Délmagyarország, 1912. november (1. évfolyam, 69-93. szám)

1912-11-17 / 82. szám

1912. november 16. DÉLMAGYARORSZÁG v » SPORT. A hivatalnokok, diákok óh a szegedi sport. i. Sok olyat tesz meg manapság áz ember, aminek jótékony vagy káros hatását egyáltalán észre nem veszi; figyelmét kikerüli vagy azok felett egyszerűen napirendre tér. Igy például hány ember vati, aki naponkint órákhosszat képes ülőhelyzetben lenni, akár hivatása diktálja ezt, vagy pedig az ilyen megszokott életmód. Ülünk, ülünk, hisz ez igen kényelmes dolognak látszik, de igen sokan nem vetnek számot azzal, hogy a hoszszantartó ülés a testszervezetre mily káros befolyással van; hogy ez igen sok esetben nemcsak a kedvetlenségnek, vagy rosszullétnek lehet az előidézője, hanem bizony sokszor olyan betegségeket vonhat maga után, ami esetleg hónapokon keresztül is kinozza áldozatát. Dehát nézzük csak, hogy a hosszantartó ülés mennyiben veszélyezteti egészségünket és milyen következményeket vonhat maga után. Már attól is eltekintve, hogy ez a legtöbb esetben zárt, vagyis jobban mondva romlott levegőjű helyiségben történik, emellett először is nagyban gátolja a vérkeringést, amivel természetesen az emésztési zavarok és az idegrendszerben beállható zavarok és rendellenességek is karöltve járnak. De különösen a vérpangásokkal iáró zavarok azok, minek igen könnyen divatos betegségeink valamelyikének bekövetkezése lehet a következménye; ülő életmódot folytató bürokratáink sajnálatraméltó attributuma! Az ülés nem is oly könnyű dolog, mint azt sokan elképzelik, hanem, mint az a következőkből is kitűnik, meglehetősen nagy izommunkával jár. Ugyanis ülésközben az összes hátizomzat működésére van szükségünk, hogy törzsünket egyenesen, illetve annak egyensúlyát megtarthassuk, ami ugyancsak nem csekély feladat, ha figyelembe veszsziik azt, hogy a gerincoszlop mily sok apró részből áll, hogy az emiatt mily mozgékony és görbülékeny és hogy ennek rögzitéscn kivül még felső végtagjaink és a fej súlyát is a hátizmok segítségével kell egyensúlyban tartani. A fej és felső végtagjaink súlyúkkal a gerincoszlopra nehezednek *és iparkodnak azt előre görbiteni és ha ezeknek súlyát hátizmaink nem birják, ennek természetes következménye csak az lehet, hogy a gerincoszlop előre görbül és az egyensúly megtarthatása végett állandóan küzdenünk kell. A hátizmoknak e meglehetős nagy munkája mellett természetesen a legerősebb izomzatnak is előbb-utóbb ki kell fáradnia s beáll a már előbb is emiitett gerincgörbiilés és ennek esetleg állandó jellegű ferdülése, ami felnőtt embernél már nem annyira, hanem gyermekeknél, kiknek csontrendszerük még gyenge, hajlékony, bizony sokszor a gerincnek oldalt való elgörbiilése annak borzalmas következményeivel a legjobban demonstrálja a gyakori hosszantartó ülés káros hatását. Hogy az ülés végeredményben mégis mily megerőltető sőt mondhatni természetellenes, ezt magunkon is tapastalhattuk, pl. elfáradás esetén, mikor is leülünk, hogy igy magunkat kissé kipihenjük: ékkor vagy csak görnyedten, előrehajolva ülünk, de mindenesetre szivesebben ugy, ha karjainkat is megtámaszthatjuk, mivel esetleg az amugy is kifáradt hátizmainknak előbb emiitett nagy munkáját ezzel redukálhatjuk. Érdekes jelenség a vadembereknél, hogy azok — ugy látszik már ösztönüknél fogva is — igen keveset ülnek. Fáradalmaikat inkább fekvő helyzetben, mikor is a test absolut nyugalomban van, és többnyire hasoníekve pihenik ki. Ebből következtettek egyesek arra, hogy a vademberek között a ritkaságok közé tartozik az elhizás, mig nálunk kulturembereknél, különösen az előrehaladottabb korban, alig van olyan, kinél ez többé-kevésbbé be ne következnék: Az elmondottakból a tanulság csak az lehet, hogy jó egészségünk megőrzése érdekében, amikor csak szerét ejthetjük: mozogjunk, még pedig minél többet friss levegőn. A szabadban való testmozgás elősegíti a vérkészitést és ezzel természetesen meggátolja a vérpangást, a túlságos zsírlerakódást. Emeli az ember két fontos szervének: a sziv és tüdőnek működését; ezzel gyorsul a szervezetben felhalmozódott bomlási termékek kiküszöbölése és fentartja az egészség és jóérzés érzetét, mit pl. a sportolók oly nagy mértékben élveznek. Ezen érzet természetes következménye, hogy az agy és idegrendszer működésének élénkségére is kihatással van és igy ezeknek munkaképességét is nagyban előmozdítja. II. A különböző foglalkozású emberek között, már hivatásuknál fogva is a legtöbb ülésre van kényszerítve: a tanulóifjúság és a hivatalnokok. Egy tanuló, ki például a kö zépiskola valamelyik osztályát végzi, csak az iskolában naponkint legalább 5 óra hosz szat kénytelen padba beszorítva ülő hely zetben eltölteni. Ha ebez hozzáadjuk azt az időt, amit a leckék elkészítésére, tanulási'; fordit-, bátran merem állítani, bogy egy tanuló naponkint 7—8 órai ülésre van kárhoz taitva. Nem is szólva arról, bogy a különféle egyéb, az iskolai tárgyakon kivül fel ölelt különórák is mennyire lekötik a tanulót, alig, vagy egyáltalán nem marad ideje arra, hogy necsak a szellemiekkel táplálj magát, hanem testi egészségével is törődhessék. Az iskola ugyan ad alkalmat erre is. de az erre szánt heti 2 óra bizony kevés, annyira, liogy még ennek háromszorosa sem volna sok idő arra nézve, hogy a tanuló testi és szellemi munkája, párhuzamba állíttassák. Sőt némely intézetnek, például városunk főgimnáziumánál ez a kevés idő (heti 2 tornaóra), még a leglelkesebb szakember vezetése mellett sean használható ki kellő képen, mert liisz tudvalevő dolog, bogy a városi főgimnáziumnak oly kis méretű, ósd' és hiányos felszerelésű tornacsarnokkal rendelkezik, amilyet már nagyon keveset találunk az országban. Tényként megállapíthatjuk azt, hogy egy tanuló testi munkája a reá rótt szellemi munkával szemben a mai tanítási rendszer mer lett a legminimálisabb az iskolai tanítás ke retóben. És mi ennek a következménye, az, bogy az a diák, ki érzi ós tudatában van annak, bogy neki nagyobb és több testi mozgásra van szüksége, mint amennyit az iskola nyújt, kénytelen ezt másutt felkeresni s igy kerülnek a különböző sportegyesületekbe, nem törődve azzal, bogy ezzel az iskolai fegyelmi szabályokat, miután van erre egy tiltó miniszteri rendelet, súlyosan megsérti. örömmel olvasták sport-körökben, hogy vasárnap az aradi diákok tanára'ik felügyelete mellett egyesületi színek alatt mérköz tek. Ugylátszik tehát, liogy az aradi tanáirok rájöttek arra, liogy a inai tanítási rendszer miatt, mely a sportolásnak kellő mértékben való űzését az intézet keretében lehetetlenné teszi, emiatt nem szabad a 'tanulót testi egészségének és erejének fokozásától megfosztani. Hogy a tanulóknak a manapság is érvényben levő tanterv szerint a testgyakorlásra megállapított idő nagyon kevés, ezt már régóta hangoztatják illetékes szaktényezőink ós már Apponyi Albert volt kultuszminiszter annak idején legjelesebb Szakembereink bevonásával ankétet is tartott; melynek egyedüli tárgya annak megbeszélése volt, liogy az iskolai testnevelés mai tarthatatlanságán segítsenek és annak a mostaninál nagyobb teret biztosítsanak. Sajnos, nálunk tönkretesz mindent a politika s a különböző pántok állandó viszálykodása igen sok üdvöte újításnak meg valósítását teszi lehetetlenné. Emiatt szenvednek a diákok és szenved az egész testnevelésügy. Szerintem nem volna szabad a tanulóknak egyesületi színék alatt való szereplését bűnténynek minősíteni addig, mig a mai iskolai testnevelés ügye a már megvalósulás ftgnflglíeti birbátorPenUpssepSjet " ?rél Szeged, Kiss-utca, Kiss D.-ház Modern FÉNYKÉPÉSZETI műte vem RUTKAI ÉS VITKAY Szeged, Kárász-u. 15. (Corsokávéházzal szemben.) i mmmmm Telefon 7. sz. Telefon 7. sz. immmwm r sisgáras tulajdonos: Radó Ignác, megrersdeSheíő helybe és vidékre. Autóállomása a Belvárosi Kávéház előtt. L4 kJ o3 ka íu ób La feá aü tM wu mi SS Be w & » Pehelykönnyű elegána. tartós abb mini bőr. QummiáarJcoK előnyeiről jnindenfci meö van győződve: atKij«saiBaüai«aa»aa»®EosaBiSBaaaaBa2SHaiaaaíBsaBaa»*aas MODERN f kavicszúzdák, apritögépak és egész telepek. íVfodem transmisssók. Marclieggi gépprésyasiíiide r.t.Marchegg. Vezérképviselő! HiNSENKAMP LÁSZLÓ tmm ímn V., Szigat-utca 7