Délmagyarország, 1912. december (1. évfolyam, 94-117. szám)

1912-12-12 / 103. szám

6. DÉLMAGYARORSZÁG 1913. december 8. Elhalasztották az uj adóreform életbeléptetését. (Saját tudósítónktól.) Az a mozgalom, melyet Vázsonyi Vilmos kezdett az uj adóreform életbeléptetésének egy éves elhalasztására, azzal az eredménnyel járt, hogy a kormány tegnap este a reform életbeléptetését 1913. január 1-ről bizonytalan időre elhalasztotta. Az elhalasztás formájáról a legközelebbi napokban fog dönteni a kormány. A megindult harc igy szerencsésen eljutott a békés megoldás révébe és a mai fővárosi közgyűlésen szóba se került a konfliktus, mely ugy látszik, most már a szombatra tervezett rendkiviili közgyűlés egybehivását is fölöslegessé fogja tenni. Ma Lukács László miniszterelnökkel és Teleszky János pénzügyminiszterről a reform elhalasztásának formája és tartalma felől tanácskozás volt, amely tizenegy órától délutánig eltartott. Az értekezleten Bárczy István dr. polgármester, Sándor Pál, Darvai Fülöp és Heltai Ferenc vettek részt. Vázsonyi távolmaradt s igy megőrzi a maga részére a további cselekvés szabadságát. Az értekezlet eredménytelenül végződött és döntés csak két-három nap múlva várható. Beszélik, hogy a tanácskozás eredménye az 'adóreform féléves elhalasztása lesz, amivel szemben Vázsonyiék tudvalevően egy évi halasztást óhajtanak. Az értekezlet, amit a miniszterelnök, a pénzügyminiszter, a polgármester és több képviselő részvételével tartottak meg, késő délutáni órákig húzódott el. Darvai Fülöp és Sándor Pál voltak az elsők, akik a miniszterelnök szobáját elhagyták, Sándor Pál ezt mondotta: — Döntés még nincs! Darvai Fülöp igy nyilatkozott: — A miniszterelnök megígérte, hogy konszideráció tárgyává teszi az ügyet és egy-két nap múlva abban a helyzetben lesz, hogy dönthet. Lukács László miniszterelnök ma este Bécsbe utazik, ennek foiytán az ügy e miatt is elhalasztódik. Hantos Elemér dr„ az adóügynek egyik alapos jisrnerője, ügy nyilatkozott erről a kérdésről: — Pontos számításokból megállapitottoni, hogy az uj adótörvény az egyenes adókból folyó jövedelmet óriási mértékben csökkenti. A jövő esztendőben harminckét millió koronával lenne kevesebb a bevétel, mint az idén. Tekintettel arra, hogy a közönség körében megokolatlan nyugtalanságot idéz elő a törvény és mert a mostani életbeléptetést semmi nyomósabb ok nem követeli, legokosabb, ha a végrehajtást elhalasztják. Az én véleményem és reményem szerint ez igy is fog történni. Hantos Elemér egyébként holnap fölszólal a képviselőházban és kifejti ezt az álláspontját. A konfliktussal kapcsolatban különben ma Bródy Ernő dr. országgyűlési képviselő kilépett a munkapártból és erre vonatkozó levelét délután elküldte Vojnich István báró pártelnöknek. Itt emlitjiik meg, hogy a versed kereskedők egyesülete távirati fölterjesztést intézett a pénzügyminiszterhez és a képviselőházhoz az uj adótörvények életbeléptetésének elhalasztása iránt. A fölterjesztés utal a súlyos gazdasági viszonyokra és fölsorolja a hazai kereskedelem súlyos baját. Ujabb megterhelés — úgymond — valóságos katasztrófát jelentene a kereskedelemre nézve. A Vörös Kereszt jegyében. — Szegedi hölgyek készülődése a háborúra. — (Saját tudósítónktól.) A szegedi városháza dísztermébe, ahol más alkalommal a város atyái vitatkoznak közügyekről és egyéb dolgokról, szerdán délután újból bevonult a legszebb közgyűlési kép, a hölgyek serege. A podeszta elnöki csengettyűjével özvegy Worzikovszky Kár oly né jelezte pontosan négy órakor az ülés megnyitását, a tanácsosok támláisszékeit pedig a jótékonyság vezető hölgyei okkupálták. A méltóságos elnökaszszony mellett, két oldalról Illés Imre dr. törzs orvos és Szmollény Nándor főtitkár, az ülés előadói foglaltak helyet. A széksorokban csupa bájos és elegáns hölgy, asszonyok és leányok. A leghálásabb hallgatóság, amit csak egy előadó kívánhat. Áhítatos csöndben figyelnek, meg sem moccannak. Néha összeráncolják a homlokukat, összevonják a szemöldöküket, néha halálos sápadtság ül az arcukra vagy öröm tüze gyul a szemükben. Az arcukon, a szemükben viszszatükröződilk az előadók minden mondatának a hatása. Megkapó az a komolyság, ahogyan a Vörös Kereszt Egyesület szegedi választmányának ápolónői tanfolyamát fogadták a hölgyek. Már a tanfolyam, résztvevőinek a száma magában is imponáló: százötven hölgyet oktatott ki Illés Imre dr. törzsorvos a csapatkórházban. Eredetileg csak hetvenöt hölgy részére tervezték a tanfolyamot, ele a váratlanul nagy érdeklődés következtében, ez a szám a kétszeresére emelkedett. A tanfolyam résztvevőit három csoportra osztották, minden csoport két-két izben járt a csapatkórháziban. Szerdán délután a városháza dísztermében két elméleti előadással befejezték az ápolónői tanfolyamot, özvegy Worzikovszky Károlynó üdvözölte a hölgyeket, amely után Illés Imre dr. törzsorvos, a tanfolyam vezetője vázolta az előadások anyagát és a rögtöni segélynyújtásról oktatta ki a hallgatóit. Az élvezetes előadás mindenképen rászolgált a hölgyek tetszésére és legteljesebb megelégedésére. A fáradhatatlanul agilis törzsorvos tanítását valóban megkapó módon köszönte meg a tanfolyam egyik résztvevője. A névtelen aláiró hat szál gyönyörű fehér rózsát kötött csokorba és egy levél kíséretében átadatta a virágot a törzsorvosnak. A levél szövege a következő: — A leglelkesebb tanárnak a — leghálásabb tanítvány forró üdvözlettel, — Ilyen kedvességre csalk egy nő lehet képes, — mondta meghatottan Illés Imre dr. a törzsorvos előadása után Szmollény Nándor, a választmány főtitkára beszélt a Vörös Kereszt hivatásáról. — A híres solferinói ütközet után belátta a kultur Európa, hogy a sebesültek ápolására rendszeresen működő szervezetet kell alakítani. Az olasz, francia és az osztrák-magyar hadak véres küzdelme után negyvenezer halott és sebesült maradt a csatatéren. És nem volt ápoló, aki segélyben részesítette volna a sebesülteket, nem akadt senki, aki eltakarította volna a. katonák holttestét. A genfi konvenció nán aztán az államok törvénybe iktatták a sebesültek ápolásáról elfogadott javaslatokat. A genfi konvenció szerint az ellenség sebesültjeit is védelemben kell részesíteni, a harctéri kórházakon a Vörös Kereszt Egyesület zászlója lobog, amelyet az ellenségnek is kötelessége respektálni. Bejelentette a főtitkár, hogy a hadügyminisztérium önkéntes egészségügyi osztagokat szervez, amelyek a tűzvonal mögött levő kétszáz-kétszáz ágyas kórházakban ellátják a szükséges teendőket. Egy-egy osztagban 40— 50 ápolónő teljesít szolgáilatot, az orvosok fölügyeletével. A hölgyek közreműködnek a sebesültek ápolásában és ellátják a kórház gazdasági teendőit. Az ilyen kórházakat a Vörös Keresztnek a hadügyminisztérium a rendelkezésre bocsátja, az osztag fölszerelésének a beszerzésére azonban két—két ezer korona szükséges. Ezt az összeget az egyesület választmánya saját vagyonukból kiutalványozzák. A Vörös Kereszt Egyesület budapesti központja fölkérte a szegedi választmányt, hogy szervezzen legalább is egy önkéntes egészségügyi osztagot, amely majd: Szeged városi egészségügy osztag néven szerepel. Hogy háború esetén a szegedi egészség ügyi csapat melyik tálbori kórházban mükör ne, arról eddig még nem érkezett értesité A főtitkár az önkéntes egészségügyi csapa ban való részvétélre kérte föl a hölgyeket egyben megnyugtatta az aggodalmaskodók, bogy a harctéri kórházakban a legcsekélyei bántódás sem érheti őket, erről gondos>dott a genfi konvenció. Helybeli szolgálatra is lehet jelentkeii. Akik az aláírási íven megjelölik, hogy ütegeden teljesitik ápolónői hivatásukat, azoit a harctéren való szolgálatra nem szólítja >1 a hadvezetőség. A főtitkár fölkérte a hölg> ket, hogy aki csak teheti, jelentkezzék aíkr helybeli, akár a harctér közelében levő szlgálatra, lehetőleg néhány napon belül. A ?lentkezők névsorát ugyanis fölterjesztik a budapesti központhoz. Babarczy Schmartzr Ottó báró főgondnok már kérte az ápolóm tanfolyamon résztvett hölgyek törzskönyi kimutatását és közölte, bogy az ápolónők fotmális vizsga után bizonyítványt kapnak. Közölte még a főtitkár, hogy a Vörös Kereszt Szegeden már kétezer sebesült ápolására jelölt ki helyet, függetlenül a hadvezetőségtől, amely már lefoglalta az állami épületeket. Az előadó beszéde után özvegy Worzikovszky Károlyné megköszönte a hölgyek érdeklődését és fölkérte őket a mozgalom legteljebb pártolására. A választmány előljár a jó példával, mert már most fölajánlott a vagyonából ötezer koronát fölszerelésre, az el nők nő pedig elvállalta a szegedi egészségügyi osztag — az önkéntes harctéri csapat — vezetését. Az ülés berekesztése után nyomban megkezdték az aláírások gyűjtését a városháza termében. Már mintegy száz lelkes hölgy jelentkezett, részben a harctéri, részben pedig helybeli szolgálatra. Az aláírók névsorában első helyen szerepelnek Jony László huszárezredes és Halász Imre huszárszázados felesége. A bizottsági teremben érdolkes diskurzus fejlődött ki a hölgyeik között, özvegy Worzikovszky Károlyné kezdte: — Tegnap reggel — mondta az elnökasszony — amikor kiléptem az utcára, hideg