Délmagyarország, 1912. december (1. évfolyam, 94-117. szám)

1912-12-28 / 115. szám

1912. december 24. DÉLMAGYARORSZÁG 1 Gonda József dr. tragédiája. — Vásárhelyről Budapestre szállították. — Elméjét megzavarta a külpolitika. — (Saját tudósítónktól.) A szomszédos Hódmezővásárhelynek szomorú és megdöbbentő szenzációja van: Gonda József dr. városi tanácsnok, a kiváló tollú iró, tegnap megörült. Neve és egyénisége nemcsak a szülővárosában volt ismert, sőt elismert, hanem különösen itókörökben mindenütt. Tragédiája elsősorban a szülővárosára jelent szinte pótolhatatlan veszteséget. Aránylag fiatal életének eddigi munkássága szorosan kapcsolódott ebbe az elzárt, hatalmas ugaros alföldi városba, ahol az ő kezei nyomán egész kis, — sajátságos, — kulturéliet cseperedett föl. Írókat, költőket, művészeket nevelt szeretettel és áldozatkészen, miközben ő maga is idegölő, rengeteg munkát végzett: irt, irt, irt, 'szociológiai tanulmányai közül számos or'szágos feltűnést keltett, a legutóbb megjelent Semper Ulein cimü könyvével pedig egy csapásra maga mellé hódította legkiválóbb szo'cioiógusainkat és költőinket. Gonda József 'dr.-t Szegeden is igen sokan ismerték iró és újságíró körökben és a társadalomban is, több cikke jelent meg szegedi lapokban s gyakran lehetett látni itteni jóbarátai és ismerősei társaságában. Megrendítő tragédiájának részletei ezek: Gonda József dr. ,az utóbbi időkben rendkívül sokat foglalkozott külpolitikával. A Balkán eseményei és a nyomán bekövetkezett diplomáciai bonyodalmak olyannyira érdekelték és annyira foglalkoztatták, hogy minden szabad idejét ezek tanulmányozásával töltötte. Ez •e.sak fokozta amúgy is nagymérvű idegességét, amely különben már évek óta annyira fajult, hogy nap-nap után veronait szedett ós injekciókra is szüksége volt. Legutóbb nagyon meglátszott rajta az idegbetegség. Arca sápadt és sovány volt s a belső gyötrődései ott tükröztek az arca sápadtságán: Sokszor nagyon zavaros volt iinár a beszéde is, lietekkel, hónapokkal ezelőtt sejteni lőhetett, liogy bekövetkezik a tragikuma. Tegnaip délelőtt aztán kitört rajta z őrültség, még pedig ennek egyik különös neme: cezarámánia. Annyira belemélyedt a külpolitika: tanulmányozásába;, hogy végül hadseregek sorsá t in t éző l egf őbb had (írnak képzelte magát. Tegnap reggel behívatta a szolgáját a lakásába és parancsot adott neki: — Én, mint a monarchia hadura, elrendelem a déli seregek mozgósítását! Majd igy beszólt: — Be kell vonulni Bel grádba és le kell verni Szerbiát. Ezután pedig Juhász Gyulát, Vásárhely polgármesterét kinevezte hadügyminiszterré. A családja el volt készülve rá, hogy a tragédia hamarosan bekövetkezik. A cezarománia tünetei már napokkal ezelőtt mutatkoztak: parancsokat osztogatott, rendelkezett, (utasított. Látszott, napok kérdése csak, hogy egészen elveszíti majd az öntudatát. Felesége szeretettel és áldozatkészséggel ápolta, folyton mellette őrködött és orvosi utasítás szerint csillapító szereket adott he neki. Nem lehetett megmenteni. Nyomban a téboly kitörése után intézkedett a család az elszállítása iránt. Gonda József dr.-t tegnap éjjel Bulapestre vitték a Sohwarczer-féle szanatóriumba. Szomorú esete Vásárhelyen mély megilletődést és részvétet keltett. A kultúra' egyik legizmosabb harcosa volt ott, tollal és mindenképpen. Ujságotr és irodaim ilapot is szerkesztett, ,a Jövendő cimü folyóiratában egész kis költőgárdát indított útra. A legtragikusabb pedig az egészben az, liogy a karriérje derékban tört ketté elméjének elbomlásával. Mindössze 35 éves most, 21 éves korában doctor juris lett, 23 éves korában pedig Vásárhely kultur tanácsnokává választották. Már tizenötéves korában kiváló irodalmi dolgokat produkált s az idén ülte meg 20 éves írói jubileumát. Válságos esztendő. —• A kereskedelmi és iparkamara ülése. — (Saját tudósítónktól.) A szegedi kereskedelmi és iparkamara ma tartotta meg december havi teljes ülését. Szarvady Lajos elnök a jelentések között beszámolt több kereskededelemiigyi leiratról közérdekű rendelkezések tárgyában. Az ülés végén mondott beszédében pedig megemlékezett az elmúlt válságos év sok bajáról, ami a kereskedőket és iparosokat érte., Perjéssy László titkár az iroda tvókenységéről szóló jelentését terjesztette elő és Szabó Gyula másadtitkárral együtt referálta a napirend tárgyait. Az indítványok során Krón Richárd újvidéki kültag javaslatának tárgyalása kapcsán elhatározta a kamara, hogy lépéseket tesz az elhalasztott adótörvények revíziója érdekében. Lövész Antal beltag indítványára felterjesztést határozott el a teljes iilés aziránt, hogy a bélyegárusok eladási jutaléka méltányosan felemellessék, a szegedi ipartestület beadványa folytán pedig lépéseket fog tenni a kamara, hogy a fővárosban rendezett mestertanfolyamokon résztvevő iparosok segélyben r és zesi 11 ess e nek. Behatóan tárgyalta ezután a teljes iilés az építőiparról szóló törvénytervezetet, melynek intencióit helyeselte a kamara. Véleménye során kérte az építőiparral kapcsolatos több kérdés Szabályozását is (vasbeton építés, pallérkérdés) a kőművesmesterek munkakörét a tervezettnél szerényebben, -de korlátozások nélkül javasolta megállapítani s a részletkérdésekre is sok megjegyzést tett. A napirend további pontjai alatt tárgyal ta a kamara a szegedi vendéglőipar szabály rendeletet, Dávod, Hódság, iBácskertes községek hetivásár iránt való folyamodását, több végeladás iránt való kérést, a szépligeti ós bácstóvárosi ipartestületek m-egalakulásának ügyét, a zombori vásárvám és helypénzdijszabás ügyét. A debreceni társkamara felterjesztésével kapcsolatosan elhatározta a kamara, hogy a maga részéről is sürgeti a kisipari gépsegélyezés akciójának újból való megindítását, A kerület 53 adókivető bizottságába 2—2 rendes ós 2—8 póttagot választott a kamara a kereskedők ós iparosok sorából. Határozott a teljes iilés több ösztöndíj és segély odaítélése ügyéhen. Nyolc felsőipariskolai és két faipari szakiskolai tanuló kapott 200—400 korona ösztöndijat, a szegedi pincérszakiskola 200 korona segélyt, a szabadkai nőipariskola 200 kowma segélyt nyert s megszavazta a kamara a vámpolitikai központ fenntartásához megállapodás szerint reá: eső hozzájárulást. Végül megállapította a teljes ülés a kamara 1913. évi költségelőirányzatát, melynek keretébe 70326 korona bevétellel szemben 68929 korona kiadást állatott be. ösztöndijakra és ipari ós kereskedelmi célok előmozdítására szolgáló segélyekre 13.000 koronát irányozott elő a kamara. Az iilés bezárása előtt Szarvady Lajos elnök az elmúlt év közgazdasági viszonyaira vetett visszapillantást, hogy válságos éve volt ez a közgazdasági életnek, Pénzkrizis, külpolitikai bonyodalmak, háború réme egyaránt bénítóan hatottak s nem egy téren hoztak a közgazdasági tevékenység körében válságot. Reményét fejezte ki, hogy a közeljövő mihamarabb meghozza a békés és hasznos munkálkodás korszakát. Megköszönte végül a tagok részéről az elmúlt év folyamán tanúsított érdeklődést ós támogatást. A tagok nevében Bokor Adolf fejezte ki az elnökség ós a tisztikar iránt érzett nagyrabecsülését. saaaBaaaaaaaaBBaBBaBBaaaaBaaBDaaBaaaaBBBBBBBaaBaaaa Igy terem a millió. — A Dungyerszky-dinasztia vagyona. — (Saját tudósítónktól.) Speciális világ a Bácska. Egy kisebb német fejedelemség területével nagyobb, népesebb, gazdagságban pedig közmondásos. Sokat beszélnek mostanában a szerb mozgolódásról, rémhírek járják be az országot, hogy a bácskai szerbek bármely pillanatban készek megismételni a negyvennyolcas vérengzéseket. Mesebeli kincsekről szól az ének, amellyel szerbiai vérrokonaikat támogatják a bácskai szerbek egy elkövetendő háború esetén. Dungyerszky Lázár, a szenttamási nábob, akinek csak a Bácskában több mint harmincezer hold földje van, egymaga milliókat ad Szerbiának, sőt egy egész hadtestet állit ki a saját költségén a monarchia ellen. Ezek persze csak fantazmagóriák. Megírta már a Délmagyarország, hogy Bácsmegye szerbjeinek sem okuk, sem pedig kedvűik nincs ahoz, hogy a biztos jelent utópiákért kockáztassák. Mert ugyan miféle előny származnék, például a Dungyerszkyekre abból, ha szerb állampolgársággal cserélnék föl a mai helyzetüket? Talán megkaphatnák Péter királytól a vojvoda cimet, ami bár a hercegi rangnak felel meg, sokkal kevesebbet jelent rájuk nézve, mint a mostani magyar nemességük a szenttamási előnévvel. Ezt a cimet a ma is élő, a vagyontszerző Dungyerszky Lázár szerezte meg a családnak. Rövid, alig ötvenéves ennek a horribilis vagyonnak a története. A most máiöreg, Dungyerszky Lázár, mint egyszerű disznókupec és gabonaügynök kezdte meg a vagyonszerzést, melynek eredményét ma már több mint száz millió koronára becsülik. Üzletet csinált ez a kitűnő eszű szerb, — aki imég irni-olvasni se tudott — mindenből. Fáradhatatlanul dolgozott. Kicsiben összevásárolta a gabonát Szenttamáson, aztán hajón elfuvarozta Győrbe, ahol valamikor a legélénkebb volt a gabonakereskedelem. Disznókat vett, azokat Pestre, Bécsbe vitte, ökrökkel kereskedett és amikor a legkisebb haszon is mutatkozott, ezen mindjárt földet vásárolt. A föld, a híres fekete bácskai föld az tette hatalmassá, gazdaggá a Dungyerszkyket. Ott még ma is láncban mérik a földet, egy lánc két magyar hold. Ezerláncos birtok az a Bácskában 1 atifunidiium|6 zám)b a mogy, miért egy lánc (föld ára a Bácskában megér ina ezerötszáz forintot, Szenttamás a családi fészek, ahol ebből a nagyerejü dinasztiából vagy háromszáz család van, Szenttamás egész jelentőségét Lázénak 'köszönhelti. Hatalmas malmai, gyárai ós valóságos minta gazdaságai vannak ebben a szerb községben. Ez az ősi fészek, a'honnát szárnyra keltek a leggazdagabb szerb család tagjai. Dungyerszky Lázó és öccsének Jóvónak gyermekei már a legtökéletesebb uri nevelésben részesültek. Egyetemet végzett, a közéletben pozícióval biró előkelőségek, akiknek neveivel politikai, társadalmi téren lépten-nyomon találkozunk. A Dungyerszky-lányok bácskai ós torontáli előkelő szerbekkel kötöttek házasságot és kies beházasodás utján folyton nő, szaporodik a Dungyerszky-vagyon. Ez a hires dinasztia nemcsak szerezni tud, de meg i,s tudja tartani a vagyonát. Emlékezetes még a hires Sacelláry-Dungyerszky kártyapárti története. Az öreg Dungyerszky — 'bár a gavallériát nem lehet tőle elvitatni — annyira felháborodott fiának könnyelműségén, hogy a több százezer koronát kitevő veszteséget nem akarta a nyertesnek kifizetni. Jótékonycélra adta az egész összeget — aztán ugyanannyit fizetett ki Sacellárynak. Megmutatta, bogy nem sajnálja a pénzt, de elitéli a könnyelműséget.