Délmagyarország, 1912. december (1. évfolyam, 94-117. szám)

1912-12-03 / 95. szám

1912 december 3. DÉLMAQYARORSZÁO 3 ma is. Ezeket, továbbá kiváló tudását méltá­nyolva, elérkezettnek látja az időt, liogy Tur­csányi Imre dr. beválasztassék a törvényható­ságba. A második jelölt, Vékes Bertalan há­rom réteg bizalmát birja: Mint kereskedő, a kereskedőkét, mint iparos, az iparosokét és mint tisztviselő, a tisztviselőkét .is. Igy azok a szempontok, amelyek az előkészítő bizottsá­got t a jelöléseknél vezették, összpontosulnak benne, egyaránt arravaló lévén, hogy képvi­selhesse mind a három osztály érdekelt. Ezek­ből a szempontokból — ngy véli — furcsán áll a dolog Nagy Aladár dr.-ral szemben. Mig például Vékes Bertalannak barátai az iparosok, a kereskedők és a tisztviselők egy­aránt, addig Nagy Aladár dr. barátságával, mint Perjéssy ur mondotta, még ő maga sem dicsekedhetik. Perjéssy Mihály dr: Akkor visszavonom, kérem! Dicsekszem vele! Hoffer Jenő folytatja: Visszavonult éle­tet élő ember és nincsen elég népszerűsége ahoz, hogy a neve a szövetség jelölését diadal­ra vihetne. Sőt tudomása szerint igen sokan antipátiával viseltetnek vele szemben. Ajánl­ja, bogy a jelöléstől a gyűlés álljon el és fogadja el azt a javaslatot, amelyet az elő­adó előterjesztett. Lövész Antal szólalt fel ezután. Azt fej­tegeti, liogy valóban az iparosok és kereske­dők a legnélkülözöttebb tagjai a törvényható­ságnak, pedig ők viselik a legnagyobb terhe­ket. Ugy látszik tehá t, liogy csak kötelessé­geik vannak, de jogaik nincsenek. És bár a polgárságnak a törzsét alkotják, többnyire mellőzik őket a törvényhatóságból. Fontos érdeke a városnak, liogy olyan emberek kép­viseljék a törvényhatóságban, akiknek az egyénisége garanciát nyújt, bogy dolgoznak, szivükön hordják a város ügyeit ós szorgal­masan eljárogatnak a közgyűlésekre. Ami Nagy A1 ad ar dr.-t illeti, azt hiszi, hogy ak­kor, amikor az ő személye mint városatya­jelölt, szóba került, teljesen mellékes körül­mény az, hogy ő a Katolikus Körnek az elnö­ke. — Ugy van! — hangzik több oldalról. Lövész Antal: A törvényhatósági bizott­ságba nem lehet beleszületni, mint egy grófi rangba, inert a törvényhatósági bizottsági tagságnak előfeltétele a polgárság szeretete és lelkesedése a maga jelöltje mellett. Nagy Aladár dr. sokkal kiválóbb egyéniség alioz, semint a jelöléssel kitegyék az esetleges le­szavazásnak. Nem kívánja, éppen Nagy Ala­dár elismerésre és méltó tulajdonságai és ké­pességei miatt, liogy ugy járjon majd talán, mint Muskó törvényszéki elnök járt, annak idején, akit valósággal kibuktattak a tör­vényhatóságból. Tiszt élésünkét ós becsülésün­ket nyilvánítjuk — úgymond — Nagy Aladár dr. személyével szemben, de jobban teszi az értekezlet, hogyha Nagy Aladár dr. jelölése fölött éppen leszavazás lehetősége miatt na­pirendre tér és az előadó javaslatát elfogad­ja. Abonyi Mihály felszólalásában azt mond­ja, hogy ne legyen titkos szavazás. Újlaki Antal ebez hozzájárul. Valihora István ujabb felszólalásában tudomására adja a gyűlésnek, bogy csak annyi jelöltet lehet vá­lasztani, amennyi üres hely van a törvény­hatósági bizottságban. Cserzy Mihály titkos szavazást kér. A gyűlés a hosszas polémia után végül is a titkos szavazásban állapodott meg és kimondta, hogy mind a három je­löltre lehet szavazni. A szavazás megtörténte után az elnök kihirdeti az eredményt, amely szerint Tur­csányi Imre dr. tizenhat, Vékes Bertalan ti­zenhét és Nagy Aladár dr. három szavazatot kapott. Ennek alapján az elnök Tiiresányit és Vékest városatyajelöltnek jelentette ki. A második kerületre nézve az előadó Pál­fy Dánielt — akinek virillis jogon, mint­hogy a vállalata részvénytársasággá alakult át, megszűnt a bizottsági tagsága és Krausz József dr.-t ajánlja városatyáknak az előké­szítő bizottság határozifta folytán. Krausz József dr.-ral szemben harmadik jelölés is történt, a szavazás eredménye azonban az lett, hogy a gyűlés, Krausz József dr. kiváló munkásságát és érdemeit méltányolva, őt vá­lasztotta meg városatya-jelöltté. Pálfy Dá­nielt a gyűlés egyhangulag választotta meg. Előzőleg több felszólalás történt, amelyekben az a nagyszerű elismerés domborodott ki Pál­fy Dániel érdemes személyével szemben, liogy ő még akkor is városatya lesz, ha nem is akar. A polgárság szeretete kényszerítené en­nek elvállalására. Végül az első és harmadik kerületbe ki­küldött végrehajtó bizottság tagjait válasz­totta meg a gyűlés, amely Komor István el­nök lelkes éltetésével ért véget. Németország szerepe a monarchia konfliktusában. — A birodalmi kancellár szezációs be­széde. — Oroszország esetleges közbelé­pése esetén Németország teljes erejével támogatja a monarchiát. — Békés meg­oldás reménye. — (Saját tudósít ónktól.) A konfliktus ügyében a mai nap legjelentősebb esemé­nye Beethmann-Holhveg, német birodalmi kancellár beszéde. A kancellár a birodalmi gyűlésen nagyszabású beszédben vázolta a külpolitikai helyzetet. A beszédnek ki­emelkedő része az Oroszországra vonat­kozó célzás. Há váratlanul — mondta a kancellár — harmadik oldalról is bekö­vetkezne a támadás, ugy Németország tel­jes erejével támogatja a monarchiát. A be­széd egyébként békés hangú és reméli, hogy a konfliktust sikerül elsimitani. Beethmann-Hollweg gróf szenzációs beszéde a következő: — A balkáni események bennünket nem érintenek közelebbről s nem egy pont­ban érdekeink ellenkeznek a hatalmak ér­dekével. Mégis jogunk és kötelességünk, a más hatalmak példájára, a dolog rendezé­se, amely a háború következménye. A mi szavunkat is latba vetjük, mert a Keleten való gazdasági alakulásban igen jelentős és különös érdekeink vannak. — Ezenfelül még a kérdés megoldá­sára a szövetségeseink javára is latba kell vetnünk a szavunkat. A szövetséges Bal­kán-államok nem tagadják, hogy a hadjá­rat befejezése után a nagyhatalmak érde­kei is érvényesülhetnek és érvényesülniük kell is azoknak. És ez érdekek alapján a nagyhatalmak közreműködésre is hivatva vannak. — Ha ez érdekek mértékében a Bal­kán-szövetség és a nagyhatalmak között nézeteltérések volnának, ugy ennek az el­simítását az együttműködés könnyebben lehetővé teszi. Ennek az elérésére eszme­csere indult meg a nagyhatalmak között, a melyről azonban még részletesen nem nyilatkozhatom, mert az még folyamatban van. Annyit azonban mondhatok csupán, hogy eddig a siker kecsegtet. — A hatalmak érdeke csak akkor lesz véglegesen megállapítható, ha ismere­tessé lesz nálunk azok a szituációk, ame­lyekben a szövetséges Balkán-államok egymás között megállapodtak. Akkor majd megtudjuk, hogy ez a megállapodás meny­nyiben nyúlik a nagyhatalmak érdekszfé­rájába. Ha ezekben, — amit nem hiszek — megoldhatatlan ellentétek állnának elő, ugy a konkrét esetben az érdekelt hatal­mak dolga lesz igényeiket érvényesíteni. — Ez áll szövetségeseinkre is. Ha­azonban váratlan ellenség részéről harma­dik oldalról is megtámadtatnánk és ezzel lételünkben veszélyeztetve volnánk, akkor szövetségesünk oldalán saját európai po­zíciónk megerősitésére, saját országunk biztonsága s jövője védelmére fogunk har­colni. Meg vagyok győződve arról, hogy ilyen külpolitika mellett egész népünk ve­lünk lesz! A birodalmi gyűlés általános helyes­léssel fogadta a kancellár beszédét. Bécs­ben nagy megelégedéssel fogadják a beszé­det, mert ezzel eloszlott az az orosz hí­resztelés, mintha Németország nem tarta­na a monarchiával. Budapestről jelentik, hogy a képvi­selőház pénzügyi és véderő-bizottsága ál­talában és részleteiben elfogadta a honvé­delmi miniszternek a hadiszolgálatra vo­natkozó törvényjavaslatait. A pénzügyi bizottság előadója kijelentette, hogy a kor­mány csak a legvégsőbb szükség esetén léptetné életbe a törvényeket. A költségvetés tárgyalását csütörtö­kön félbeszakítják és letárgyalják a tör­vényjavaslatokat. Még aznap délután le­tárgyalja a javaslatokat a főrendiház és pénteken már szentesiti a király az uj tör­vényeket. Belgrádból jelentik: A szerb kormány a londoni, párisi és pétervári kabinetekhez jegyzéket intézett, amelyben arra hivta föl figyelmünket, hogy Ausztria és Magyaror­szág a szerb határon csapatokat összpon­tosít és hogy a szerb kormányt ez a csa­patkoncentrálás nagy aggodalommal tölti el. A szerb kormány nézete szerint a mo­narchiának ez az intézkedése megokolat­lan, mert Szerbia vele szemben korrekt politikát követ. Berlinből jelentik: Illetékes helyen semmit sem tudnak arról, hogy a szerb kormány a hármas ántánt hatalmaihoz Ausztria és Magyarország ellen tiltakozó jegyzéket intézett. Erről a bécsi jól érte­sült köröknek sincs tudomásuk. Hötzendorfi Conrád nyi­latkozata. Bukarest, december 2. Az Universal egy munkatársa Bukarest és Krajova közt a vonaton beszélgetést folytatott Hötzen­dorfi Conrád hadseregfelügyelő, volt ve­zérkari főnökkel, aki tudvalevőleg fontos megbízatásban Károly királynál járt. Con­rád nagy tartózkodással válaszolt a hoz­i=f:és:perzsa,8mwnaszi^(íek lődő közönsegnek, hogyjft. v Qj • ' ff továbbá keleti dísztárgyak, óriási választékban megérkeztek. Úgyszintén ajánljuk elismert legdúsabb raktárunkat egyéb szőnyeg­és függönyökben.— Jutányos árak! nnm4n MiUálii Óc ClO Szőnyegáruházában •••• Kirakatainkat ajánljuk meptekintéste I! Uümdn Ifllíldiy Cb rld Kárász-u., Wagner-palota.

Next

/
Thumbnails
Contents