Délmagyarország, 1912. november (1. évfolyam, 69-93. szám)

1912-11-08 / 74. szám

6 DÉLMAGYARORSZÁG 1912. november 10. A gyufftgyári robbanás a szegedi* töí-vényszék^n. (Saját tudósítónktól.) Emlékezetes még az a döbbenetes erejű katasztrófa, amely 1910. április tizenkilencedikének reggelén tör­tént a szegedi gyufagyárban. Föirobbant a nagy kazán, a robbanás ereje bedöntötte a falakat, a vasszilánkok szétröpültek a leve­gőben. Tizenegy halott hevert a füstölgő ro: mok között és huszonegy súlyos sebesültet liferáltak a mentők a közkórház termeibe. Sok üde, viruló leányarcra égetett piros fol­tott egy-egy eltévedt, izzó vasdarab, mellka­sok betörtek és fiatalos szépségek eltűntek a robbanás szörnyűséges pillanatában. . . . Aztán következett a törvényszéki tárgyalás. A vádlottak padjára ültették az üzemvezető-igazgatót, a miiszaki vezetőt és a gépészt — feleljenek a tragédiáért. A vád­lottak elhárították magukról a felelősséget. Tudtam és teljesítettem a kötelességemet! — védekezett -mindegyikük. A kazán volt a bű­nös, az a repedt korhadt jószág — az pedig már meglakolt. Szétrobbant. És aztán fölvonultak a tanuk, a nyomo­rultak, akiket összetört, megbénított a ka­zánrobbanás. És végül megjelentek a szakér­tők. Hogyan történhetett a robbanás, kinek a hibája okozta . . .? — kérdezte őket a tör­vényszék, amire a szakértők mind máskép­pen feleltek. Egy kissé zavarosan és egy ki­csit nem világosan. Persze, — hogy ki a fe­lelős . . . A szakvéleményekre nem építhetett íté­letet a törvényszék. Az iratokat fölterjesz­tették a budapesti műegyetem gépészeti osz­tályához, mondjon az véleményt. Ez a mult év novemberében történt, két napig tartó tár­gyalás után. A műegyetem szakértői véleménye meg­érkezett és csütörtökön megtartották a gyu­fagyári robbanás tárgyalásának a reprizét. A büntető tanácsban Rigó Endre dr. el­nökölt, szávázóbirák voltak: Tóth Gyula dr. ós Nagy Zoltán. A vádhatóságot Hubay László ügyész képviselte, a gépészt Balassa Aráim dr., az üzemvezető-igazgatót és a mü­sza.kji vezetőt Reiner Mór dr. védte. Fülöp Zsigmond dr. a német tolmács tisztét töltöt­te be. Szákértőkül újból beidézték Rohan yi Gyula felsőipariskolai tanárt, Tárkonyi Fe­rexie főművezetőt és Ganz Géza iparfelügye­lőt. Orvofiszákértő Balassa Péter dr. Az egyik védő kérelmére ellenőrző szakértőül meghívta a törvényszék Pfeiffer Ignác dr. műegyetemi tanárt. A tárgyalás a vádlottak kihallgatásával kezdődött. Schütz Ferenc üzemvezető igaz­gató, Küknél Ernő műszaki vezető és Wolf Gyula géitesz sorra megismételték az első tárgyaláson elmondott védekezésüket. Schütz nem érzi magát Minősnek, mert nem tudta, hogy a kazán hibás, Kühnel nem érzi magát bűnösnek, mert Wolf gépész jelentette ugyan neki, hogy a kazán szivárog, de egyúttal megnyugtatta, hogy a hiba csak csekély és Wolf gépész sem érzi magát bűnösnek, mert . . . mert nem érzi r át bűnösnek. A vádlottak kihfjiigátasa után újból meg­hallgattak a tijnukái, akik részleteket beszél­jék a jkatásztr.őfárol és pénzt követelnek, né­hány (Száz vaj^r yzer koronát a betörött bor­dákért, az eltorzított arcért és miegymásért. Aztán következtek p szakértők, akik nagyjában elmondták ugyanazt, amit már áz eláő tárgyaláson hallottunk. Á vádlotta­kat nem érhet,i a vád a robbanásért, éhben konkludál á véleményük. A legérdekesebb volt Pfeiffer Ignác dr. műegyetemi tanár szak­értői véleménye. Kétségbevonhatatlan logi­kával Sorakoztatta az érveit annak a bizonyí­tására, hogy a katasztrófa nem a vádlottak vétkes könnyelműségéből eredt. - A kazánrepedés L- mondta a műegyete­mi tanár — nem » gyufagyárban, hanem ínég " gépgyárban keletkezett. A vaslemez tűi­izzásából eredt a repedés. Á lemezt ugyanis nem fúrták, bánom lyukasztották és ezáltal a vas megmerevedett. Áz ilyén vas pedig hamaresan msgt'épsd. Az ellenőrző-szakértő azt véleményezte, hogy a vádlottakat a Iegíjsekélyebb felelősség nem terheli. A szakértők meghallgatása után az elnök félbeszakította a tárgyalást, amely­nek a folytatását pénteken reggel 9 órára halasztotta. Pénteken fölolvassák Schimartek Emil dr. műegyetemi tanár szakvéleményét, amelyen a szakértő a robbanás következté­ben meghalt Ortnrr fűtőt okolja a katasztró­fáért. Aztán a pör beszédek re kerül a sor. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Színházi műsor: PÉNTEKEN: A király1., házasodik: víg­játék. SZOMBATON: Bőregér, operett. VASÁRNAP d. u.: A kis gróf, operett. VASÁRNAP ESTE: Limonádé ezredes, operett. * A király házasodik. Valahogy olyah benyomást tett a inai előadás, mintha hirté­len rántották volna elő a darabot, mint ahogy akkor szokták, amikor a primadonna meg­betegszik, vagy lemond. Arany trónusok, diszmagyarok, kedves öreg tirádák szerepel­tek, bajbajutott szánházdirektorok megszo­kott rekvititurnái, —- lendület, kedély, cé ugyan nem volt az egészben. Állítólag érre a felújításra is készülteik. Hogy ez nem látszott meg semmin, az már igazán más kérdés. D-l* miért is látszott volna meg? Az ilyen elavul! elgyerrnekesedett irodalmi kegyelet-darabo­kat esak alkalmakkor és. csak azért volná szabad előadni, mert legelébb élvesznek egy­két estét a lélekölő operettektői. He rendes műsorban ügyefogyottság épen ilyen dara­bokkal előállarii. Hát jobb, élőbb, drámább vígjátékokat, színmüveket nem ismer a cli­rekeio? A színészek eleget tettek a mestersé­güknek. Csáder Irén méltóságosan drániá'­zott, Virányi Sándor kedvesen, közvetlenül királykodott Gömöri Vilma szépen, kedve­sen beszélt és igyekezett naiva lenni, Mihő László bolondozott és Pogány Béla értelme­sen komolykodott, ugy, ahogy kellett. Egy­két közvetlen hangja volt Harmat Zseninek. Igen, élvezetes esak a Csiki László jelenésé volt; nemes, paíriás szavak és .játék, ebbe A a stílusban ő az egyedüli, aki illúziót tud kel­teni. Közepes ház volt és nagyon közepes lelkesedés. * Antik drámatörténelthi sorozat. Ko'­lozsvárról jelentik: Az este kezdődött meg á Nemzeti Színházban az a tizenkét estére ter­jedő antik drámaciklus, melynek tervét á szinház Igazgatója, anorics Jenő dr. Csen­gem János dr. egye remi tanárral együtt ál­lapított meg, aki mint Eszkilosi és Euripi­dész fol-ditója, az egyetemi katedrán ÍClkes mtérpretátora, a legnagyobb biztosítékot szolgáltatja arra nézve, bogy ezek áz élőadá­sok igazán eloKéíŐ színvonalon fognák állási. Ezt a várakozást (teljesen igazolta a mái meg­nyitó est, melyen Eszkilosz legrégibb drámá­ja, a Perzsák került színre. Csengeri .János dr. a közönség figyelmét mindvégig lekötő bevezetésében lelkes szy vakkal teritatoff J-á árrá a hagy és beéses szellemi kinéáré, ániély a g&öghknék költő! müveiben, főkép drámaköltészetében fém niákát. Jellemezte a Űájfy prófétaköltőt, ki­nek egész ijágysa(éái eáák i XIX. i&ázád is­merté föl fi akinek erkölcsi és tragikai fő' fogása a Sliakespro re-é vei rokon. Ismertét ' £ hPe'rzSák" tárgyát, a költő célját g$ jtetá' án hiunlHlzűtuTSáf. Mmely áprÁ ftéiiésitelte, Efy i á. perzsák vereséyé­b*n mindwi kárö'F&áí fiÉltfűV, áz Elíráséi iránt is részvétel ébresztve rajzolja. Rámutatott, mily egyszerű eszközökkel tudta a tragédia atyja a barbárságnak a görögséggel való nagy tusáját színre vinni, s bogy ez a tra­gédia a maga bámulatos egyszerűségében mennyire magában hordja a későbbi fejlődé* csiráit. * A denevér. A szinházi iroda jelenti: Strauss örökszép operettje, a klasszikus dal­lamokban bővelkedő Denevér sok-sok próba után elérkezik végre szombaton a föleleve­nitéshez. Az elsőrendű szereposztás is azt a reménységet kelti, liogy az előadás a legjob­bak közé lesz sorolható. Rosalinrlát Nagy Aranka, Adélt Déry Rózsi, Orlovszky her­ceget Körmendi Ilonka, Eisensteint Heltai, Falkét Oláh, Frank fogházigazgatót Soly­niossy, Alfrédet Torma, Troscht Szathrnáry, Blindet pedig Virágháty játsza. * Legjobb szinházi cukorkák Liaden­feld Bertalan Első szegedi cukorkagyárá­ban, Kárász-utca 8. szám alatt kaphatók H ÍREK Szegedi kalendáeium, IDŐ: A meteorológiai in­tését jelenti: Lényegtelen hőráltozás és helyenkint. főleg délen még keléten, csapadék várható. — Sür­göny prognózis: Hideg, dé­len, keleten sok helyüti csapadék. Déli hőmérséklet: 2.4 C volt. A VÁROSHÁZÁN: délelőtt 10—1-ig fo­gad a polgármester, a főkapitány pedig 11—l-ig. Közgyűlés délután négy árakor. A KÖZKÓRHÁZBAN: A beteg latoyn tási idő délután 1—3-ig tart. SOMOGYI KÖNYVTÁR: Nyitva déh előtt 10—1-ig, délután 4—7-ig. VÁROSI SZÍNHÁZ: Este 8 órakot „A király házasodik", vígjáték. URJN1A-SZINHÁZ: Az előadások est* H órakor kezdődnek. Előadásra kerül Mindent a szerelemért! (Bemutató). VASS-MOZI: Az előadások este 6 óra ker kezdődnek. Maxi nyolc esete. ESPE BANTO-KI ÁLLIT ÁS, nyitva dél előtt 10-től délután háromig, a Nyilassy-féh­házban, Kasé-vigadó mögött. Bélépődij itínc M Ü VÉSZEK MAJÖIAKA-KÍJ L TAT A SA, Kárász-utca, Várnay L. könyvke remed. se mellett. Nyitva délelőtt kilenctől egyig és délután háromtól nyolcig. Belépődíj nincs. Este félkilenckor előadás á Munkák Ött honban. Pogány József dr. beszél ff&zm Györgyről. ..,.„. ...... Kicmet! Vak a háremben kétszáz feleség. * Nincs a harctéren sémtűi eleség. Van a hárefnbéb illatszer hövcfl. 8 nincs lőszer semmi a sók erődben. ()da(iszknak van száz toalettje, Redifnek se bíuzá, se baioüettje. Márvátfytferfcmbefl szép boka pdrdiii — És a várakat építik waitérRiil. Öh, szegény törökök, éffencfik, bégéK, A fájdalomtól zrtftofok, bégét. V-T-Tr lé"*'

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents