Délmagyarország, 1912. november (1. évfolyam, 69-93. szám)

1912-11-10 / 76. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG 1912. november 10. Jyokba i'oglajva mielőbb ide térj esztendők jóváhagyás végett. Nem zárkózom el az iskola dologi ki­adásaira kívánt államsegély előirányzása elöl sem, de ily célra csak akkor lesz állam­segély engedélyezhető, lra ebhez a törvény­hozás majd hozzá fog járulni. Következés­képen mindaddig az iskola szervezeti sza­bályaiban és költségvetéseinek személyi és dologi adaftaináil nem szerepelhet állam­segély számbavétele. Ezért a bemutatott szer­vezeti szabályokra még a következő észre­vételek merítitek fel: Mindezen észrevételek figyelembe véte­lével a szegedi városi felsőkereskedelmi is­kola egybefoglalandó szervezeti szabály­zata, nem különben a tanárok szolgálati fize­tésügyi szabályzata is külön szabályokba foglalva 3—3 egyenlő példányban ide ter­1 esztendők jóváhagyás végett. A női kereskedelmi iskolára vonatkozó szabályok is az előbbi szervezeti szabályokba foglalhatók. Budapest, 1912. évi november hó 4-én. A minister helyett Dr. Ttalogy Jenő s. k. államtitkár. A szegedi virágkiáliitás. (Ünnepélyes megnyitás. — Tallián Béla báró a kiállításon.) <Saját tudósítónktól.) Pompázó krizan­ténumok csodaszép kertjévé alakult át a bel­városi népiskola tornaterme. Hatalmas pla­kátok jelzik a kapu mindkét oldalán, hogy itt van a kertész-egyesület őszi virágkiállí­tása, amelynek ma délelőtt volt az ünnepé­lyes megnyitása diszes közönség jelenlété­ben. Szegedre nézve speciális közgazdasági jelentősége van ennek a szűkebb keretű, de minden esetre érdeklődésre méltó virágki­állításnak, amely immár a huszonnegyedik azok között, amelyeket a szegedi kertész­egyesület eddig rendezett. A speciális köz­gazdasági jelentősége az, hogy hatalmasan viszi lépésről-lépésre előbbre a gyönyörűen fejlődő szegedi virágkertészetet, amely ott tart ma már, hogy százezreket kitevő értékű külföldi virágok importját teszi fölöslegessé. A nagyközönség talán alig tud róla például, hogy Szegeden ezidő szerint az egész or­szágban a legtöbb és legpompásabb amerikai szegfii terem néhány kitűnő szegedi kertész kertjében. Ez a virág szebb és illatosabb az olasz, sőt a francia szegfűnél is s ez a külö­nösebb előnye. Nagyon okos gondolat tehát mindezek­nél fogva, hogy Szeged fejlődő virágkerté­szete egy-egy ilyen időszaki kiállításon, mint amilyen a mostani, bemutatásra kerül. A vi­rágkultusz magában véve is rendkivül szép dolog s amellett a gazdasági életnek ma már produktív értékeke4 itő ága. Csakhogy ná­lunk még annyira áakulóban van, hogy a magyar virágcégek — épp ugy, mint sok iparágnál — milliókat juttatnak évenként a külföldnek. De örvendetesen haladunk s er­ről tanúskodnak a mind sűrűbb és mind érté­kesebb virágkiállítások. A kertész-egyesületnek ez- a szegedi őszi lviállitása a virágkultusz változatos bősége tekintetében nem ugy sikerült, mint ami­lyennek a kertészek remélték. Az a vigasz­taló azonban, bogy nem emberektől függő okai vannak ennek; időjárás, különösen az utóbbi napokban, ugyancsak kegyetlen volt minden szegedi kertésszel szemben. Kecske­méti Antalnak például, akinek a kertje a Pille-mulató mellett un, egész amerikai szegfű-termését elfagy osztotta a zord időjá­rás, másoknál egész krizanténiumtábiák men­tek tönkre. Ez a legfőbb oka, bogy a virág­kiállítást csaknem krizantéimun-fajók domi­nálják ugy, hogy nem is nevezhető egy álta­lánosabb virágkiállításnak. Inkább csak kri­zantémom-kiállítás. De ebben aztán igazán elbájoló. A belvá­rosi iskola jobboldali folyosója vezet a kiál­lítási terembe, amelynek ajtaja fölött fehér virág alapon, piros virágokkal kirakott föl­írás köszönti a látogatót igy: ISTEN HOZOTT! Néhány lépcsőn jutunk le a tornaterem­be, amelynek a falait zöld növények láncai teszik barátságosakká. Egyébként: az egész terein egy krizantémum-kert. A középen kör­ala.ku virágágyban tarkállanak a legcsodá­sabb krizantémum-példányok, olyan megej­tően szépek, bogy magyar földtöLcsak két­kedve reméli az ember, ha exotikus elszárma­zásukra gondol; ha eszébe jut, bogy ezeknek az igazi hazájuk a felkelő nap országában van és szive bálványa a japán népnek. Pedig az egész csoport Szabó Antal kecskeméti ker­tész kertjében nőtt ilyen pompássá. Oldalt, hosszú sorban egy kitűnő szegedi kertész, Horváth Mihály .. krizantémom remeikei fog­lalnak helyet. Van olyan cserép ezek között, amelyben négy hatalmas, gyönyörű virágfej emelkedik ki egyetlen tőből. A harmadik em­lítésre méltó krizantémom-csoport Tallián Béla báróé, Törökkanizsán lévő kertjéből. Ed­dig főleg fehér, piros, halvány jlila' és fréz, vagy ujpiros szinti krizantémumokat láttunk, a Tallián-féle csoportban azonban egészen uj krizantémum-fajok tűnnek szembe. A bét szin legtöbbjének egész árnyalat-skálája vi­rul itt is egyik-másik igen ritka példány. Névvel, többnyire leánya evek kel vannak el­látva azok, amelyek ritkaságuknál fogva megkülönböztetett helyet foglalnák el még a díszpéldányok között is. Kedves dolog: az egyiket Princesse Alice de Monaeo-nak hív­ják, a másikat Madam Caruot-nak, a harma­dikat Mademoiselle Máriásnak ós igy tovább s szinte romantikus gondolatok kötnek le, ol­vasván ezeket a neveket. Rendkivül értékes része a kiállításnak a ciklámeinek változatos csoportja. Ezek között is sokféle van. Vörös, fehér, (halvány-lila, uj­piros színű stb. Vegyesen váltakoznak aztán hol itt, hol amott: pompás fikuszok, karcsú datolya pálmák, zöld keutiák, japán aubulo­nok, kedves, szerény erikák, gömbölyű ko­ronájú babérfák, aszpitisztrák, dracaenák, különféle páfrányok, rózsafák, egy kevés gyöngyvirág, egy kevés szegfű, itt-ott kak­tuszok ós szerényebb szoba-pálmák és más délszaki növények. Egyik sezgedi kertész, Szűcs And • •: még egy kis török-barát érzel­met is vitt a virágok közé: pompás félhol­dat készített, stílszerű virágokból: sárga mimcából és ki A ' ii bargairettá-ból. A fél­hold vázaszerii k >n foglal helyet, amely szintén virágokból készült, főleg fehér őszi rózsából. Ugyancsak Szűcs Andor állított ki egy őszi rózsából készült hatalmas serleget, ógörög mintára emlékeztető virágkarokkal, ez is sikerült dolog. Szóval: van itt szemlélni való bőven, mindamellett, bogy a gonosz fagy erősen gátat vetett a szegedi kertészek ambíciójá­nak. A kiállítás azonban igy is sikerrel szol­gálja a célt: a szegedi és általában a ma­gyar virágkertészet fejlesztését és a külföl­di import kiszorítását. A virágkiállítás ünnepélyes megnyitása ma délelőtt tizenegy órakor történt meg. Süveg Mihály, a Magyar Mükertészek és Kertgazdák Országos Egyesületének elnöke üdvözölte a város képviseletében megjelen­teket Lázár György dr. polgár mesterrel az élükön, aki védnöke a kiállításnak. Süveg Mihály üdvözlő beszédében azt domborította ki, bogy ennek, valamint a kertész-egyesü­let által rendezett kiállításoknak egyedüli célja a szegedi és ezzel a magyar virágker­tészet fejlesztése és ilyen uton a megakadá­lyozása annak, hogy alapos müveléssel itthon is termeszthető virágokért milliók vándorol­janak Olasz- és Franciaországba. Lázár György clr. ezután megnyitotta a virágkiállí­tást és hangoztatva azt az óhaját, hogy ez is egy lépéssel előbbre vigye a célt, átadta a nagyközönségnek. A kiállítás több napig tart és vásárolni is lehet a virágokból. Holnap ér­kezik Szegedre Tallián Béla báró a leányá­val Törökkanizsáról és szintén megtekinti a kert ész-egyesii 1 et őszi vi rágkiá 11 itását. 3ZEZÖNL A férfiruha. Ez a reneszánsz is ott készül Berlinben, a halvaszületett ötletek, az orravágódott újí­tások városában. Az egész Berlin azt az im­pressziót kelti, minitha egy óriás gyomor volna, szív nélkül való óriás polip, amelybe a táplálkozás törvényei szerint elkerül az anyag, a matéria, s a hatalmas szerv egész­séges mozgása vérré dolgozza föl. Odakerül­nek a francia ötletek, a friss francia szél­iéin pillangószárnyu apróságai, a melyet aztán nem mindig emészt meg a nagy ger­mán gyomor. A művészi élet szellemi tápláléka is odakerül és sokszor emésztési zavar lesz a vége. A nagy metropolis handabandázó mülelkei mindenáron uj ösvényt, uj irányi akarnak vágni a művészet őserdejébe, s nem veszik észre, bogy utánoznak. Amit a francia miniatűrben hullat el kedvesen, azt a né­met társzekerekre rakva döcögteti végig a közönség előtt. És igy végigskálázták a mű­vészetek minden ;faját-ágát-részletét, dé for­radalom csak nem akart kitömi. Az uj Ös­vényen járók mindig fölfedezték egy-egy előttük járó nyomát, igy aztán nem maradt más területük, mint — a szabómüheiy. A mű­vészi entuziaszták most társasággá tömö­rültek és elhatározták, hogy kényelmesebb, praktikusabb, de esztétikusabb és szebb férfi ruhadivatot kreálnak. Halálra Ítélték a keményelejü inget, a mellényt és a nadrág­tartót. E helyett ingalaku házi vagy munka­kabátot akar ráhúzni, a férfivállra. A kalapot is kivégzik, de ebben még nem egyezték meg. Mert erre még nem terjed ki az' alap­szabály. A német reformok tudniillik az alapszabálynál születnek meg. Hanem hagyjuk ezt. Valami igazság van a reform mögött. Az, hogy a mai férfi­ruha színtelen, egyhangú, unalmas. Nincs változatossága, nincsenek élénk, nevető szí­nei, amik reflexviiágukkaJ elsimítanák homlokunkról az élet barázdáját, a küzdelem ezer apró redő-nyomát. A zsákszerű kabát esetlen formájával agyontaíkarja a férfifor­mát, a hoszu nadrág vonalba simítja a moz­gás izomjátékát. Ezt tudja mindenki, érti mindenki, azonban a rulia kifejezője egész életünknek. A belső kultusza jellemzi a ma emberét, s a belső értékek adják a szint, ér­téket, karaktért. A primitív népek külső­séggel fejezték ki a belső és társadalmi kü­lönbségeket, s a mogulok, hetimanok, vezérek és kaoikák fejére szines madártoll, mellére megfestett szövet kerül. Mi már mégis , tul vagyunk ezen. A szürkén ruházkodó európai ura a széles nagyvilágnak s a parafasisakos kaki-szinti angol pozdorjává zúzta az exoti­s rrr; - pr r vriiaszönyeaek lődő közönségnek, hogyj^ 7 #7 1/ továbbá keleti dísztárgyak, óriási választékban megérkeztek. Úgyszintén ajánljuk elismert legdúsabb raktárunkat egyéb szőnyeg­es függönyökben — Jutányos árak! p|nrnAn fUfsUnk, no CIo Szőnyegáruházában • • • • Kirakatainkat ajanljük megtekintésre!! HOiMíl Iflinaiy ÖS rla Kárász-u., Wagner-palota.

Next

/
Thumbnails
Contents