Délmagyarország, 1912. november (1. évfolyam, 69-93. szám)

1912-11-08 / 74. szám

" 1912. novembbr 8. DÉL-MAG YA RORSZÁG h i FnHfcng'on íürtéiíet egy szegedi Tálópörrel, (Sbját tliAfaitánktól.) Szerelmi história a itoft'dSriátfdK* NV' tessék azt hinni, liogy csu­bűnügyek elintézésével töl­tik* A" hivafah* órákat a szigorú komolyságn fogáimazó urák. Családi csetepaték nap-nap után taí-líítják a-bűnügyi osztály krónikáját •« ezek ko'Zőtt a familiáris iigydarabók kö­zött érdekesebbnél-érdekesebb események húzódnak megj van amelyiknek szomorú a vége; van atyán" is, hol vig akkordokkal, h o'gy' ügy nV mondjam: Iribéfcüléesnt végző­dik a heroe-hure*. A rendőrség nem nagy kedvvel dobja a nyilvánosság elé Szeged közönségének tisz­tán személyi ügyeit. Igaza van. Nem való az ilyesmi a lapba. De ezt az apróságot, melyet alábbiakban mondunk el, nem fogjuk elhall­gatni. Érdeke* válópör, nislybeü nem az a pi­kantéria és izgató, hogy válnak vagy leg­alább is válnának egymástól a szereplők, ha­hMh aa, högy hogyan, milyen eszközökkel szeretnék kiseoritam illetékes köröktől a há­zasság fél bontását. Mi osak a férj álláspontját ismerjük. A feleség, aki körül van a baj, jelenleg Buka­restben időzik. A férj szerint törvényes fe­lesége egy más férjnek. Szóval két férje van a nőnek. Bigámia. Valamelyik renciőrkapi­tá«y szobájában találkoztunk a férjjel. Szo­morú, letört ember a férj, mint mindenki, aki rosszul nősült. Más- pedig ő, amint kitu­dódik, nagyon rosszul nősült. Hősünk polgári foglalkozására: iparos. Május havában beleszeretett egy szép, de sze­gény nóünet leányzóba. Szép is volt, szegény is volt, német is volt, esak egy a baja: hogy már «ém volt „leányzó". Május 7-én volt az esküvő, óim kellett sok idő, hogy az újdon­sült férj meggyőződjön arról, hogy zsákba macskát árult és hogy a nő amiakelőtte már mást boldogított a kegyeivel. Hát ez bizony nagy baj. Hősünk, családi életét sziklaszilárd kő helyett olcsó malterról épitette ki. Hiába ló­gott a fehérrel meszelt lakás falán a Házi áldás, a Hitremény szeretet, három nap rftül­va a kőmüvessegéd beadta á válópört. De ugy látszik:; nem éppen ugy állt a dolog, ahogy a férj előadta. Május óta 4—5 hónap telt el, a válópör még mindig abban a stádiumban van, mint a frigy után három máppsl. Azóta négy ügyvéd próbálta elsza­kítani a Hymen rózsaláncait, anyakönyvvé- ( zetőtől, paptól, egészen az erkölcsi bizonyit­dányt kiállító rendőrhatóságig, mindenkit mozgósított a férj, hiába, a nő állhatatos ma­radt és messzi Bukarestből is követelte fér- , j feli ez való jussát. Igy történt azután az, hogy a férj meg- , iraits a közigazgatás és a magánjogi eljárá­sok furcsaságait ós az ügyet a bűnügyi ka­pitányhoz terelte. Tegnap délután beállított & rendőrségre és előadta, hqgy 8- felesége, a 22 éves elszászi leányzó, Bukarestben ezelőtt 3 hete férjhez ment egy ottani elektroteclmi­leushoz. Győződjön meg a rendőrség a konzu­látus utján az esemény igazságáról és hagy­ják őt békében, engedjék meg, hogy elvegye szive választottját, ki bizonyára inkább meg­felél a leányzó jóbirnevének, mint az első fé­leség. Mert eléggé világos a dolog: az asz­íZfiny is el akar válni, a válás szándéka köl­csönös és ebben az esetben nincs hatatom, a Hfety egybe kötné az egymástól ugy is elsza­kadt sziveket. Ez történt a rendőrségen. Szigorúan csa­ládi tigy, néni való á nyilvánosság elé. A ne­vek hiányával azonban meglehet hmi az ese­tet. - Királyi kihallgatások Mozgalmas udvari élet van most a btídai varban. Nagy árak sürögnek-forognak a gyönyörű palotá­ban, wéltóhágds és kegyelmes urak egymás­nak adják át a kilincset, mely a felség ddl­tözószöbáiába vezet. Ma délelőtt háromne­gyed tiz órákor együttes kikállgatásún jelen meg a király előtt a főrendiház u.i ehiöksége: Jósika Samu báró elnök, valamint Vavrik Béla és Széchenyi Bertalan gróf alelnökök. Kineveztetésiikért mondtak- köszönetet. Egy fél órával később Maitdics Miklóst, a bosz­niai taríománygyiilés elnökét fogadta az uralkodó, aki előtt Potiorck Oszkár tábor­szernagy, boszniai tartományi főnök is meg­jelent. Tizenegy órakor délelőtt pedig Seré­nyi Béla gróf iöldmivelésügyi miniszter volt magánk ihallgatason. — Delegációs ülések. Budapestről jelentik: Az osztrák delegáció külügyi al­bizottsága ma- délelőtt tiz órakor összeült és délután három óráig tárgyalt. A külügyi vitát folytatták. Holnap délután újra tár­gyalnak, amikor föl fog szólalni Berchtolti külügyminiszter és válaszol az elhangzott érvekre. — Az osztrák hadügyi albizott­ság ma délután a hadügyi költségvetésit tárgyalta. Fölszólalt Montecuccdi gróf ék elmondta, hogy a költségvetés szigoruaH Schönaicfi tervezését tartotta szem előtt. A legnagyobb megelégedéssel vették tudo­másul, hogy a rendes összegen kivül csu­pán négy és fél millió korona rendkívüli kiadást vett föl a költségvetés, ami a mQ9k tani viszonyok között elenyészően csekély. A költségvetést elrogadta a bizottság. — Ellenzéki tervek. Az ellenzék sorai­ban különben most az eddiginél is erősubh agitáció folyik a púitok egyesítése iránt, ai melyet a Justh-párt Justh Gyula lakásán legutóbb tartott bizalmas értekezletén Huta­sít ott. Tegnap este sokat beszéltek erről a tervről a Kossuth-pártkörben is, hol a mosta­nában szokásos esti vitára sokan összegyűl­tek minden pártból. A Kossuth-párt, nép­párt ós pártonkívüli függetlenségiek részérő; teljes a hajlandóság erre az- egyesülésre, a Justh-párt alvezérei, Batthyány Tivadar gróf és Holló Lajos azonban noha akarnak őszintén nyilatkozni és állást foglalni a do­logban. Azt hangoztatják, hogy elvben ők is szükségesnek tartják az egyesülést, a leén­dést azonban nem lehet elsietni s előzően tisz­tázni kell minden apró részletében a közös programot, hogy utólagos félreértések belső ellentétekre ne vezessenek. Batthyányéfekarl szemben meglehetős elkeseredés is jelentke­zik a többi pártban, ahol ugy goudolkozual, hogy Batthyány ék azért vonakodnak az egyes üléstől, mert ennek megtörténtével el­veszítenék azt a külön hadműveleti alapot, azt az önálló taktikai egységet, amellyel ed­dig a maguk szakállára operálhattak. A jövő hét folyamán Budapesten a Tatterszállbah országos nagygyűlést is tartanaik az e-Henzélii pártok a szocialisták bevonásával, a gyitlésffn számítanak a vidéki pártszervezetek töme­ges megjelenésére is. — „Őrölök Wilsonnak!" ezt mohája a pesii fokomul. A Taft és Roosevelt béka-, egér hiireából tudvalevőleg a i lem ok ráta­párt jelöltje, Woodrow tf'i/son dr. került ki győztesen. Bizonyára nemcsak Amerikát' ér­dekli az, hogy Wiilsonnal milyen politika vo­nul be a Fehér Házba és hogy vele mily (fa ember került az Egyesült-Államok elnöki szé­kébe. Nash Pál, az Egyesült-Államok buda­pesti főkonzulja az uj elnök személyéről a következőket mondta ma a Délmag yúéószág nála járt fővárosi munkatársának: — Az uj elnök, akivel nagy tudományit és kitűnő áiiánvferfju került áz elnöki szék­be, elveiben ólig különbözik Roosevelttől. Egyelőre persze még nehéz dolog a portréját i+íegfesténi, hhizén ő nagyon kévését szere pélt. Közszereplésektől mindénkor távoítsér­«ttá magát: Bé legjkozéléhfci kÖráysesto mig­dénkor nagyra tart ott a és felismerte vezető képességét. Kevesen tudnak ugy tömegeket vezetni, mint ő. Igen okos, szellemes ember, akinek adminisztrációja elsőrendű lesz. Olyan ember, aki minden iránt behatóan ér­deklődik. Amerika joggal rár tőle uj és üd­vös. reformokat. Igy mindenekelőtt néhány vám díj tétel leszállítását, inert hiszen az uj elnök főtörekvése a trösztök és a védő vámos vámtarifa elten irányuló harc. Szabályozni fogja továbbá a bevándorlási törvényt. Mái­egyetemi tanár korában is erős agitáeiőt fej­lett ki a szerinte egészségtelen bevándorlás ellen, sőt e tárgyról hatalmas könyvet is irt. Wilson azonban nemcsak jeles szocioló­gus, államférfin, hanem történetíró is. Ame­rika történetéről irt (könyve annak idején nagy föltűnést, keltett. Egész Amerika öröm­mel látja, hogy Wilson, mint fiatalember — negyvennégyéves — jutott az elnöki méltó­ságba. Van egy amerikai könyv, amely rész­letesen lcirja Wilson élettörténetét s a többi közt ezeket irja: Woodrow Wilson már fia­tal korától kezdve úgyszólván nevelte magát az elnöki állásra, amennyiben nemcsak tu­dományosan képezte magát, hanem igy eke zett mindazokat a jellembeli tulajdonságo­kat is elsajátítani, amelyekkel egy elnöknek rendelkeznie kell. Egy bizonyos, Wilson nagyszerű ember, sokat tud és akar is. A po litikája békés irányzatú. Mit mondjak még.' Bizton remélem, hogy jó elnöke lesz az Egye sült-Államoknak. Szigorú, vasakarata, de jó ember — tette még hozzá a főkonznl. — Nagyon örülök, hogy Ő lett az elnök. — A csanédi püspök előadása. Olattfel­der Gyula megyéspüspök Temesvárott a me­gyeházán, nagyszámú előkelő közönség je­lenlétében a magyar kultura haladásának akadályairól tartott előadást, amelyben meg­állapította azokat az okokat, melyek miatt a magyar nemzet a népek nagy versenyében a kultura előbbre vitelében sokkal kisebb sze repet tölt be, mint számbeli nagyságától vár­ni lehetne. Az iriferioritásnak okát a magyarság nemzeti és nyelvi elszigeteltségében, a-z ide­gen -nyelvek nem tanulásában és az ifjúság nevelésében látja. Mivelődésiink kerékkötő je az ijesztő felületesség a tudományok nagy problémáival szemben, mert csak jelszavak után indulunk és minden tudásunk, összes is­mereteink egyetlen forrása az újság. A ma gyar zsurnalisztika bizonyos tekintetben el­ső helyen áll, mert nemcsak hírekkel szolgál, hanem politikát, közgazdaságot, szépirodal­mat egyaránt -hoz. Ez a nagy előnye egyút­tal hátránya is, mert amikor a kényelemre hajlandó magyar ember megtalálja az 'újsá­gokban megjelenő, sokszor nagyon értékte­len kivonatban mindazt, amivel szemben egy kulturembernek igénye van: akkor a könnyű szellemi érvényesülést hajhászó magyar em­ber kísértésbe jön, megelégedvén ázzál, amit neki gz újság nyújt. Ez talán egyik főoka an­nak, liogy- Magyarországon a könyvnek nincs kultusza. Valóságos sirja hazánkban: a .kultu­rális haladásnak a politika. Minden párt­árnyalat vétkes nálunk abban, hogy az egész nemzet haladájsát szolgáló szellemi értéke­ket is pártszempontból vizsgálja és bírálja ós ezt többre becsüli amannál. Hogy taiKurnem­zetek -méltó munkatársává emelkedhessünk, szükséges érdeklődni a lét nagy problémái iránt. — A harmadik Drcadnougbt vízrebo­csátás*. Triesztből jelentik, hogy e hónap 30­án bocsátják viz re d reád uoug htunkat, mely­nek „Prinz Eugen" lész a neve. A hajó még nincs egészen készen, a munkálatoknak esak mintegy 40 százalékát végezték el raj­ta. A jövő évre á hajó építésére még 11.600,000 koronát irányoztak elő és pedig 7.050,000 ko rónát a gépekre és 4.550.000 koronát a tüzér­ségi és torpddófelszerelésre. A hajó vizréla. mát árinak idéje a tenger árjától függ és ak­kor történik még, midőn az ár délelőtt tiz ó; tájt áll be. Ez előreláthatóan 30-ára esik. 1 „Priaz Engem" építését ezelőtt tizenegy i.ó­n**p»l kezdték na»g. ,

Next

/
Thumbnails
Contents