével végérvényesen átveszi az esztergo­mi primátus egyházi joghatóságát Csernoch János kinevezett hercegprímás. Egyúttal megtörténik az esztergomi uradalmak átadá­sa is az uj tulajdonosnak. Az értékeket, az élő és holt leltárt kell megbecsülni s ezt az értékelést egy bizottság fogja végezni. A bi­zottság elnöke Madách kultuszminisztériu­mi miniszteri tanácsos, ugyanaz a funkcio­nárius, aki állandóan kifogásolta Vaszari Ko­los bíboros gazdálkodását. Ezenkívül a bi­zottságba tagokat jélöl mindkét fél: a régi és az uj hercegprímás. Vaszary Mihály, a nyugalomba vonult hercegprímás jószágkor­mányzója, lemondott állásáról. Lemondó nyi­latkozatát karácsony előtt küldte meg a pri­mási irodának. Az uj hercegprímás környe­zetében azt hiszik, hogy ez a lemondás ér­dekes csattanóval fog végződni. Állítólag Csernoch János hercegprímás nem fogadja el a lemondást és megtartja Vaszary Mihályt, a gazdakörökben elismert kitűnő szakembert továbbra is a primási javuk kormányzójának. Állítólag arra kérte a bizottság elnökét, Ma­dách miniszteri tanácsost, hogy a javak át­vételénél hagyjon föl eddigi merev álláspont­jával s az értékek becslésénél fogadja el ala­pul Szilassy Zoltánnak megállapításait. A bi­zottságnak mindenesetre nagy dolga lesz: huszonhét gazdasági kerületet kell átvizsgál­nia s közel száz major leltárát megállapíta­nia. — Uj gépészmérnök. Dénes Károly a a budapesti műegyetemen megszerezte .a gé­pészmérnöki oklevelet. Dénes Károlyt, — a ki Magyarország műugró- és uszóbajnoka, •a budapesti és szegedi sportkörök ez alkalom­ból üdvözölni fogják. Dénes ugyanis szegedi fiu. — Orvosok harca. Még csak pár napja mult, hogy Dirner Gusztáv dr., a bpesti bába­képző-intézet igazgatója meghalt s már fo­lyik kérlelhetetlen elszántsággal, a fegyve­rek meg nem választásával a harc az örök­ségért. A bábaképző-intézet igazgatói állása mindenkor tekintélyt és nagy jövedelmet biztosított, de különösen most Dirner Gusz­táv után, a sok egyetemi tanár-aspiráns kö­zött. A bábaképző igazgatói állásának a két legkomolyabb jelöltje: Frigyessy József dr., egyetemi magántanár, Tauffer Vilmosnak a segéde és Lovrich József dr.. a Bársony-kli­nika adjunktusa. Lovrich József nnár abban a harcban, amelyet a Rókus-kórház szülé­szeti osztályának főorvosi állásáért vivtak, nagy apparátussal vett részt. Lovrich Bár­sony tanárnak a bizalmasa, aki viszont a klerikális érzelmeiről és a főpapokkal való barátságáról ismeretes. Bársony adjunktusa érdekében igénybe is vette — főpap — ba­rátainak befolyását, ugy, hogy Lovrichért nem más. mint X. Pius, a római pápa szállt sikra. Bárczy István, a székesfőváros pol­gármestere állítólag levelet kapott a pápá­tói, hogy kedves hivét, Lovrich Józsefet kü­lönös figyelemben részesítse. De ez a pro­tekció nem sokat használt, mert Tóth Ist­vánt, Tauffer Vilmos akkori tanársegédét nevezték ki a Rókus-íkórházba főorvosnak. Most Lovrich a bábaképző-intézet igazgatói állásáért küzd és valószínű, hogy ezért az állásért is igénybe veszi messzemenő össze­köttetéseit. Azonban ellenfele is nagy biz­tonsággal pályázik. Frigyessy József veje Haggenmacher Henrichnek, a többszörös mil­liomos sörgyárosnak. Ezenkívül tudomá­nyossága miatt kedvence Tauffer Vilmosnak, akinek a szava az illetékes körökben óriási nyomatékkal bir. — Szegény Taft! Kétségbe kell esnem Taft elnök jövője miatt. Hogy az amerikai államfőnököknek nem a le.grózsásabb az éle­tük, azt rég tudóin. Mindannyian alig vár­ják. hogy otthagyhassák a Fehér Házat és sietnek mind-mind Grant tábornoktól Roose­veltig, el az öreg, vidám Európába —feledni. Igen kérem, én már meg is gondoltam: nem leszek elnök Amerikáiban. Mert jobb ma Sze­geden egy le nem számitolt váltó, mint a tengeren tul egy elnökség. Taft jövőjét ille­tőleg pedig teljesen kétségbeestem. Mi lesz vele, szegény kövérkével, a szoliddal, a vas­tag kezűvel? Egy new-yorki lap a követke­zőkben informál Taft jövőjéről: Taft elnök arra készül, hogy iliivatalától megválva, Íkörülütajízia a viilágot. ,A terv bir szerint az, hogy az elnök visszavonulása után azonnal útnak indul, mielőtt még vala­hol letelepedne. Ámbár az elnöknek miniden idevonatkozó tervét titokban tartják egye­lőre, annyi máris nyilvánosságra jutott, Ibogy nem óhajt visszatérni Cincin,altiba, liogy ott ügyvédi gyakorlatot folytasson. Nem titkolja azt sem, liogy neheztel Olhiora, ahol a vá­lasztásnál szintén kisebbségben maradt. Valószínűnek tartják, liogy Taft hajlan­dó lesz elfogadni a Yale egyetemen számára felajánlott jogtanári állást, dacára annak, hogy ezzel az állással mindössze 5000 dollár évi fizetés jár, — ha elfogadja is az elnök a tanári széket, — a világkörüli ut azért nem fog elmaradni. A választások óta nagyon sokat foglal­koznak Washingtonban is az elnök jövőjének a kérdésével. Szó van arról is, hogy Wilson szeretné megvalósítani Taftnak régebbi vá­gyát — mielőtt még elnökké választották — is kinevezné őt az Egyesült-Államok legfőbb törvényszékének birájává. Nyiltan kijelentette Taft a hozzá közel állók előtt, bogy bármire határozza is el ma­gát a jövőben, semmiesetre sem fog elfogad­ni évjáradékot valamely nagy korporációtól, mint jogtanácsos. Tetszik látni, hál nincs okom kétségbe esni? Szegény, szegény Taft! 5000, mond, öt­ezer dollárból, rongy, semmi 25.000 korona-

Next

/
Thumbnails
Contents