Délmagyarország, 1912. november (1. évfolyam, 69-93. szám)

1912-11-26 / 89. szám

12. november 26. DÉLMAGYARORSZÁG PILLICH KÁLMÁN: — Elhamarkodott dolognak tartom, hogy a szinügyi bizottság mindjárt érdemileg fog­lalkozott a szinházpályázat kérdésével. Elha­markodott. és egyben tapintatlan eljárás volt, mert a javaslat ugy lett javaslattá, hogy sem. a közhangulatot, sem a közvéleményt nem tapogatták ki, mi előtt határoztak volna. Különben, a szinügyi bizottságnak is csak egy kis töredéke volt az, amelynek ebben az eljárásban része van, még pedig olyan, hogy egyenesen szembehelyezkedik a publikum kí­vánalmaival. Pedig a szinügyi bizottságnak az volna a feladata, hogy a publikumot, nem pedig egy-két embernek a véleményét képvi­selje. — A második kérdésre a következőkben fejtem ki álláspontomat. Szegednek, ennék a százhúszezer lakossal biró hatalmas városnak ma már igen erős sziníházi publikuma van, eresebb ós nagyobb, mint bármelyik város­nak a vidéken. A szaporodás évről-évre foko­zatosan tapasztalható. A társadalom óriási mértékben kiszélesedett. Uj hivatalok, uj in­tézmények keletkeztek a régiek mellett, a városba való beözönlés is évről-évre fokozó­dik, a környékről nyugalomba vonult hivatal­nokok Szegedre jönnek letelepedni, szóval olyan társadalom él itt már együtt, amely bő­ven szolgáltat publikumot nem egy, de két színháznak is. Azonkívül itt vannak a tanu­lók. Hatalmas diákváros Szeged, ezen a téren is szinte évről-évre fejlődés tapasztalható. Rengeteg közép- és más iskolák vannak már Szegeden és bizonyos tekintetben ezeknek a látogatói is publikumot adnak a színháznak. Mindebből az következik, hogy Szegeden ma már közszükséglet egy második színház, egy népszínház, olcsó belépődíj jakkal. A verseny szempontjából is szükséges ez, mert csak igy lehet elérni, hogy a színház igazi hivatását is kellőképen szolgálja. A mai színház a, köznép szempontjából kulturális tekintetben keveset használ, azonkívül kevés is. A második, nép­színházra tehát már a köznép kulturális fej­lődése és olcsó szórakozása miatt is szükség van. Ezt. a kiadást mielőbb napirendre kelle­ne bűzni. Magától értedődő, hogy ezekután a fennálló színháznak pályázat mellőzésével való bérbeadásáról szó sem lehet. Ilyen hatá­rozatról még beszélni se szabad, A város ab­ból a nyolcvanezer koronából, amit a szín­házra, költ, a liérbeadás révén jelentékeny összeget szerezhetne vissza, amit aztán más kulturális célra fordíthatni. Hiszen ugy is olyan súlyosak a pénzügyi viszonyok, hogy kapva-kapni kell az alkalmon, ha uj jövede­lemforrásra tehet, szert a város s amellett teret nyit annak, hogy miinél több és kiválóbb színigazgató pályázzék a színházra. Nekünk a város és nem a színigazgató privát érde­keit kell szeme'lőitt tartanunk. — Végül, a harmadik kérdésre természet­szerűleg az a válaszom, a szabályrendéletet, a. bérbeadásnak megfelelően módosítani kell. Ennyit mondott Pillich Kálmán. A nyi­latkozó városatyák szavát folytatjuk. NEMENYINE FOGMÜVESTERME Kárász-utca 6a. sz. alatt létezik. Készit mindenféle fogmunkákat kaucsukban és aranyban. Vidékiek 24 óra alatt lesznek kielégítve. - Bármilyen javítás hat óra alatt elkészül. 522 CSILL HÍREK Szegedi kalendárium. IDŐ: A meteorológiai inté­zet jelenti: Változékony idő várható, hely énként csapa­dékkal és lényegtelen hő­változással. Sürgöny prog­nózis: Változékony, elvétve csapadék, fagypont körüli hőmérséklet. Déli hőmérséklet: 2.0 C volt. A VÁROSHÁZÁN: délelőtt 10—l-ig fo­gad a polgármester, a főkapitány pedia 11—l-ig. A KÖZKÓRHÁZBAN: A beteg latoga­tási idő délután 1-3-ig tart. SOMOGYI KÖNYVTAR: Nyitva dél­előtt 10—l-ig, délután 4—7-ig. VÁROSI SZÍNHÁZ: Este 8 órakor „Tündérszerelem." URÁNIA-SZÍNHÁZ, előadás kezdete fi órakor. Előadják „A markotányosnő" cimü három felvonásos katonadrámát. Este 9 óra­kor tudományos előadás: „Éva", irta Ráth István, felolvassa Baráti József. VASS-MOZI, délután hattól kezdve „A markotányosnő", katonadráma és más 1 fölvonásos. A VÁROSI PART délután 6-kor a Hag­genmacher-sörcsarnok külön termében köz­gyűlést tart. A VÖRÖSKERESZT minők számára ápolónői'tanfolyamot rendez, az első előadás kedd délután négykor lesz a városháza bizott­sági termében. A szegedi Barkóczy. (Saját tudósítónktól.) Megjelent, de csa­lódik, ha azt iiiszi, hogy kiírjuk a nevét. Sze­geden még soha nem volt Harkóczy-botrány az anyakönyvi hivatalban, hétfőn azonban valami jelentéktelen vasutas ki akart tűnni kongregációs mivoltával. Vőneki Antal dr. pénzügyi számtiszt tartotta az esküvőjét Lip­tai Ilonkával, Liptai István szegedi iparos leányával. A vasutas, valami kishivatalnok, a menyasszony tantuja volt, inikor azonban az esketés befejezésével Balogh József anya­könyvvezető a jegyzőkönyv aláírására kérte föl, hősies pózban kijelentette: — Nem írom alá! Rettenetes! Kedves kis uram, azért ön­ből mégse Jesz mártir. Pedig megokolta, hogy kongregációs és ezért nem hajlandó odaka­nyarítani a nevét. Mi se vagyunk hajlandóak önt kitenni az újságba. Mi azonban ezt nem vallásos meggyőződésből tesszük, hanem el­lenkezőleg: üzleti meggyőződésből. Kiadóhi­vatalunk igen kuláns lesz ha reklámot mél­tóztatik parancsolni. Kicsit, vagy nagyot* mindegy, van állandó hirdetési tarifánk, szi­veskedjék befáradni a kiadóhivatalba. Vagy tessék előbb megkérdezni Barkóczy méltósá­gos urat, nem ellenkezik-e ez fájjon az ő val­lásos meggyőződésével. Tudniillik, eddig az ő esetei is ingyen láttak napvilágot. Kitűnő reklámot csaptak igy neki az újságok. Ó, mi­lyen naivul cselekedtek. Mi már nem háboro­dunk fel, nem jövünk indulatba, nómikép materialisták vagyunk és tiszteljük a kongre­gációt, meg a kongregációs urakat, de — üzT let: üzlet. Ha ön, kedves kishivatalnok ur, előakar lépni a vasútnál, — máskor — ne menjen esküvőre tanúnak. Az újságok nem fogják meghurcolni, kegyedből nem lesz mártir, hogy Barkóczy aztán soronkivüli elő­léptetéssel honorálja az ő rosszul sikerült sze­gedi exponensét. Vagy másképpen nem tűd boldogulni? Igazán fáj nekünk, részvéttel va­gyunk" az ön sorsa iránt, de ha ez a baja, ne az anyakönyvi hivatalba menjen. Van még egy közhivatal, ahol talán jobban elintézik az ön vallásos meggyőződését — a sóhivatal. Manapság ez kitűnő intézmény. Ott nem mo­solyognak az ön hősies pózán, mint a szegedi anyakönyvi hivatalban. Tessék hát megpró­bálni egy legközelebbi alkalommal. Vagy ugy? Azt mondja, hogy ott nem esketnek? Baj. Ejnye, ejnye. Pedig magácskának fel kell tűnnie. Már csak azért is, inert meg van hozzá az akarata. Ez szép. Az akarat nagy dolog. Imponáló dolog. Erő, bátorság, vakmerőség, minden. Tudja mit, kedves vas­utas ur, van egy remek ötletünk! Tud ön szépen mosolyogni. Igen? Nos tehát akkor meg van mentve! Millió ember előtt fog sze­repelni. Mindenki ismerni fogja az arcát. Mindenki megnézi önt. Menjen el Lysoform­rekilámnak. Igy néWi lesz mártir, de nagy nyilvánosság előtt fog szerepelni. Ha azon­ban ez véletlenül nem volna éppen kedvére való, akkor mégis —• méltóztassék befáradni kiadóhivatalunkba. — Miss Corbett előadása. Zsúfolásig megtelt a városháza nagyterme hétfőn dél­után, amikor Cicely Corbett >kisasszony, a lel­kes angol feminista agitátor tartotta érdek­lődéssel várt előadását a politikai nőmozga­lomról. Szinte csodálatos, de mindenesetre a széleskörű érdeklődés és rokonszenv jele, hogy a mostani izgalmas és fásult időben ekkora közönség jött el a nálunk még oly kevéssé aktuális feminista propaganda-elő­adásra. Különösen a hölgyközönség tett ki magáért, de nagy számmal voltak, főként a lateinerség férfiai. A bájos és közvetlen elő­adó csak nagy vonásokban érintette a femi­nista elméletek és a nőmozgalmak alapkér­déseit és inkább a női választójog kérdésé­ről és ennek múltjáról és jövőjéről értekezett. Nagyon érdekesek voltak előadásának az angol viszonyokra való vonatkozásai és meg ­indító az a finomságában is fanatikus hit, a mellyel a nemzetközi mozgalom jövő kilátá­sait festegette. Az angolnyelvü előadást Bédy Schwimmer Rózsi asszony folyékony és ér­telmes magyarsággal tolmácsolta. Az elő­adást vita követte,' amelynek során Nagy Zoltán törvényszéki biró a feministákat mér­sékletre intette, mig Fehér Árpád szerkesztő energikusan a feminizmus ellenségének val­lotta magát és arra utalt, hogy a nőmozga­lom a polgári jólét osztályának mozgalma és ezért nem szükséges, nem komoly. Szi­vessy Lehel dr. a feminizmus indokoltságát hangoztatta, Eisner Manó dr. a szociálde­mokrácia fejlődéséhez hasonlította a femi­nizmust, amely —- szerinte — olyan hasonló legszebb és legmodernebb kivitelben Braun Viktornál Szeged, Vár-utca 7. szám. Telefon 11-77. Telefon 11-77. A legkedvezőbb fizetési feltételek!

Next

/
Thumbnails
Contents