Délmagyarország, 1912. december (1. évfolyam, 94-117. szám)

1912-12-12 / 103. szám

1912. december 12. DÉLMAÓYARORSZÁG Beszélgetés Danevvel. A kiváló bolgár államférfi nyilatkozott a monarchia és Szerbia konfliktusáról. — El fog intéződni, — mondotta. Szerinte Auffenberg és Schemua lemondása korántsem jelent háborút. „Nem lehet a helyzet elmérgesedéséről beszélni." (Saját tudósitónktól.) Danev dr., a bolgár szobranje elnöke, ma reggel London felé útjában keresztül utazott Budapesten. Bukarestből jött, ahol tegnapelőtt a román kormánykörökkel tárgyalt a íiiggőben levő nemzetiközi kérdésekről. Utján a főtitkára, Milcseff dr., a szófiai külügyminisztériumba beosztott követségi tanácsos kisérte. Reggel hét óra harmincöt perckor a bukaresti gyorsvonattal érkezett Danev dr. a nyuyati pályaudvarra, ahol Konstantinovics Spaszó budapesti bolgár főkonzul várta. A szobranje-elnök meg sem pihent Budapesten, husz percnyi itt tartózkodás után felült a hét óra ötvenöt perckor induló bécsi gyorsvonatra. Délután a császárvárosból is tovább utazik Berlinbe, ahonnan holnap folytatja útját London felé. Útközben rövidre szabott látogatásokat tesz. Bécsben a pályaudvarról egyenesen a Ballplatzra hajtatott, ahol konferenciája volt Berchtold gróf külügyminiszterrel, holnap délelőtt pedig Kiderlen-W iichterrel tanácskozik Berlinben. Alacsony, tömzsi, szurószemü, szürkeajszu, kecskeszakállas, cvikkeres ember a zobranje elnöke. Kitűnően beszél franciául igen jól németül. Az utóbbira Ferdinánd rály maga tanította meg Danev dr.-t, aki ^bizalmasabb barátja a bolgár uralkodóik. Bukarestből Budapestig hálókocsiban tte meg az utat. Segesvárnál megtudta, Így Kolozsvárott egész sereg újságíró vja. Erre gyorsan megvacsorázott és már ee nyolc órakor Székely'kocsárdnál lefekit, hogy elkerülje a velük való találkozó. A jelentkezőket Milcseff dr. fogadta s aial utasította el, hogy a kegyelmes ur farit és alszik. Csakugyan aludt. Ceglédnél ébredt fel skorán reggel, ott a hálókocsiban fogadta eiyik budapesti újságírót, ki az intervjuról eeket a részleteket közli velünk: — Eddig minden :újságírót elkerültem, — mondta Danev. Ön az egyetlen, akit fogadok, azonban önnek sem mondhatok semmit. Kompromittálnám a magam pozícióját s küldetését, ha csak egy szót is szólanék. Az újságírók a szükséges veszedelem, — tette hozzá mosolyogva, — szeretem őket, de félek tőlük. Nem hozok véres kardot s ha nem'lenne kissé mulatságos a hasonlat, azt merném állítani, hogy inkább a Noé galambja vagyok. Ennél többet azonban igazán nem mondhatok. Sietek. Félegykor leszek Bécsben, egy órakor találkozásom van Berchtold gróffal, két óra husz perckor már utazom is tovább Berlinbe. Reggel hét óra huszonöt perckor érkezem a német fővárosba, nyolc órakor Kiderlen-W achternél leszek, tiz óra tiz perckor tovább visz a vonat Hamburgba s holnapután már a londoni ködöt próbálom elosztani. Ez az utiprogrammom. El vagyok készülve rá, hogy valahol kolera-zár alá vesznek, hiszen egyenesen Csataldzsából jövök s akkor a többi békekövetet is kénytelen leszek meghívni a quarantaineba, ahol aztán együtt erőlködhetünk azon, nehogy kolerát kapjon a béke! — Auffenberg és Schemua lemondásának — folytatta Danev — nem tulajdonitok különösebb jelentőséget. Semmiesetre sem jelent háborút. Nem állunk ilyen komplikációk előtt. Amig a hatalmak nem döntöttek a függő kérdések dolgában, nem lehet a helyzet elmérgesedéséről beszélni s addig szó sem lehet arról, hogy a monarchia megtámadná Szerbiát. Biztosra veszem, hogy ez a helyzet. Ha azonban csalódnék, az világháborút jelentene. Optimista vagyok. A szerb-magyar-osztrák konfliktus el' fog intéződni, a bolgár-görög ellentéteknek pedig nincsen komoly jelentőségük. Bulgária és Románia között fennálló ellentétekről szó sem lehet. Milcseff dr. szólt közbe: — Ezt mondta a kegyelmes ur huszonnégy órával ezelőtt Mille román szenátornak is, Bukarest és Predeál között a vonaton. — Ezt mondtam, — folytatta Danev — nem is mondhattam mást. Hiszen meggyőződésem, hogy ez a helyzet. Kezet nyújtott s magyarul búcsúzott: — A viszontlátásra! A londoni randevú. — Törökország utasításának főbb pontjai. — Uj jelentkezők. — A kiküldöttek e héten mindnyájan megérkeznek Angliába. — Román izgatás a görög katonák ellen. — (Saját tudósitónktól.) A londoni találkozás mig meg nem történik, mindaddig esönd jellemzi a balkáni harci állapotot. Londoni jelentés szerint a montenegrói békedelegátusok ma ide érkeztek, a szerb és bolgár delegátusok holnap érkeznek meg és a törökök holnapután, pénteken. Bukarestből érkezik az a figyelemre való hir, hogy a román kormány az angol kormánynál lépést tett, hogy a nagyköveti konferenciára a londoni romúntkövetet is meghívják. Az angol kormány ebben a kérdésben még nem döntött. A spanyol kormány is mint közép-tengeri hatálom ezzel a kérései fordult az angol kabinethez. Szóval már két uj jelentkező akadt. Esetleg még több is akadhat . . . Akik azt hiszik, hogy Törökország minden békeajánlatot elfogad majd, azok csalódni fognak. A török fővárosból, jól értesült helyről jelentik, hogy a török békedelegátusok a portától utasitást kaptak, hogy a londoni béketárgyaláson a török birodalom megváltoztathatatlan nemzeti presztízsének elvét képviseljék. A delegátusok Drinápolyra, a sziget-tengerre és Albániára vonatkozóan határozott utasításokat kaptak, de Macedóniáról szabadon tanácskozhatnak. Szóval ez a török nyilatkozat már sejtteti, hogy körülbelül milyen alapon jöhet létre a megegyezés.. A Szkntariban lévő török csapatok folyton provokálják a montenegróiakat. A törökök tegnap is többször kitörtek a várból és megtámadták a montenegrói előőrsöket. A csatározásban sokan megsebesültek és Mirkó herceg is veszedelemben forgott. A montenegróiak a török ágyuk tüzelését hevesen viszonozták. A harcban álló görög katonák Macedóniában elkövetett kegyetlensége, a kucooláhok bántalmazása élénken foglalkoztatja a román sajtót és a lakosság körében elkeseredést szült. A romániai sajtó és a nacionalista egyesületek állandóan görög ellenes agitációt fejtenek ki, Az egész Romániában elterjedt román nemzeti liga Románia valamennyi városában vasárnaponként nagy tiltakozó népgyűlést tart és a tömegesen érkező határozati javaslatok arra hivják föl a kormányt, hogy a görögöket Románia területétől utasítsák ki. A mai napon még ezek a jelentések érkeztek: A béketárgyalások föltételei Törökország részéről. Konstantinápoly, december 11. Teljesen megbizható forrásból jelentik, hogy a török béketárgyalási meghatalmazottakat olyan utasításokkal látták el, melyek általánosságban a nemzeti presztízs megvédésére vonatkoznak, de ezt az elvet illetőleg eltérést nem tűrnek meg. A főbb pontokat: Drinápolyt, az archipelagust és Albániát illetőleg a meghatalmazottaknak kötött marsrutájuk van. Macedóniát illetőleg azonban szabadon rendelkezhetnek. Ezeknek a szempontoknak, melyek a hadsereg akaratát is jelentik, felel meg az is, hogy meghatalmazottakká három tábornokot neveztek ki. Csak ha álláspontjukat az első londoni béketárgyalásokon elfogadják, fogják hivatásos diplomaták a nemzetközi kérdéseik, a dette publique, a dohány-monopolinm, az elzálogosított vámjövedelmek és más elintézendő ügyek tárgyalását megkezdeni. Ellenesetben a tárgyalásokat azonnal meg fogják szakítani. A békedelegátusok, hogy a tárgyalásokat mielőbb megkezdhessék, nem Frankfurton és Párison át, mint ahogy eredetileg tervezték, hanem közvetlenül Ostendén át utaznak Londonba. Csupán Osmani Nizami pasa fog három óra hosszáig Berlinben időzni. Románia a görögök ellen. Bukarest, december 11. A harciban álló görög katonák Macedóniában elkövetett kegyetlenségei és a kucooláhok bántalmazása élénken foglalkoztatják a román sajtót és a lakosság körében elkeseredést keltettek. A ro mániái sajtó s a nacionalista eegyesiiletek állandóan görögellenes agitációt fejtenek ki. Egész Romániában elterjedt román nemzeti liga Románia valamennyi városában vasárnaponként nagy tiltakozó népgyiiléseket tart és a tömegesen érkező határozati javaslatok arra hivják fel a kormányt, liogy a Romániában tartózkodó görögöket utasítsa ki. BraiIában és a kikötővárosokiban, hol a hajós kereskedelem teljesen görög kezekben van, a kormányhoz beérkező határozati javaslatok nagy nyugtalanságot keltenek. A román hadügyminisztérium hivatalosan megcáfolja a külföldi lapok ama liirét, liogy a román kormány négy hadihajót rendelt meg. A tó: ves hir onnan keletkezett, hogy a kormány külföldön négy kereskedelmi hajót rendelt. Elesik tehát az a kombináció is, hogy a minisztertanács 30—50 millió frankot szavazott volna meg rendkivüli haditengerészeti hitelre. A rendkivüli Hitel összege 15 millió lesz. Görögország igazolja magát. Athén, december 11. Görögországnak a háború alkalmával kiállított katonai erejére vonatkozólag egyes lapokban megjelent valótlan jelentésekkel szemben az athéni távirati ügynökség kijelenti, hogy a rendes görög hadsereg 185.000 emberhői állott, melybe nincsenek beleszámítva a haditengerészet emberei, valamint a krétai, epiruszi és macedóniai önkénteseik sem. Egység Anglia ellen. Konstantinápoly, december 11. A legjobb forrásból közliik, hogy a Líbiára vonatkozó orosz—francia egyezményt régtől fogva előkészítették és Anglia tudta nélkül pecsételték arieg. A megegyezésnek az a célja, hogy Angliának a szándékát, hogy befolyását Egyiptomon át Libiára is (kiterjessze és fait accomplit teremtsen, megakadályozza. Az itteni francia körökben azt mondják, hogy ez reváns Fasodáért.