Délmagyarország, 1912. november (1. évfolyam, 69-93. szám)

1912-11-26 / 89. szám

8 DÉLMAGYARORSZAG 1912. november 2 átalakulás után fog célt érni, mint a melyen a szociálizmus megy most a parlamentáris szociálizmusrói a szindikális szociálizmusra. Az előadók lelkes éljenzése közben oszlott szét este nyolc órakor az előkelő és figyelmes közönség. — Urinők ápolónői tanfolyama. A szegedi Vörös-Kereszt Egyesület által urinők részére rendezett önkéntes ápolónői tanfolyam kedden délután nyílik meg a városháza közgyűlési termében, amely alkalommal Illés Imre dr. törzsorvos és Turcsányi Imre dr. igazgató-főorvos tartanak egészségügyi előadást. Eddig több mint száz szegedi úrhölgy jelentkezett a tanfolyamra, sőt vidékről is vannak jelentkezők. A tanfolyamon bárki résztvehet, ha eddig nem jelentkezett is. A tanfolyam első előadása november 26án, kedden délután 4—6-ig lesz a városháza bizottsági termében, amely aílkálommal szakszerű előadást tartanak: Illés Imre dr. törzsorvos, a császári ós királyi csapatkórbáz parancsnoka és Turcsányi Imre dr., az állami gyermekmenhely igazgató-főorvosa. Decemben 3-án, kedden délután 4—6-ig előadásokat tartanak: Szmollény Nándor egyesületi főtitkár a Vörös-Kereszt szervezetéről és Eisenstein Jakab dr. egyesületi főorvos az egészségügyről. — Beck Pista temetése. Igen sokan jelentek meg ma délután a Lechner-téren, Beck Pista magyaros háza tája előtt és kisérték utolsó útjára a gazdát, Szeged város ismert és becsült Beck Pistáját. A ravatalra koszorút helyezett a hatóság, „Szeged szabad király város közönségé" fölirással. Ezenkívül sok koszorút helyezték a ravatalra, köztük a városi tisztikar és több egyesület. A gyászszertartás után Tömörkény István beszélt, találóan jellemezte Beck Pistát, aki annyira összeforrott Szeged várossal és olyan igazán magyar is volt, mindenben. — Szalay József dr. üdvözlése. Szalay József dr. főkapitányhelyattes vasárnap egy hete tartotta székfoglalóját a Dugonics-Társaságban. A rendőrség tisztikara, élén Somogyi Szilveszter dr. főkapitánnyal, ez alkalomból melegen üdvözölte Szalay dr.-t, szombaton este pedig a Baross-vendéglő külön termében bankettet rendeztek tiszteletére. — Justh Gyula Budapesten. A függetlenségi és 48-as párt vezére, Justh Gyula, e héten befejezi brixeni kúráját és friss erőben, egészségben, csütörtökön délelőtt érkezik haza a Déli-vasút pályaudvarán. A függetlenségi párt tagjai ovációkban fogják részesíteni a hazatérő vezért. — Rendelet a kolera elleni védekezésre. A belügyminiszternek ma a következő rendelete érkezett meg Szegedre: Minthogy Konstantinápolyban a menekültek, továbbá a keleti vasút személyzete — és hir szerint — a csapatok körében is koleraesetek fordultak elő s minthogy a háború viszonyai között, nevezetesen nyomorban szenvedő tömegeknek Konstantinápolyban való zsúfolása és majdan Konstantinápolyból való elszéledése a baj elhurcolásának veszedelmét idézheti elő, fölhívom a Cimet, hogy a Konstantinápolyból és a harc szinteréül szolgáló európai Törökországból érkezők ellenőrzése iránt az 1911. évi 110.000 B. M. számú rendelettel kiadott szabályzat 24. paragrafusa értelmében, intézkedni szíveskedjék, ugy, hogy a szóban lévő területről ide érkezők egészségi állapotuk tekintetében és pedig, anélkül, hogy az illetők szabad járás-kelésü'kben akadályozva lennének, 5 napon át orvosi ügyelet alatt álljanak. Intézkedni szíveskedjék egyben, hogy a kolerára gyanús beteget azonnal bejelentsék, továbbá, hogy az ilyen esetben szükséges bakteriológiai vizsgálat idejekorán teljesíthető legyen és a beteget, úgyszintén a fertőzésre gyanús (a beteggel érintkezett) személyek eikülönitése mennél előbb foganatosítható legyen. Részemről megkeresem a kereskedelemügyi miniszter urat, hogy a szóban levő területekről akár vasúton, akár hajón érkező utasok jöttét az illető közegek a Cimnek. úgyszintén az érdekelt község elöljáróságának tudomására hozzák. A miniszter helyett: Jakabffy s. k. államtitkár. — Kinevezés. Hoffer Jenőt, a Bécsi biztosító szegedi cégjegyzőjót magasabb fizetési osztályba előléptették és Kertész Jenőt, a Bécsi biztosító szegedi hivatalnokát a miskolci intézet élére titkárrá kinevezték. — Ügyvédjelöltek szervezkedése. A kontinens összes államai közül a magyar ügyvédjelöltek voltak mindeddig a legszervezetlenebbek s csak természetes, liogy szervezetlenségük miatt olyan kevés fizetést kapnak, mely jóval alul maradt a megélheti minimumon. Helyzetük javítása érdekében az ügyvédjelöltek egy országos szervezet létesítését határozták el s ez az egész országra kiterjedő szervezet — az Országos ÜgyisédjelöltSzövetség — vasárnap délelőtt tartotta alakuló gyűlését Budapesten, az Ügyvédi Kamara dísztermében. Az összehívók nevében Kemény Arnold dr. nyitotta meg a gyűlést s indítványára, mint az ügyvédjelölti kérdés legalaposabb ismerőjét, Fábián Béla dr.-t választották meg a nagygyűlés előadójává. Fábián Béla dr. vázolta az alakulás szükségességét s rámutatott arra a körülményre, hogy, mint egykor az eljövendő mennybéli boldogsággal, kecsegtették a papok a középkorban a dézsmát fizető és vért izzadó jobbágyságot, ugy vigasztalják az ügyvédek a jelöltjeiket azzal, liogy az ügyvédjelölti minőség csak átmeneti állapot s nem kenyérkereseti foglalkozás. Az ügyvédjelöltek nem fogadhatják el ezt. az álláspontot, mert a hat évig tartó állapot nem mondható átmenetinek, Követelik az ügyvédjelöltek a minimális jelölti fizetést, a vasárnapi munkaszünetet, a különórák díjazását és az ügyvédjelölti betegpénztárak felállítását. Az éljenzéssel fogadott előadói beszéd után megválasztották a Szövetség tisztikarát. Elnökök lettek: Fábián Béla dr., Turnovszky Sándor dr. és Faragó János dr., főtitkár Kóródy István dr., főpénztáros pedig Nagy Vilmos dr. lett. Vágó János beszéde után a tisztikar nevében Turnovszky Sándor dr. köszönte meg a bizalmat s kifejtette, liogy olyan hatalmas társadalmi osztálynak, mint az ügyvédjelölti kar, melynek legelemibb szükségletéről sincs gondoskodva, feltétlenül szervezkednie kell. Felszólaltak ínég többen is, akik a vidéki ügyvédjelöltek csatlakozását jelentették be. — Csöndes háború. Kalandorok és bujkáló alakok ilyenkor, amikor a háború zajától hangosak a vidékek, nyiltabban fölmernek lépni. S a zajban szinte észrevétlenül hangzanak föl itt is, ott is csatakiáltásai egy másik csöndes, vértelen háborúnak, mely mindenfelől csaknem kiszámított lépésekkel halad előre nemzeti önállásunk ellen agyarkodva. Zömborban egy szerb könyvkereskedő büntetlenül egy térképet tesz kirakatába, mely Magyarország déli vármegyéit a „jövőbeli" Nagyszerbia területére helyezi. Aradon a román szemináriumnak százesztendős évfordulóján egy fanatikus román az Astra nevében azzal üdvözli nyíltan a szemináriumot, liogy a román nemzeti eszme ápolása és ciiadalrajnttatása érdekében meg kell alapozniok a román egyetemnek itt, Aradon a fundamenlomát. Ezek és hasonló kis manőverek ma már gúnyt váltanak ki és nem híveket. Erről irtunk már a mult héten, beszámoltunk a délvidéki nemzetiségi lakosok magatartásáról, Erre vonatkozólag az .,l)j vidéki Napló" most megjelent száma többek között ezeket irja: Országos, de még a világsajtó is a magyarországi szerbekkel, ezek magatartásával foglalkozik. Bennünket újvidékieket különösen érdekel, mert az egész országban sehol nem lakik annyi szerbnyelvü polgár, mint Újvidéken, kik értelmiség- és vagyon tekintetében olyan szerepet játszanának, mint a mi szerbjeink. Mindaz, amit a lapok hoznak, teljesen hazug ferdítések. A mi szerbjeink a legjobb hazafiak. Igaz, hogy agitátorok járnak-kelnek a nép között és propagandát csinálnak a nagy szerb hóbortnak, viszont látjuk, niinő kevés súlya van szavuknak. A mi polgártársaink az itt szerzett ősi jogaikat és vagyonukat nem cserélik fel egy bizonytalan jövővel. A föld, melynek rögéhez vannak kötve, mely jólétet és boldogságot teremtett számukra/attól nem válnak el oly könnyen. És nem is panaszkodhatnak. Itt e városban a testvéri egyetértés megvolt mindenkor, szerb patriarclia az ország szine előtt kijelen tette, liogy — a szerbek együttéreznek a magyar polgárokkal, mert azoknak vallják magukat, de azt, hogy szerbiai testvéreik fájdalmában ós örömében ne osztozkodjanak, azt. nem tilthatja meg senki; hisz testvéreik örömét ós fájdalmát érzik ők is. Azonban soha nem lépik át azokat a korlátokat, amelyeket a honpolgárnak átlépnie nem szabad. Mikor a legválságosabb lesz az idő, mert bekövetkezhetik ez is, akkor mutassuk meg a világnak, hogy Újvidéken ós egész Bácskában a nyelv, a vallás nem választ el bennünket egymástól, mert mi mindannyian hü fiai vagyunk e hazának. És csak abban versengünk, hogy ki a jobb és nem abban, ki tántorodik meg erősebben az agitátorok mámorító csalijaitól, — Kongregációk nagygyiilése. A magyar kongregációk szombaton kezdték kétnapos demonstratív nagygyűlésükét Budapesten. Az ünnepség első napján az [Inak kongregációja tartott zártkörű értekezletet, vasárnap pedig nagy ünnepi dísszel avatták föl a Horánszky-utcal Kongregációs Otthont. A felavató ünnepséget a Bazilikában tartott mise vezette be, amcilyet Szmrecsányi Lajos egri érsek pontifikált, az áldoztatást az oltároknál Glattfelder Gyula, gróf Mikes János, Fetser Antal és Horváth Győző püspökök végezték. Mise után a közönség a Kongregációs i Otthonba vonult, ahol Bus Jakab jezsuita atya tartott beszédet ós ismertette az intézet alakulásának történetét. Délelőtt fél 12 órakor az ifjúsági kongregációk tartanak ülést a Vigadóban gróf Mikes János szombatból yi püspök el nők lésével. — Az utolsó bál. Zomborban az éjjel tragikus zenzáeió történt. Steiner Gyula lionvédfőhadnagy, Steiner Lajos előkelő iparosnak a fia, hajnalban agyonlőtte magát. Bálban volt, a mulatságból négy órakor távozott s hazament, a kaszárnyába, ahol aztán végzett magával. Hogy miért, azt is tudják már. Szerelmi bánat ölte ki a fiatal tisztiből az életkedvet, ez adta kezébe a gyilkos fegyvert. — Lokomobil és cséplűgépkezelő tanfolyam. A szegedi állami felsőipariskolán hétfőn, december 2-án lokomobil és cséplőgépkezelői tofolyamot nyitnak, mélyre fölvesznek olyan iparosokat és ipari alkalmazottakat, kik legalább 18 évesek, magyarul olvasni és irni tudnak, a számtani alapmüveleteket ismerik és a kazánfűtő tanfolyamot elvégezték, illetve a megfelelő képesítést. kimutatják. A tanfolyamot az esti és vasárnapi órák bán tartják; az órarend a jelentkezőkkel együttesen fog megállapíthatna. A tandíj, valamint a vizsgadíj 10—10 korona. A tanfolyamra beiratkozni lehet a felső ipariskola igazgatóságánál (Mars-tér 7.) naponta délelőtt 11-ig és december 2-án esti 6—7 óráig. A jelentkezés alkalmával a személyazonosságot igazoló okmány (iparigazolvány, adókönyvecske, munkakönyv, mii nkáshiztositó pénztári könyvecske) is felmutatandó.