Délmagyarország, 1912. november (1. évfolyam, 69-93. szám)

1912-11-10 / 76. szám

\9\Z. november 10. DÉLMAGYARORSZÁG 3 Voltak a régi — de igazi — függetlenségi pártnak is kifogásai a korrnány ellen annak idején; de midőn ellenzéki álláspontjukat kifejtették, e mellett sohasem felejtették el magyar voltukat. — „Kijelentjük — mondotta az 1881iki függetlenségi program — hogy amenynyiben a horvát-szlavon részek Magyarszág annyi áldozata ellenére, tovább is kockáztatnák hazánk érdekeit s a testvéri kéznyujtásra tovább is gyűlölet volna a válasz: követelni fogjuk a velünk fennálló kiegyezésnek oly megváltoztatását, hogy a magyar állani érdekei is biztosítva legyenek". Íme, látjuk, a régi negyvennyolcas párt hazafias álláspontját. Látjuk ma az utódok, az uj „fiiggetlenségi"-ek megalkuvó opportunizmusát. Két korszak áll szemben egymással. Két politika — és két ethika. Az a régi függetlenségi párt többet követett mint a hatvanhetes: a mai függetlenségi párt kevesebbet. A Justh-csoport nem meri védeni a nemzet jogait, mert a szerb radikálisok barátságát és egvéh elleneseink szövetségét elveszíthetné. Pedig a függetlenségi párt 1884-iki állásfoglalása már célszerűségi szempontból is nézi a kérdést s a jogi kérdést nem is helyezi előtérbe. De a negyvennyolcasok ezt a célszerűségi álláspontot sem vállalják magukénak. Nekik egészen más célszerűségi szempontjaik vannak. A táblaelnök lemondása ügyében még nincs döntés. — Kray István nyilatkozata. — (Saját tudósítónktól.) Kray István, a szegedi Ítélőtábla elnöke, másfél hónappal ezelőtt tudvalevőleg fölajánlotta méltóságát az igazságügyminiszternek, mert veje, Lovassy Ernő dr. ügyvéd, a szegedi ítélőtábla területén nyitott irodát. Ezzel kapcsolatosan az egyik szegedi estilap azt a hirt közölte, hogy a táblaelnök lemondását elfogadta Székely Ferenc igazságügyminiszter. A Délmagyarország munkatársa ebben az ügyben beszélt Kray István táblaelnökkel, aki megcáfolta a lemondása elfogadásáról közölt hirt. A táblaelnök Lovassy Ernő dr. lakásán fogadta munkatársunkat. — Méltóságod lemondásával kapcsolatosan az a hir terjedt el, hogy már megérkezett volna az igazságíigyminiszter döntése, amely elfogadja a lemondást? — Nincs tudomásom arról, — felelte a tábla elnök, — hogy az igazságügyminiszter ur már döntött volna lemondásom ügyében. Nagyon szívesen megmondanám, ha tudnék a dologról. . — Méltóságod kérvényében kifejezetten kérte nyugdíjaztatását vagy elhelyezését, vagy csupán az igazságügyminiszter rendelkezésére bocsátotta a méltóságát? Az ismert okra való tekintettel rendelkezésre bocsátottam az elnöki székem. Másról egyáltalán nem tettem említést. Kray István táblaelnök csótfalusi birtokáról érkezett Szegedre. A lakását már a lemondása előtt fölmondta, ezért szállt meg Lovassy Ernő dr. lakásán. A lemondás benyújtása óta most tartózkodik először a városban. Az igazságiigyminiszter döntéséig Vén András, az első tanácselnök intézi az elnöki teendőket. Valószínű, hogy az igazságügyminiszter döntése már legközelebb megérkezik, amely után a szegedi Ítélőtáblán jelentősebb személyi változások várhatók. A szerb kérdés a király előtt. — Berchtold és Tschirschky audienciája. — (Saját tudósítónktól.) A balkáni háború újra fölvetette, még pedig teljes élességével és békebontásra alkalmas fulánkjaival a szerb kérdést. Szerbia tengeri kikötőt akar és ahelyett, hogy az Aegeitenger partján keresne megfelelő állomást, az Adria felé kacsint, oda, ahol AusztriaMagyarország és Olaszország vetette meg a lábát. Belgrád felől heves követelőzés, ökölbeszorított fenyegetés hangjait dobálják felénk. Az annexiós idők bonyodalmai támadnak föl. Ebben a súlyos helyzetben Berchtold gróf külügyminiszter őfelsége elé járult ma, akinek egy óráig tartó audiencián referált a balkáni dolgokról. Az uralkodó behatóan érdeklődött a szerbek követelése iránt és megállapodott Berchtold gróffal a hivatalos monarchia álláspontjában. Nagyjelentőségű ez az audiencia, amelyet a király Tschirschky-Bögendorffnak, a bécsi német nagykövetnek adott ma délután. Tschirschky a német birodalom kancellárjának izenetét közölte őfelségével. Nem lehet kétség az iránt, hogy a német császár és a német közvélemény ma is teljesen megegyező véleményen van velünk és fegyveres készültségének erejével támogatja a monarchiát abban, hogy a szerb kikötő-kérdésből háborús bonyodalmak ne keletkezzenek. Se az osztráknak, se Magyarországnak nincs kifogása az ellen, hogy Szerbia az Aegei-tengerig utat nyerjen s ebben a törekvésében a hármas szövetség többi tagja sem akadályozza. Itt említjük meg, hogy a Szerbiával napok óta folyó tárgyalásokról a szerb sajtó igen szives hangon emlékezik meg. A Tribuna elismeri Berchtold gróf expozéjának előzékeny hangját, a Sztrazsa pedig első oldalán közli a király és Ferenc Ferdinánd trónörökös arcképét, azzal a megjegyzéssel, liogy ezzel Szerbia legmelegebb szimpátiáját kívánja kifejezni. A szerb félhivatalos sajtó folyton arról ir, hogy bár ezidőszerint még meglehetsöen távol áll egymástól a monarchia és Szerbia álláspontja, meg van győződve arról, hogy Bécs végül mégis csak engedni fog s beleegyezik Szerbia jogos követeléseibe, Azt állítják, hogy Szerbiának nincs semmiféle közössége Oroszországgal, nem védelmez nagyszláv érdekeket, amire nézve garanciákat hajlandók nyújtani. A lármás boulevard-lapok természetesen harcias hangulatot igyekeznek terjeszteni, ezek hangját azonban a komolyabb szerb sajtó maga is elitéli s csodálkozik azon, hogy éppen ezeknek adnak hitelt komoly diplomáciai körökben. A Délmagyarország munkatársa egyébként jól értesült forrásból a következő fölvilágositásokat nyerte: — Szerbia ugyan eléggé erősnek érzi magát arra, hogy szövetségben a Balkánállamokkal fegyverrel is ellenállhasson, tisztában van azonban azzal is, hogy egy ilyen harc élet-halálharc lenne. A szerb kormány egyáltalában kellemetlen helyzetbe került, mert mig egyrészről a győzelmektől mámoros szerb közhangulat nyomásával kell számolnia, másrészről hidegvérrel fontolóra kell vennie minden eshetőséget, hogy a konfliktust békésen oldhassa meg. Ugrón István magyar-osztrák követnek Budapestről való visszaérkezését nagy izgalommal várta Belgrád, mert azt reméli, hogy uj, békésebb instrukciókat hoz magával, amelyek alapján az egész kellemetlen ügy megoldható lesz, Szerbia minden erejével azon van, hogy a meghódított területeken rendezett viszonyokat teremtsen s csak azt kívánja, hogy kulturát terjesztő faktorként kezeljék. Szerbiában általában az a nézet, hogy a harcias hirek terjesztése nem egyéb börzemanővernél. A komoly szerb közvélemény a győzelmes harcok után nem akar életveszedelmes kalandba keveredni. A városi felsőkereskedelmi. — A kormány támogatása. —(Saját tudósítónktól.) A tanév kezdetétől működik az uj felsőkereskedelmi iskola és csak ma érkezett Szegedre a közoktatásügyi ministemek az a leirata, amely megígéri az államsegélyt, de annak nagyságára csak a törvényhozás megállapítása után kiván nyilatkozni. A miniszteri leirat részletes utasításokat tartalmaz az iskola szervezetére és a női felsőkereskedelmi felállítását csak külön engedi meg. A miniszteri leirat, amely a mindenkori kormá'nyoknak Szegeddel szemben való álláspontjára némileg jellemző, igy szól: Folyó évi április 30-án ós szeptember lG-án kelt felterjesztéseire értesítem a 'közönséget, hogy a kereskedelemügyi miniéter úrral egyetértően megengedem, mikép a közönség Szegeden nyilvános jogú községi felsőkereskedelmi iskolát létesíthessen. E célból ez iskolának már a folyó tanévre történt, megnyitásán utólagosan jóváhagyom, oly foltétellel, hogy a közönség ez iskolája fenntartását saját erejéből tartozik biztosítani. Élihez képest köteles az iskolát megfelelően szervezni, fejleszteni, célszerűen elhelyezni és felszereléséről, valamint zavar talan működéséről gondoskodni. Tartozik továbbá a tanári személyzet alkalmazására az iskola tanulmányi és adminisztratív igazgatósára, eljárására ós felügyeletére nézve a szervezeti szabályok s általában a felső kereskedelmi iskolákra érvényes rendéleteket, utasifásokat követni. A felsorolt feltételek mellett a közönségnek női felső kereskedelmi iskola fenntartására és szervezésére nézve is megadom az engedélyt, mivel ahhoz, hogy a felső kereskedelmi iskola egy-egy osztálya .mellett párhuzamosan leányosztályok is működjenek, nem járulhatok. Ellenben a budapesti, pozsonyi, marosvásárhelyi* pécsi stb. szabályszerűen működő női felső kereskedelmi iskolákhoz hasonlóan a közönség is szervezhet külön női felső kereskedelmi iskolát.. Ily női felső kereskedelmi iskolájának fenntartására, fejlesztésére, elhelyezésé és felszerelésére, valamint működésére, úgyszintén annak vezetésére, a tanárok alkalmazására, igazgatására és .felügyeletére nézve a fentebb közölt szabályok követendők. Ezek mellett a leánynövendékek női felügyeletéről is kell gondoskodni. A női felső kereskedelmi iskola alsó (I) osztályába Csak a felsőbb leányiskola, a gimnasium, a reáliskola vagy a polgári iskola negyedik osztályát sikerrel végzett növendékek vehetők fel. Ily minősítés hiányában felvételi vizsgálat utján felvétel nem engedhető meg. Az iskola elhelyezéséről, megnyitásáról, a tanulók számáról, ia tanári személyzetről, az egyéb fennálló szabályok értelmében megállapított ügyekről az iskola igazgatója az állami felügyeletet teljesítő Schack Béla dr. felső kereskedelmi iskolai főigazgatóhoz tegyen jelentést. Ami az iskola államsegélyét illeti, méltányolni kívánom a városnak az iskola fenntartásával járó áldozatait oly módon, hogy a tanároknak igénybe vehető fizetéskiegészitésére• megállapítható államsegély engedélyeztessék. Ehhez 'képest a tanárok fizetée ügyére vonatkozó határozatok külön szabá-