Délmagyarország, 1912. november (1. évfolyam, 69-93. szám)

1912-11-27 / 90. szám

1912. november 24. DÉLMAGYARORSZÁG 14 egészséges üdítő ital, melynek nagy előnye az, hogy hamisítani nem lehet, mert ha egyszer kinyitják, kifut belőle a szénsav. Igy aki bármely vendéglőiben, vagy kereskedésben habzóbort vásárol, biztos lehet benne, hogy a mintapince tiszta borát kapja. A habzóbor készités közönséges asztali bor árát literenkint csak 10 fillérr-el drágítja meg. Ugy a borközraktár, mint a minta/pince és a habzóborgyár állami felügyelet és ellenőrzés alatt fog működni. 3. Mezőgazdasági Múzeum. Miként emiitettük, gazdasági egyesület egy mezőgazdasági muzeumot állit és tart fenn. Mezőgazdasági muzeuiu egyes részletei már most megtekinthetők az egyesület titkári hivatalában. Ha e muzeum mégfelelő helyhez jut, a gazdasági székpalotában, nagyszabásúvá fejleszthető ki. A muzeum ingyen fog a közönség rendelkezésére állani. 4. Mezőgazdasági nyilvános könyvtár és olvasóterem lesz elhelyezve a székház földszinti termeiben, mely egész nap a közönség rendelkezésére áll. 5. A földszinten lesz még elhelyezve Gazdasági Egyesület és a Homoki Szőlősgazdák Országos Egyesületének hivatalai és a Homoki Gazda szerkesztősége, a gazdák melegedő helyisége és gyűlésterme. 6. Szövetkezeti bevásárlás helyiségei. A H. Sz. O. E. meghonosította a magyarországi gazdák között a szövetkezeti bevásárlást. Réz gálicot, raffiát, minden szőlővédelmi anyagot., műtrágyát stb., az egyesület nagyban gyári áron vásárol s minden fillér haszon nélkül ugyanolyan áron osztja ki a kisgazdák között, kik ily módon jót és olcsón kapnak. E szövetkezeti bevásárlást az egyesület már annyira elterjesztette, liogy közel 1500 szövetkezeti tagja van s a debreceni, halasi, vásárhelyi, félegyházi, stb. gazdák Szegeden keresztül szerzik be szükségleteiket. E szövetkezeti bevásárlás most ínég azzal lesz nagy obb iránytű, hogyha a székház felépül, ott fogja az állami fenhatóság alatt működő és sok millió tőkével dolgozó Hangya-szövetkezet Délvidéki képviseletét elhelyezni. 7. Városházi pince. Külföldön, ahol es'ak bortermő vidék van, mindenütt van a városokban hivatalos „Raíhjshauskeller", hol az ottani vidéki hamisítatlan borokat ismertetik meg az idegennel. Ily városházi pincét fog a gazdasági egyesület felállítani a székházban a homoki borok reklamirozására s a habzóbor megismertetésére. A homoki bor pincében csak palackozott borok lesznek kaphatók s minden palackon ki lesz tüntetve a. termelő neve. A gazdasági székház külső része impozáns és monumentális lesz magyar stílben tervezve. A város hatósága a telek eladással együtt garanciákat iktat a szerződésbe, amellyel az egyesületek vagyoni garanciákat vállalnak arra vonatkozólag, hogy a fenti intézményeket egy év lefolyása alatt létesitik. Van azonban a szerződési pontok között egy, mely a Gazdasági Egyesületnek megtiltja, hogy a székházban bármiféle üzletet létesitsen. Tehát nem szabadna a székházban elhelyezni saját szövetkezeti bevásárlási üzletét és a homoki palackozott borokat és a habzó bort megismertető é« reklamirozó vendéglőjét. Ezt a város azzal indokolja, hogy a gazdasági székházban levő üzlet és vendéglő konkurrenciát csinálna a közelben fölépítendő vásárcsarnoknak. Ez okból a város, nemcsak a Gazdasági Egyesületnek, de a közeli házak tulajdonosainak is meg akarná tiltani, hogy a vásárcsarnok közelében vendéglőt vagy üzleteket nyissanak. Ez egy lehetetlen rendelkezés s a tulajdon és forgalom szabadságot érinti. Hisz a vásárcsarnokokban sehol a világon nem szabad vendéglőt nyitni s a vásárcsarnokok helyiségében nemcsak fogyasztani, hanem elárusítani sem szabad szeszes italokat, mert akkor a vásárcsarnoki munkások között a rend föntartása lehetetlen, K.ÓSZÓ István dr. törvényhatósági bizottsági tag indítványt nyújtott be, hogy a homoki borok értékesítését korlátozó rendelkezés a szerződés pontozatai közül töröltessék, valamint az üzlethelyiség fölállitási korlátozás is, mert hisz akkor gazdasági egyesületek legfontosabb működésükben lesznek indokolatlanul korlátozva. ^s&SBaflss&BaaaBBBBBBBBBBBaBBBBasaBBssaaiasBBfl&aaBsai A város ügyei és a városi párt. — A Gazdasági és Iparbank ajánlata. — Az iparosok sérelme. — Állami kórházat! — Városrendezés és indítványok. — A városi párt ma délután hat órakor élénk érdeklődés mellett tartotta meg a közgyűlést megelőző szokásos értekezletét. A párt helyiségében, a Haggenmaohar-vendéglő külön termében a következők jelentek meg az értekezleten: Jedlicska Béla dr., Becsey Károly dr., Perjéssy László, Korács József dr., Funák Károly, Ke mer Lajos, Kerner Pál, Pálfy Antal, Bózsó János, Schivarcz Rudolf, Valihora István, Gárgyán Imre és még többen. A szokatlanul élénk érdeklődés oka az volt, hogy a legközelebbi közgyűlés programján sok olyan fontos ós érdekes ügy szerepel, amelyekben a városi párt állást kivánt foglalni. így mindenekelőtt a Gazdiasági és Iparbank házeladási ajánlata, amelynek a közgyűlésen való támogatását a városi párt egyöntetüleg elhatározta. Ezenkívül a városi vízvezeték munkálataira vonatkozó árlejtés, továbbá Kovács József <lr., Somlyódy István indítványai, végüli egy rendkívül érdekes ügy: az anyakönyvvezetők és anyakönyvi hivatalnokok űzetésrendezóse keltelt nagyobb vitát. Részletesen a következőikben számolunk be a városi párt üléséről. Az ülésen Jedlicska Béla dr. helyett, aki a Gazdasági éslparbank ajánlatáról referált, Becsey Károly dr. din ököl t. Felkérte Jedlicska Béla dsr.-t, hogy napirend előtt ismertesse a Gazdasági ós Iparbank ajánlatának ügyét. A lényege ennek röviden ez: a Gazdasági és Iparbank Írásbeli ajánlatot tett a városnak, hogy a Feketesas-utcában épülő házát és telikét vásárolja meg. A telek ós a kész ház összesen 626.285 koronába kerül. A Szegedi Kereskedelmi és Iparbank a ház céljaira összesen 364.696 korona kölcsönt szavazott meg, amely összeg abban az esetben, ha a város az ajánlatot elfogadja, megállapított Kulcs szeirint amortizálódnék. Ilyenformán mindössze 263.937 korona marad fedezetlenül, illetőleg ha a város az ajánlatba beilemogy, az ő terhére. A tiszta jövedelme a háznak, amint ezt a mérnökség kikalkulálta, 9703 korona, volna, ami 3.75 százalék kamatnak felel meg. Ezzel szemben a, bank azt a javaslatot teszi, hogy a bruttó házbérjövedeilmet ne 36200 koronában, hanem ennél öt százalékkal nagyobb összegben állapítsák meg. Viszont a bank a, várossal szemben támasztott követeléséből enged annyit, hogy a város ne 263.937 koronát, hanem csak 240000 koronát fizessen a bankkölcsönön felül s ebben az esetben a 9703 korona megfelel majd 4.8 százaléknak. Becsey Károly szóit hozzá először a kérdéshez és azt mondotta, hogy ezzel csak ugy foglalkozhatnak, lia minden részletére kiterjeszkednek. Nevezetesen: a városnak nagy érdekeltsége vöm a banlknál egyrészt a városi, másrészt az árvapénzekiből. Azt kell figyelembe venni, hogy a közpénzek biztositassanak, továbbá azt is, hogy a banknak is olyan helyzetet biztosítsanak, amely lehetővé teszi, a banknál érdekelt kereskedők és iparosok a bankkal együtt válságban ne jussanak. Az a véleménye, ha a város a befektetendő tőkének legalább 4 százalékos kamatját élvezi, akkor pártolni kell az ajánlatot, hogy megmentsék a bukástól azokat az egzisztenciákat is, akik a banknál érdekelve vannak. Még 3.8 százalék kimutatható jövedelem we- j tón is hozzájárul az ajánlat pártolásához, a mi még ebben az esetben is nemcsak jogta, de kötelessége a pártnak. "Ha azonban a mérnöki hivatal vagy szakértők ezt kimutatni nem tudják, aktkor csináljon a bank a házzal, amit akar. Kerner Pál hozzászólása után a párt a bank ajánlatának a közgyűlésen való pártolását határozta eil még azon esetben, ha. négy százalék a ház kimutatható tiszta jövedelme. Az iilés ezután a napirend let ár gyalusára tért át. Jelentette az elnök, hogy három interpelláció és kilenc indítvány szerepel a városi közgyűlés programján. Az interpellációk közül a legfontosabb Kószó István dr.-é, aki a kórház ügyében interpellál a közgyűléshez. — Botrány, botrány! — kiáltják a párt tagjai. —• De mit tehetünk? — mondják aztán és egy kézlegyintéssel elintéződik a kórház témája Az indítványok közül: Vőneki Antal indítványozza a közgyödének a Homok- és Délibáb-utcák kikövezését. A tanács javaslata az, hogy ezeket az utcákat vegyék föl a városrendezési programba. Szmollény Nándor a légszeszvilágitási szerződésben kikötött óvadékok szabályozását indítványozza. Mondja ki a közgyűlés, hogy a légiszeszgyár a nagyobi) fogyasztóktól legfölebb egy hónapi fogyasztásnak megfelelő biztosítékot követelhet. Nyilassy Pál dr. a villanyvilágítás körül tapasztalt bajok ügyében tesz indítványt. (A mn.lt héten ezt egész terjedelmében közöltük.) Kovács József dr. nyugalmazott tiszti orvos azt indítványozza, hogy a város irjon fel az államhoz, esinyíljon Szegeden állami kórházat. Abból indul ki, hogy kórházak létesítése az állam feladata. A kórházat nemcsak szegediek, de idegenek, sőt külföldiek is igénybe veszik. A város fölajánlania erre a célra ingyen telket és átengedné az eddig készített összes terveket, Csányi János a Deák Ferenc-utcának folytatólagos ki aszta 1tozását sürgeti, Juhász Antal a külvárosban, főleg a Nagykörúton vízórák fel ál Irtását indít ványozza. Igen érdekesek Somlyódy István indítványai. Az első, hogy a város tiltsa el a tem plomok környékén a koldulást. A másik indítványában népházak létesítését sürgeti. A városi párt pártolja a tanács javaslatát, a mely szerint ezt a kérdést a szegényház ügyével kapcsolatiban fogják megoldani és a tárgyalások ebben az irányban már megkezdődtek. Somlyódy harmadik indítványa — kissé szokatlan — a forgalomban lévő pénzek fertőtlenítése. A tanács ezt — referálta az elnök — kivihetetlennek tartja. A városi pártban is elhangzott néhány ezzel egyértelmű megjegyzés: — Adják csak nekem ide az összes fertőzött pénzeket, majd elhasználom én — mondta az egyik ur. — Nincs olyan piszkos pénz, amit bárki el ne fogadna — szólt egy másik ur. — No, no, piszkos és piszkos — két na gyon különböző dolog — magyarázta a harmadik. — Fizikai piszokról beszélek. — Az más. Ezután a városi vízvezeték munkálataira vonatkozó árlejtés került szóba Fekete Nándor bádogosmester fellebbezése folytán. Az ügy részletei ismeretesek a közönség előtt. Ennél a pontnál Schwarcz Rudolf szólalt föl és azt fejtette ki a tanács az árlejtés körül tapasztalható szabálytalanságokkal, valósággal elriasztja az iparosokat az ajánlattételtől. Megakadályozza a vállalkozást. Sérelmet ejt az iparosokon. Fekete Nándornak csaknem a jövőjét tetlte tönkre az, ami az árlejtés körül törtónt. Kéri mindezek folytán a pártot, hogy a közgyűlésen ezt az ügyet, mint szakértő s^Wá tehesse a párt nevében. A kérelemhez a párt Bózsó János és Pálfy Antal felszólalása után hozzájárult. Ezzel az ülés véget ért.