Délmagyarország, 1912. december (1. évfolyam, 94-117. szám)

1912-12-20 / 110. szám

10 DÉLMAGYARORSZAG 1912. december 20. torvenykezés. Az esküdtszék ellen. (Saját tudósitónktól.) A főrendiház egye­sült pénzügyi, valamint közgazdasági és köz­lekedésügyi bizottságának tegnapi ülésén a tanácskozás során Rudnyánszky József báró azt a kérdést intézte az igazságiigyminisz­ternek az ülésen részt vett helyetteséhez, vájjon nem tartja-e az igazságügyminiszter az élet- és vagyonbiztosság nézőpontjából szükségesnek az esküdtszék eltörlésének gondolatával való foglalkozást? Tőry Gusztáv dr. igazságügyi államtit­kár, utalva arra, hogy az igazságügyi minisz­ter akadályozva van az ülésen való megje­lenésben, felelt Rudnyánszky bárónak hozzá intézett kérdésére, habár ez a kérdés poli­tikai vonatkozásainál fogva talán tulmegy azoknak a szakszerű felvilágosításoknak ke­retén, amelyeknek megadása az ő föladata volna. Érkeztek az igazságügyi minisztéri­umba a képviselőházból is kérvények abban a kérdésben, melyet Rudnyánszky báró föl­vetett; de az esküdtszék intézménye Európa­szerte olyan garanciális intézménynek van elismerve, hogy ehez a kérdéshez csak a leg­nagyobb óvatossággal lehet nyúlni. Az igaz­ságügyi miniszter még nem foglalkozott ve­le, de nem lehet ennél a kérdésnél figyelmen kivül hagyni azt a tekintetet, hogy alkalmi törvényhozás látszatától minden esetre óva­kodni kell. § Kártérítés a háborúért. Néhány évvel ezelőtt Németországból Tripoliszba vándo­rolt egy Lochow nevü német katonatiszt, a ki Tripolisz közelében nagykiterjedésű birto­kot vásárolt. Az olasz-török háború idején Lochow több ízben elősegítette a törökök harci mozdulatait. Az olasz sereggel emiatt Lochownak igen sok kellemetlensége volt s az olaszok boszuból birtokainak nagyrészét elpusztították. A békekötés után Lochow kártérítést követelt az olasz kormánytól, a mely most a volt német katonatisztnek 60.000 Ura kártérítési összeget utalványozott ki. § Urak és parasztok. Pétervárról jelen­tük: Ma ítélt az esküdtszék abban a pöriben, amelyet Fagerstörm vyborgii polgármester, Palimtrot és Luk'ander tanácsosok ellen indí­tottak, akik megtagadták az engedélyt egy Knpeoiv nevii parasztembernek, hogy Vyborg ban vadhusiker esk'edlés t nyitáson. Azzal okol­ták meg a tilalmat, hogy Kupcov idegen nemzetiségű. A tényállás alapján az esküdt­szék a finnországi oroszok és finnek egyenjo­gúságára vonatkozó törvény szándékos meg­szegése miatt Fagerstörm polgármestert hat hónapi, a két tanácsost egyenkint hét hóna­pi fogságra ítélte. közgazdasa6 A helyzet a tőzsdén. (Saját tudósitónktól.) Ma két igen fon­tos beszédről kellett a spekulánsoknak vé­leményt adni, elébb Gioljtti az olasz, utóbb Kokovcev, az orosz miniszterelnökéről. Bíz­vást mondhatjuk, hogy a két államférfiú né­zetnyilvánitása, melynek a fontossága két­ségtelenül igen nagy, hatástalanul maradt a budapesti tőzsde üzletmenetére nézve. A véletlen ugy hozta magával, hogy Giolitti beszédének a kedvező hatását, neve­zetesen vonatkozással a hármasszövetség szilárd összetartására, megrontotta Kokov­cev beszédének ama passzusa, mely Ausztria és Magyarország állásfoglalására vonatko­zik a keleti kérdésben. Más alkalommal a tőzsdén nagy árhullámzással honorálták az ilyen politikai eseményeket, ámde ez idő szerint a helyzet ugy alakult nemcsak a mi értékpiacunkon, de külföldön is, hogy a pénz­gondok és a gazdasági viszonyok kiélesedé­se ^teljesen elvonja a figyelmet a külvilágtól/ Elérkezett az időpont, amikor csak a pénz­piac dominálja az üzleti forgalmat. Ez idő szerint pedig igen szomorú látványt nyújt a pénzpiac, a beníentesek röviden igy fejezik 'ki magukat: nincs pénz. Azaz a kínálat a nyilt piacon teljesen megszűnt. Csodálatra méltó, hogy mindezek elle­nére a mai előtőzsdén elég kedvező volt az üzlet iránya, ami azonban kizárólagosan a bécsi piac érdeme volt, hol ma hosszú szünet után a hoszpárt kerekedett fölül. A bécsi favorit-értékek: az alpesi, a Skoda a tegna­pihoz képest 8—10 koronával emelkedtek, azonkívül még az államvasút részvényt és a rimamurányi részvényt is vásároltatták az itteni piacon, melyek nálunk a megnyitás árainál 5—6 koronával drágábban keltek el. A mi spekulánsaink is fölbuzdultak a jó pél­dán, kiváltképen mert zárlat felé igen ked­vező berlini taksáció érkezett. Állítólag a ber­lini piacon a két miniszteri beszédet nagyobb optimizmussal ítélik meg, mint a monarchiá­ban. A déli tőzsdén számottevő változás nem volt. Külföldről tartott jelentések érkeztek, mert ott is higgadtan fog.iák föl a politikai helyzetet. x Egyelőre marad a kamatláb. Bécsből jelentik: Az Osztrák-Magyar Bank főtaná­csa ma Popovics Sándor dir. hankkornuányzó elnöki ésévnl ülést tartott. A bank ma a ka­matlábat nem emelte és igyekezni fog az év utolsó tizielnnégy napjában is a régi kamat­lábbal beérni, annál inkább, mert ebben az évben már csak kevés üzletnap lesz. x Az idei szüret és a borárak. Aminő nagy szőlőterméseikre volt kilátás a ita/vasz­szal olyan kicsinnyé zsugorodott össze a szép remény, űrire szüretre került a sor. Ré­gen érte szőlősgazdáinkat annyi csapás, mint ez éviben; A cft'apáísolf sörozfrtja ímegfloecodlő­dött a tavaszi f aggyal, majd folytatóid ott óriási jégverésekkel, perenosporával és iszőllő­niollyal s ahol ezek .a csapások megkímél­ték szőlősgazdáinkat, ott az őszi két hónapi esőzés tette tönkre a termést-. Természetes, liogy e rassz szüret következtében a immst és borárak rendkivül tatádon felszöktek, mert hiszien borkészletünk ima alig van. Amiből azt ,a. következtetést lehet levonni, liogy -a jö­vü szüret mustárai is kitűnőek lesznek. El kell tehát követniük a gazdáknak mindent, hogy a jövő évben nagy szőlőtermésük lé­giién, aimiwek első feltétele, '.hogy a szőlő bő­séges tápláló anyagot találjon a talajban. Trágyázni kell tehát a szőlőket; imiiutám pe­djíg (jstál'lé frágya nemi jáíll rendelkezésre, műtrágyáikat keM erre a célra használni, a melyek a szőlő termését még inkább fokoz­zák, ni int laz istálló trágya. Homok talajokon most a tél folyamán, hóiuentes időben 220— 2£)0 bgr. kiállászní.perifoszfátrft Ikefl kihinteni egy kat. holdra, majid pedig nyitás ellőtt 40 —50 kgr. chilisalétromot s ugyanannyit az első kapálás előtt. Kötött talajú szőlőkben 200 kgr. szuperfoszfátot kell ugyancsak most •a tél folyamán vagy kora tavasszal nyitás ellőtt egyenletesen (kiszórni s ugyancsak nyi­tás előtt s «M kapálás 'előtt is 40—50 kgr. chilisalétramot. A szőlők ilyetén való trá­gyázása rendszerint- több száz koroua hasz­not ad kat. holdanként. IBI Felelős szerkesztő : Pásztor József. Kiadótulajdonos : Várnay L. Délmagyarország előfizetési ára Szegeden: egy évre . . félévre . . negyedévre . egy hónapra 24.­12. 6.­2.­kor. » » n • • ••• • ••• • Verseny­nagyáruház Rcf. bérpalota, a gözfBrd'dVcl szemben. ynkalmi vételek I Tiszta selyem bársonyok blúzra K 1.90 120 cm. széles kosztümszövetek „ 1.20 120 „ „ tiszta gyapjúszövetek „ 1.50 140 „ „ angol kosztümszövetek „ 2.50 140 „ „ Dubl-szövetekfelöltőre,, 5.— Kosztüm finom bársonyok K 3.— és 4.— Kék angol seviotok K 3.— Fekete, finom kosztüm-kelmék „ 5.— Goldb. és Komanos-barchetek félárban „ kartonok 50 „ 140 cm. széles selyem-lüszter K 2.70 Francia delinek „ 1.— Angol zephirek, métere 70 fili. Tiszta selymek, ruhára K 1.90 Hímzések, széles, métere 20 és 30 fill. Valódi clöpl-csipkék 10 fill.-töl 50 fillérig Szőnyegek fél árban! Női finom ingek K 2.20 „ fekete finom alsók „ 2.— „ fehér sifon-alsók „ 2.40 Selyem n" fekete harisnya „ 1.50 „ szines „ „ 1.30 „ r fekete női harisnya 80 fill. Férfi se em flor-soknik 50 „ Mosó [ ngyolák, legjobbak K 4.— Parget- és flanel-pongyolák „ 5.— Flanel blúzok, készen „ 2.50 Parget „ „ „ 2.— Szövet „ „3.— Flanel leányka-ruhák „ 1.— Női alsónadrágok „ 2.70 Tiszta gyapjú vállkendők „ 3.20 Gyapju-flanel női alsószoknya „ 2.80 „ nadrág „ 2.40 imaiája vállkendők „ 6.— Színházi sálak fél árban ! 1 vég egész finom len-vászon K 14.50 A ivei egy nagy őszi raktárt vet­tem, nagyon sok cikkem van, mit feltűnő olcsó árban árusitok. Tessék meglátogatni ! Bitlja alkalom. Szabott áralj. n •••• • ••a s

Next

/
Thumbnails
Contents