Délmagyarország, 1912. december (1. évfolyam, 94-117. szám)

1912-12-22 / 112. szám

1912. december 29. DÉLMAGYARORSZÁG 5. A főrendiház ülése. — Lukács László nyilatkozata a választói ogról. — Három törvényjavaslat. — Cser­noch János a békéért. — (Saját tudósítónktól.) A főrendiház ma délelőtt tizenegy órakor ülést tartott Jósika Samu báró elnöklésével s letárgyalta és meg­szavazta a nyugdíjtörvényt, a (külső keres­kedelmi és forgalmi viszonyok szabályozá­sáról szóló törvényjavaslatot s az appro­priációs törvényt. Kiemelkedő mozzanata volt az ülésnek Lukács László miniszterelnök beszéde, amelyben azt a nyilatkozatot tette, hogy a kormány sohase ígérte az általános egyenlő és titkos választói jogot, hanem olyant, amelyben kidomborodik a nemzeti jelleg és a vezető szerep az intelligencia ke­zében van. A kormány mindenképen demo­kratikus választói jogot hoz, de olyanért, a mely nemzeti létünkre veszélyes lehet, nem vállalhatja a felelősséget. A főrendiház ülé­séről a következő részletes tudósításunkban számolunk be: Az ülés megnyitása után az elnök elpa­rentálta Laszkáry Gyulát, a főrendiház el­hunyt tagját. (A nyugdíj javaslat.) A nyugdíj javaslat tárgyalásánál Zsig­mondy Jenő a polgári iskolai tanároknak a többi tanárokkal egyenlő elbánásban való ré­szesítését sürgette. Prómiy Dezső báró ugy nyilatkozott, bogy még általánosságban sem szavazhatja meg a javaslatot, mert junius 4-ike óta a képviselőiháztói nem kerülhetett érvényes ha­tározat a főrendiház elé. Teleszky János pénzügyminiszter csaik annyit válaszolt .Prónay kijelentésére, bogy ba az országgyűlés két háza megszavaz egy törvényjavaslatot, aduhoz a király szentesité­sével hozzájárul, annak érvényességéhez töb­bé semmi kétség nem férhet. A polgáriskolai tanárok helyzetén a nyugdíj javaslat sokat javított, bogy nem terjesztette ki rájuk is a harmincöt éves szolgálati időt, ez csak azért történt, mert mégis bizonyos határvonalat kellett húzni a különböző képesítésű tanárok között. A Ház ezután a javaslatot általánosság­ban és részleteiben is megszavazta. (A külkereskedelem szabályozása.) A külkereskedelmi és forgalmi viszonyok szabályozásáról szóló törvényjavaslat ellen először Hoyos Miksa gróf szólalt föl. Kifogá­solta, bogy a vámpolitikai középpontba a mezőgazdasági érdekképviseleteket nem hív­ták meg. Dessewffy Aurél gróf azt vallja, bogy a kereskedelmi szerződések még ba ideiglene­sek is, a törvényhozás elé tartoznak. Ha a kormány kerülő uton meg akarja változtatni a Szerbiával 1917-ig fönnálló kereskedelmi szerződést, akár a vámtételek, akár az állat­egészségügy terén, akkor megváltoztatják azt az egész alapot, amely miatt a kiegyezés meg­bosszahitását annak idején a törvényhozás megszavazta. A javaslatot nem szavazza meg. Ullmann Adolf alaptalanoknak tartja Dessewffy Aurél gróf aggodalmait. A mai nehéz külpolitikai helyzetben semmi olyat nem szabad tenni, ami a kormányt kifelé, más államokkal szemiben követett eljárásá­ban feszélyezhetné. Elfogadja a. javaslatot. Zichy Tivadar gróf egy nézeten van Dessewffy Aurél gróffal. A kormánynak esak azért van szüksége erre a törvényre, hogy a mezőgazdaság bőrére szerezhessen Szerbiától politikai engedményeket. Mattlekovits Sándor és Chorin Ferenc elfogadja a javaslatot. Serényi Béla gróf földmivelési minisz­ter: A törvényjavaslattal szemben alaptalan minden olyan aggodalom, mely attól tart, bogy a benne foglalt fölhatalmazást a kor­mány az ország gazdasági érdekei ellen s a fönnálló egyezmények és törvények kijátszá­sára akarná fölhasználni, de különösen távol áll a kormánytól, bogy a magyar állatkivi­telt bármiként is megkárosítsa. Hosszasab­ban kifejti, hogy Magyarországnak és a bal­káni államoknak gazdasági érdekei sok tekin­tetben találkoznak s ezeket összeegyeztetni a magyar mezőgazdaság jövendőjének elő­föltétele. Kéri a javaslat elfogadását. A Ház ezután a törvényjavaslatot álta­lánosságban és részleteiben is megszavazta. (Az appropriációs vita.) Zselenszki Róbert gróf, az Onige alelnö­ke hevesen csatázott a választóreform el­len. Különös érveket csoportosított a válasz­tóreform ellen. Kijelentette, bogy a választó­reformot rendkívül aggasztó vállalkozásnak tartja. Csak pár képzelődő ember kívánja a választóreformot, amely az országnak, a ko­molyabb elemeknek, a nagyobb tömegnek nem kell. A parlamentarizmusnak nem ba­rátja, de ba már elfogadták, ezt a kormány­formát, gondoskodni kell arról, bogy a veze­tés a nemzet jellemesebb, tisztességesebb tag­jainak kezében maradjon. A külföldi tapasz­talatok is azt bizonyítják, — fejezte be be­szédét Zselénszki — bogy az általános vá­lasztójog lesülyeszti a parlament nívóját. A javaslatot elfogadja. Antal Gábor a hadmentességi adó ará­nyosítását, a nőtlenségi adó behozatalát s a választójogi reformmal kapcsolatban öt ko­ronás szavazati jegyek rendszeresítését óhajtja, bogy a kormány igy uj bevételi for­rásokra tegyen szert. Gyurátz Ferenc hosszasabban foglalko­zott a költségvetéssel, különösen a vallás ós közoktatásügyi tárca kérdéseivel. Csernoch János az egyetemi alapok kato­likus jellegéről tett rövid elvi kijelentést. Lukács László miniszterelnök válaszolt a vitában fölhangzott fölszólalásokra. Nem oszthatja Zselénszkinek a választójog dol­gában hangoztatott nézetét. Nem akar most, mikor a reform publikálása küszöbön áll, a kérdés részleteibe bocsátkozni, de kijelenti, liogy a kormány sohase vállalt kötelezettsé­get az úgynevezett általános, egyenlő, titkos választójog megvalósítására. A kormány körvonalozta töhbizben is a maga választójo­gi programját s ez abban áll, hogy hatvan évi szünet után igenis szükség van a demo­kratikus kiterjesztésre, de ez csak olyan lehet, hogy ne veszélyeztesse se a magyarság, se az intelligencia uraiméit. A választójog kiter­jesztésének előreláthatóan meglesz az a jó ha­tása, hogy minden társadalmi osztály képvi­selve lesz a törvényhozásban s annak az iz­gatásnak, -mely most a parlamenten kivül fo­lyik, megszűnik az alapja. Zichy János gróf válaszolt még Gyu­rátz Ferenc és Antal Gábor egyik-másik ész­revételére. Csernoch Jánosnak felelve pedig az egyetemi alapok katolikus jellegéről tett' megnyugtató kijelentést. A Ház ezután a javaslatot általánosság-, ban és részleteiben is megszavazta. Csernoch János azt indítványozza, ho'gy a karácsonyi ünnepek alkalmából a főren­diház valamint a képviselőház fejezze ki sze­rencsekiván atait a királynak. Majd azt az óba ját fejezi ki, vajba a karácsonyi ünnepek [ minden vonalon békét hoznának, békét az or­szágra ós békét a harcoló politikai ellenfe­lek között, bogy karácsony után közös egyet­értés vezesse a munkálkodókat. A főrendiház Csernoch indítványát elfo­gadta, majd az ülés fél bárom órakor véget ért. Szent a béke a nagykövetek között! — Presszió Törökország ellen. — (Saját tudósítónktól.) A nagyköveti reunio kommünikéjét általánosan a béke fontos okmányának tekintik és mint ilyent méltatják. Nem tartják azonban kizártnak azt a veszedelmet, hogy a balkáni konfe­rencia nem talál módot a megegyezésre és tárgyalásait félbeszakítja. Ebben az eset­ben a hatalmak közvetítése várható, mert az európai koncertet, a reunio határozata értelmében meg kell erősíteni. Ilyen körül­mények közt Törökország nem számithat többé arra, hogy a hatalmak egyenetlen­sége diverziót fog az ö javára előidézni, ily en szempontból tekintve a dolgot, a bé­kekonferencia kilátásai is javultak. A kom­müniké nem szól arról, hogy a hatalmak már Albánia határait illetőleg is megegyez­tek-e, ami azért fontos, mert a nagyköveti reunio, ugy látszik, törcK íónhatóság alatt, álló autonom Albániára gondol. Albániát tehát azokból a területi követelésekből, me­lyeket a szövetségesek állítólag en bloc akarnak a porta elé terjeszteni, ki kell kap­csolni. A szövetségesek különben ugy lát­szik, részletesen informálva vannak a nagyköveti reunio határozatairól. A szerb ügyvivő tegnap délután megjelent a kül­ügyminisztériumban. Csütörtökön a bol­gár és görög követ érintkezésbe lépett a nagykövetekkel és meggondolási időt kér­tek azzal, hogy a nagykövetek ugy látszik, már döntöttek az albán kérdésről és igy Szerbiának erre vonatkozó álláspontját mégegyszer meg kell fontolnia. Európa békéje. London, december 21. Az angol sajtó­nak egyhangulag az a véleménye, hogy a nagykövetek megegyezése biztosítja Európa békéjét és a békekonferenciára is kedvező be­folyást fog gyakorolni. A Daily Graphic vé­leménye szerint Ausztria-Magyarország ed­dig tett nyilatkozatai értelmében nem fog ne­hézségeket támasztani arra nézve, hogy Szer bia az óhajtott kereskedelmi kijárót magkap­ja. Fölszisszen a szlávság! Pétervár, december 21. A birodalmi du­ma ma folytatta a felirati vitát. Bobrinsky nacionalista kiemelte Oroszország békesze­retetét, de rámutatott arra, hogy Oroszor­szágnak csak olyan béke kell, amely méltó­ságának megfelel. A szlávoknak le kell, hogy arassák győzelmük gyümölcsét. A naciona­listák nem akarnak egy borzasztó háborút provokálni, nemcsak a békét akarják, hanem a jó egyetértést a szomszédokkal is. Lxvow nacionalista figyelmébe ajánlja a kormány­tődo közönsegnek, hogyJa.. y ®J fi továbbá keleti dísztárgyak, óriási választékban megérkeztek. Úgyszintén ajánljuk elismert legdúsabb raktárunkat egyéb szőnyeg­és függönyökben. — Jutányos árak! Hnm ^ jWIjL ' TJ szőnyegáruházában •••• Kirakatainkat ajánljuk megtekinfesie i i UOmaíl Illiíiaiy ÜS íld Kárász-u., Wagner-palota.

Next

/
Thumbnails
Contents