Délmagyarország, 1912. november (1. évfolyam, 69-93. szám)

1912-11-27 / 90. szám

10 DÉLMAGYARORSZÁG 1912. november 23. A szegedi Vörös Kereszt betegápolási tanfolyama. — Két előadás a városháza dísztermében. — (Saját tudósítónktól.) A városháza dísztermében, ahol hétfőn elegáns toilettekben pompázó, ragyogó arcú hölgyek hallgatták Miss Corbett, a feminista apostol agitáló előadását, kedden délután újból elegáns hölgyek foglalták el a terem széksorait. Most azonban letompult az arcok ragyogása, a nők választói ogára vagy Bédy Schwimmer Rózára senki nem gondolt. A higgadtság hidegsége, a félelem izgalma ülte meg az arcokat: a Vörös-Kereszt Egyesület betegápoló tanfolyamára gyűltek össze a hölgyek. A Vörös-Kereszt Egyesület szegedi választmánya minden évben rendez ápolói tanfolyamot, az idei tanfolyam azonban megkülönböztetett jelentőségű. Háborús világban élünk és a megjelent hölgyek közül majd mindenki abban a szent meggyőződésben volt liogy neki most azért kellett a városházára jönni, mert küszöbön van a háború, a monarchia háborúja és őt megtanítják arra, hogyan kell ápolni a megsebesült katonákat. Ezért tompult le a szem csillogásának a fénye és ezért tilt az izgalom pirosisága az arcokra. Senki nem gondolt arra, hogy ez rendes, szokásos tanfolyam, amilyenen eddig is résztvettek volna minden esztendőben. Mindenki a háborúra gondolt, a fenyegető veszedelemre. Hogy indokalt volt-e az ijedelem, az csak a legközelebbi napok vagy órák titka . . . A terem zsúfolásig megtelt hölgyközönséggel. Osak néhány közös hadseregbeli katonatiszt és egy-két érdeklődő orvos és városi tisztviselő tarkította a képet. Özvegy Worzikovszky Károlyné, a Vörös Kereszt szegedi választmányának az elnöknője üdvözölte a hölgyeket, amely után Illés Imre dr. törzsorvos, a honvéd csapatik őrház parancsnoka, a választmány tagja megtartotta az előadását. A törzsorvos magas színvonalú, mindenképen tanulságos, élvezetes előadása lekötötte a hallgatóság figyelmét. illés dr. előadása bevezető részében a megsebesült katona szenvedéseivel foglalkozott, amig az -a harctérről visszajut a hazájába. Megkapó színekkel festette a sok torturát, amin keresztül kell vergődnie a sebesültnek. Első segélyben önmagát részesítheti a katona, a magával vitt kötéssel, amit a VörösKereszt Egyesület bocsátott a rendelkezésé re. Aztán jönnek az ápolók, .akik kocsikon beszállítják a sebesültet egy majorban vagy háztömbben rögtönzött kórházba. A sebesül teket nyomon követik az egészségügyi kocsik, amelyek valóságos mozgókórbázak. Van bennük mindenfajta orvosi fölszerelés. A sebesülteket -azonnal elkülönítik. Ha szükséges, nyomban megoperálják a sebesültet, a rög tönzött műteremben. Ezek után vasút vagy hajóállomásra szállítják a sebesültet. Az állomásokat háb^u esetére berendezik kórház céljaira. A betegeket aztán hajón vagy vonaton — amelyeket betegápolásra berendeztek — hazaszállítják. — És itt kezdődik höilgy-eim — mondta a törzsorvos — az önök föladata. A kórházakon kivül iskolákat ós más középületeket is berendeznek a sebesültek ápolására. Én tudom is — mondta a törzsorvos, hogy Szegeden mennyi sebesültet helyezhetnénk el, d e vői közelfekvő okból nem nyilat kozhatom. A sebesült katonák ápolása a hölgyek föladata. Az orvosok nem tartózkodhatnak állandóan egy-egy beteg mellett, mert ha száz szemük és száz kezük s voina, azt is föl kellene basználniok. A sebkezelés az ápolónők elsőrendű hivatása. Ez a legsúlyosabb dolog, mert a sebláz nagyon liamar észlelhető. Ez csak a legnagyobb pontossággal és a legkifogástaianabib tisztasággal kerülhető el. A tisztaság alfája ós ómegája és a sebkezelésnek. Az ápolásra természetesen a nő a legalkalmasabb. A iágyszivü, mély érzésű és kitartó nő, de persze energiát is megkíván a betegápolás. Mert a beteg szereti azt, aki sajnálja, de még jobban szereti azt, aki segít is rajta. Az ápoláshoz tökéletes érzékszervek is szükségesek. A tetszéssel fogadott előadás után bejelentette a törzsorvos, hogy a jövő keddtől kezdve a csapatkórházban gyakorlati módon is ismerteti a betegápolást. A tanfolyam minden délután félhárom órakor kezdődik, naponkint huszonöt nő részére. Turcsányi Imre dr. főorvos volt a második előadó. Turchányi dr. a betegápolásról általában tartott szakszerű ós élvezetes előadást, nem szoros kapcsolatban a háborúval. A betegszoba higiénikus berendezését, a betegek ápolásának a módját ismertette. Végül Szmollény Nándor, a választmány főtitkára megköszönte a hölgyek érdeklődését és bejelentette, hogy a tanfolyamot kedden délután négy órakor folytatják. tfraESHBa®ffiBwr»n»»s2asK3WH«ftBisBBBSsifiaaaiaMi0fflfflBisa3«a;o6aEüi Mezőgazdasági palotát építenek Szegeden. — A gazdasági egyesület munkája. — (Saját tudósítónktól.) A Szegedi Gazdasági Egyesület egyike Magyarország legnagyobb és legagilisabb gazdasági egyesületeinek. Közel négy évtizede áll fönn s képviseli Szegeden a gazdasági haladás eszméit. Az utóbbi években létesitett Szegeden lovaregyleti versenypályát, megalapította a Homoki Szőlősgazdák Országos szervezetét, mely mai napon Szeged központtal 1500 tagot számlál. Tehénimporttal megjavította a szegedi jószágállományt; ingyenes fajbaromfiak kiosztásával egész csomó fajbaromfi-tenyészetet alapított a tanyavilágban. Állandó gazdasági tanfolyamokat s szőlőmunkás tanfolyamot tart fönn s évenkint öt háziipari tanfolyamot szervez. Szőlő-, bor-, gyümölcs- és terménykiállitásai közismeretesek s az egész ország termelői fölkeresik. Ma már az alosztályokkal és a homoki gazdaszövetséggel együtt közel 2000 taggal bir és 200.000 koronás költségvetés keretében dolgozik. Az egyesület rohamos fejlődése mellett otthont akar teremteni a gazdasági kultúrának s félmillió korona költséggel mezőgazdasági székházat akar építeni. E célra a várostól megvásárolja a Mérei-utcai telket. — Szeged lakosságának majdnem fele mezőgazdasággal foglalkozik s igy ez az egyesület, a mely a mezőgazdasági kultúra ápolásáért ily eredményesen dolgozik, a legnagyobb pártolást érdemli meg. A kormány és Magyarország közgazdasága vezető férfiúinak áldozatkészségéből a gazdasági kultúrpalota fölépítése már finanszírozva van, csak megfelelő telek kell hozzá, A telek megoldása igen nehéz volt, mert tekintve, hogy a széképületben lesz elhelyezve a szegedi állandó kiállitási csarnok, muzeum, olvasóterem, a gazdasági egyesületek hivatalai, bevásárlási szövetkezetei, — a székház csak a város központján forgalmas helyen épithető föl. De nemcsak forgalmas hely, de nagy telek is szükséges a székháznak, mert maga a nagy kiállitási csarnok 250 négyszögölet foglal el s a létesítményekkel együtt a székház 400 öl területen fog fölépíttetni. Az egyesület és a kormányhatóság a gazdasági székház felépítésére a város Méreiutcai telkét találják alkalmasnak, mely a fenti feltételeknek megfelel s semmiféle más közcélra lekötve nincs. Az egyesület a Homoki Szőlősgazdák Országos Egyesületével együtt kérelmezte a várost, liogy e telket adja el a gazdasági székház épitósének céljaira. Kötelezte magát, hogy a telekvételtől számitott egy óv alatt 500.000 korona költségvetés keretében fölépiti a gazdasági kultúrpalotát. A vétel készpénzfizetés mellett történik, a gazdasági egyesület csak azt kérte, hogy a város a vételárat oly méltányos összegben szabja meg, hogy abban legyen némi kárpótlás azért, liogy a gazdasági egyesület egy nagyszabású kiállitási csarnokot épit, muzeumot, nyilvános olvasótermet stb., tart fenn, mely intézmények kb. 100.000 korona felépítési költsége soha sem jövedelmet nem hoznak, sem a tőke vissza nem térül, mert kizárólag közcélt szolgálna. Igy a város a mérnökség által 40.000 koronára becsült telket, 30.000 koronáért hajlandó a gazdasági egyesületnek átengedi s a leengedett véteálr többletet a közgazdasági székház felépítéséhez való segélynek tekinti. A gazdasági kultúrpalota építési költségeinek fedezéséhez nagyobb összeggel járult hozzá a földmivelésügyi kormány, báró Gerliczy Ferenc, gróf Szapáry István és többen a gazdasági élet vezető férfiai közül, valamint a Szegedi Gazdasági Egyesület ós a. Homoki Szőlősgazdák Országos Egyesülete a rendelkezésre álló vagyonát az építésbe fekteti. Igy az építkezésre rendelkezésre áll 250.000 korona s a hiányzó összeget egy 50 éves amortizációs kölcsönnel fedezik. Á kölcsön kamatait és tőketörlesztését a gazdasági 'Székház bérbeadandó helyiségei fedezik s csak ha a kölcsön teljesen le lesz törlesztve, akkor szabadni fel az egész székház és annak jövedelme a közgazdasági célok szolgálatára. A gazdasági kultúrpalotában elhelyezendő gazdasági intézmények főbbjei a következők : 1. Állandó kiállitási csarnok. E nagyszabású kiállitási csarnok fogja elfoglalni a teleknek majdnem felerészét. Eddig Szegeden megfelelő hely hiányában nagyobb szabású gazdasági kiállítást nem igen lehetett rendezni. Most majd e kiállitási csarnokban megfelelő módon érvényesülhetnek a Szegeden rendezendő országos bor-, iszőlő-, gyümölcs-, vetőmag, konyhakertészeti, virág stb. kiállítások. Egyes évszakokban állandó jellegű kiállítások is helyet fognak itt foglalni, valamint itt fogják tartani az országos gazida kongreszszusokat. E csarnok 5—600 emiber befogdó képességű lesz. 2. Borközraktár és habzógyár. A telek egész terjedelmében pincével lesz aláépitve. A. pincében 15000 hektoliter cement és fahordók lesznek. A homokiborokat értékesítő minta pince lesz hivatva a szegedi és Szegedvidéki borokat feldolgozni és külföldre exportálni. A homókvidéki gazdák folyton borértékesitési válságokkal küzdenek; ha egy két bő esztendő jön, rögtön beáll az értékesítési nehézség s a gazdák potom áron kénytelenek boraikat eikotya-vetyélni. Az ily módon a gazdákra háramló veszteségekből nincs a köznek haszna, mert az olcsón eladott bor a közforgalomba már ismét drága áron ikerül s a különbözetet jó részben az osztrák kereskedők teszik zsebre. A homo kiak e minta pincéjébe mindén egyes gazdatag szüretkor a vételár 75%-át kölcsönkén azonnal kikapja s az eladással várhat mig az árak kedvezőbben alakulnak. Á mintapincének e városi pincén felül felső és alsótanyán, Horgoson ós Királyhalmán is lesz 5—5000 hektó befogadó képességű külső pincéje. A mihtapince összeköttetésben lesz a habzóbor gyárral is. A habzóbor Magyarországon még ismeretlen fogalom, holott a külföldön a mi homoki borainkból készült sok millió palack kerül forgalomba. A habzóbor ugy készül, hogy a palackozott borba belepréselnek egy kevés természetes szénsavat, mely az asztalibort a pezsgőhöz teszi hasonlóvá. Kitűnő