Délmagyarország, 1912. november (1. évfolyam, 69-93. szám)

1912-11-17 / 82. szám

12 előtt álóó reformon keresztül nem megy. Az iskoláknak felügyelet/tel kellene ellátni ta­nulóikat. mint azt az aradiak tették, vag.v petíig ellenőrizni azt, liogy az illető egyesü­let tagjai tudják-e azt, liogy a tanulóknak mit szabad és miit nem szabad tenniük. A legtöbb egyesületnek tagjai — a tapasz­talat szerint — nem barátkoznak a diák okkal, sőt azoknak egyes kifogás a'lá eső dolgaikat és viselkedésüket szóvá teszik; vagyis rövi­den mondva, rendre és tisztességre tanítják. Igaz, liogy vannak egyesületek, hol ez nem igy van, de az előbb is említett felügyelet az intézet részéről ezért válik szükségessé. Igy lehet azután elérni azt, liogy az ifjúsággal a testedző sportot megkedveltes­sük és azt benne megrögzítjük; hogyha egykor kikerül az iskola padjai köziil, ne közönyösen nézze, liogy embertársai mily örömmel és szeretettel kultiválják azt, lta­nmu annak önöíiimaga is telkes művelője legyen. A másik csoportja azoknak, kik legjob­ban rá vannak utalva a testgyakorlásra: a hivatalnok-emberek. Amíg a fejlődésben levő ifjúsággal azért kedveltetik meg a testedző sportot, liogy ezzel az élet számára erős, edzett, az élet nehézségeivel és bajaival job­ban megküzdő és a társadalom részére hasz­nos polgárokká váljanak, addig a hivatalnok­ember részére azért is szükséges, liogy az előbb emiitett hosszantartó üléssel járó kö­vetkezményeket kikerülje, illetve ellensú­lyozza s az izomtétlenséggel járó elpuhult­ságnak ezzel elejét vegye. Mily nagy manap­ság az ideges és betegeskedő emberek száma. Ennek okát egyedül abban kereshetjük, liogy az embereknek ez ia csoportja nem törődött testi egészségének sorsával, izmainak fej­lesztésével. Tény az, és spontán értetődik, ha az ember nem gyakorolja izmait, az el­puhul, térfogatában nem gyarapszik, vérbő­sége és annak minősége sem egészen nor­mális s általában véve az egészsége állan­dóan veszélyeztetve van. Az elpubulás és testi gyengeség mellett az idegrendszer mun­kaképessége és ellentállóképbssége is kisebb miitl pl. égy erős, edzett oYiihernél. Lédig manapság, mikor az élet minden egyes em­berre ailtfyi kötelességet ró, álikö'r a létért való küzdelem ós a difii nehéz átégethetési vi­szonyok annyi megpróbáltatásnak teszik ki az embert, ugyancsak kívánatos, hogy az erős fizikummal és ,ió idegekkel reudvlkezzék. Ezt pedig csak az okszerűen űzött testgyakorlás­sal lehet elérni. Talán gyakorolnák is maglikait az em­berek; tálán akadnak olyanok, kik tudják azt, hogy erre nagy szükségük van, ezt egészségük megőrzésének érdekében meg kell tenniük, csakhogy most jön a hökkenő: liogy hol? III. Városunk nagyságra nézve a második helyén áll az országban és egyetlenegy, csak valamirevalónak mondható tsporttelep sincs. Volna ugyan égy Sporttelep Újszegeden, melyét ezidöszériht a'z atlétikái kluh használ, de ez oly kis mérető és oly -szegényes felsze­relésű, hogy a mai kor viszonyaihoz képest :i legntotsórendii. Ez a pálya megállhatná a helyét egy 4—5000 lakossal biró városban, ahol csak néhány száz ember űzné a test­edzőspörtot, de nem Szegeden, az ország második helyén álló városában. Igaz ugyan, hogy városunkban sincs több aktiv sportem­ber. de ez épen a hely hiányára vezethető vissza. És hogy nincs hely,, annak nem a sportemberek az okai, hanem maga a város. Egy modern sporttelepnek a létesítésé­hez és az első beruházásához, felszerelésé­hez pénz kell. még pedig elég sok pénz. Azok a hivatalnokemberek, kik szerény anyagi viszonyok között élnek, ilyesmire nem áldozhatnak s már a méltányosság is ugy hozza magával, hogy olyasvalaki hozzon anyagi áldozatot, akinek háztartásában] éz nagyobb zavart nem idéz elő. Ez pedig nem lehet más, mint a város. Az előbb rosszul mondtam, hogy b méltányosság hozza ezt magával, pedig nem. A városnak kötelessége volna annyi sporttelepet létesíteni, amennyit DÉLMAGYARORSZÁG ' n a sportot űzők száma megkíván. Mert ha a város kötelességszerűen létesít oly intézmé­nyeket, hol azon polgárait, kik egészségüket a maguk anyagi erejéből visszaszerezni nem tudják s Ingyen gyógykezelésben része­siti, épugy kötelességének kell tartania azt, hogy lehetővé tegye polgárainak azt, hogy meglévő egészségüket ápolhassák és azt megőrizhessék. Mert az a pénz, amit a város sporttelepek létesítésére fordítana, ép oly jó és hasznos intézmény létesítésére megy, mintha iskolát vagy kórházat építene, ezt el­vitatni nem lehet. Mennyivel más az, hogy ha például egy tisztviselő ember egész napi hivatali munkája után nem a kávéház rom­lott levegőjét fnegy szivni, hanem friss leve­gőjű tornacsarnokban, vagy a szabadban tölti el szórakozásra szánt idejét. — Mily ideális állapotok vannak e tekintetben Ang­liában, Svédországban vagy Németország­ban, hol az emberek holmi haszontalan s esetleg a testszervezetre káros hatással biró szórakqzás helyett, a testedző sportok iizé­$ével töltik cl szabad idejüket, s mi, kivéve fővárosunkat, mennyire hátra vagyunk ma­radva e téren. Ennek rugója pedig másban nem keres­hető, mint az állam és a városi hatóságok közömbösségében.-Az egyesületek, kik e ne­mes ügy szolgálatában állanak, teljesen ma­glikra vannak hagyatva, nem támogatják őket s ezért nem tudnak felvirágozni. Pedig ne­künk magyaroknak még egy különös, speciá­lis szempontból is nagy súlyt kellene fektetni a testedző sportoknak minél jobban való ál­talánosítására s terjesztésére. Az a néhány sportférfiu, kiket mint legjobbjainkat állítunk oda a külföldi versenyekre, ezek igazán de­monstrálják önállóságunkat, függetlenségün­ket. A külföldön minket nem ismernek, vagy rosszul ismernek s azoknak a sportifjaink­uak, kiknek neveit az egész világsajtó ismer­teti, nemcsak mint sportembereket, hanem mint a magyar nemzet fiait állit.iák oda az olvasó elé. Á külföld felett aratott sikereink­kel, az a néhány magyar fiu mutatta meg leg­jobban, hogy van kulturánk; mert hisz egy nemzetnek szellemi kultúrája arányban áll annak testi kultúrájával is. A testedző sport ügyét tehát előbbre kell vinni. Ennek a nemzeti ügynek felépítéséhez a főváros jó példáját követni kell Szegeden is, elsősorban a városi hatóságnak s nem szabad sajnálni az anyagiakat, melyek e ne­mes ügy fellendítésében szükségesek. Bizto­san állithatom: meg fogja hozni a maga gyü­mölcsét. —y. o SzTK—Szabadkai SE, Fontos szerep vár a Szegedi Testgyakorlók Köre csapatára ma délután. A Szabadkai SE. csapatát kell neki föltartóztatni győzelmes útjában. Hisz­sziik, hogy a szegedi fiuk tudásuk legjavát fogják nyújtani ezeri a mérkőzésen, mikor városuk sportbecsületéről van szó. A csapat teljesen uj összeállítása remélhetőleg be fog válni. A mérkőzést, mely fél három órakor kezdődik az SzTK lóversenytéri pályáján. Vámos Soma (Budapest) szövetségi biró ve­zeti. Egy órai kezdettel az SzTK II. és az SzTK Csillag csapata játszik revanche mér­közést. Biró Vámos (SzAK). o Győzött a magyar Bécsben. Szent­gróti László, a MAFC ki-váló képességű úszó­ja a tegnap Bécsben megtartott W-ASC jubi­láris versenyén legyőzte a 68 méteres gyors­úszásban Rammet, a németek csodauszóját 40.2 másodperc alatt. Ez az uj osztrák re­kordidő a szenzáció erejével Inait, mert Kam­uié az egyetlen európai uszó, aki Érett ing mellett az ölympiád 100 yardod döntőjébe be­került. A MAFC úszóik kiválóságát mi sem 1912. november 17, bizonyítja jobban, hogy vegyes stafétája le­győzte a Berliner Schwimvi Club stafétáját, melyben Kamme is aszott. Las-Torres Béla (MAC) indulása is győzelmet, sőt uj osztrák rekordot eredményezett. Las-Torres 402'/* mé­terre legyőzte Schütz (Bécs) és Peruodoit( Pá­ris), majd tovább úszva, 500 méterre 7 perc 05.6 másodperc alatt uj rekord idő alatt úsz­ta meg a távot. A magyar úszók győzelmeit a liécsi közönség nagy tetszéssel fogadta.- A MAFC ezen ujabb győzelme kétségtelen bizo­nyitékia az egyetemi úszók nagy klasszisá­nak. V^^özrKzrKi^^ valódi 1 KAUCSUK-CIPŐSAROK | DOBOZA. j I MINŐSÉGE: g ARANY; .„.Mpl. TÖRVÉNYKEZÉS Merénylet ritán kibékülés. (Saját tudósítónktól.) A szegedi törvény­szék második büntető tanácsa szombaton egy szándékos emberölés ,kísérletével vádolt asz­szony ügyében Ítélkezett. Reves Etel petróle­ummal leöntötte és aztán meggyújtotta vad­házastársának, Bánó Mihálynak az ágyát. A. merénylet nem sikerült, Bánó még idejében kiszabadult az égő ágyból. Az esetnek igen érdekes előzménye van. Bánó Etel tizenkét évvel ezelőtt elvált bites férjétől, Korács Józseftől. Az elválás után vad házasságra lépett Bánó Mihállyal, aki gyermekkori játszópajtása volt az asszony­nak. Tizenkét esztendeig boldogan együttél­tek, két gyermekük is született. Az utóbbi illő­ben azonban Bánó elhanyagolta az asszonyt. Megismerkedett egy fiatal asszonnyal és at­tól kezdve teljesen megváltozott. Osalk néha járt haza, a családjával alig törődött. Amikor az asszony kérte, hogy térjen vissza hozzá, durván bántalmazta. Benes Etel a. bántalmazás miatt bosszút forralt. Egy éjjel meglepte alvó férjét és petróleummal leöntötte az ágyneműjét. Az­tán égő gyufát hajított az ágyra. Az ágy nemű lángot fogott. A megrémül t/asszony er­re kétségbeesetten sikoltozni kezdett: — Segítség! Segítség! A lármára Bánó fölébredt és könnyebb se­besülés árán megszabadult a veszedelemtől. Az ügyészség szándékos emberölés bűn­tettének a kísérlete miatt vádat emelt az asz­Szony ellen. A törvényszéki tárgyaláson azonban meglepetés érte a bírákat: a házas­társaik kibékültek. Bánó kérte a bíróságot, hogy ne büntesse meg az élete párját, mert az eset óta már kibékültek és most újból bol­dog házaséletet élnek. A biróság föknentette az osszonyt. Az 1 Ítélet jogerős. kiváló bór- és f lithiumos gyógyforrás vese- és hólyagbajoknál, köszvénynél, czukotroetegségnél, vörhenynél, emésztési és lélegzési szervek hurutjainál kitűnő hatású. — Természetes vasmentes savanyúvíz. > á^rt^désekbtu, é. SCHULTES Á&0S! Süínjri-Lípócíi Salvstorforrás-válla!*1 •*» 1-pMi, V., - Rudolf-rakpart -.8. *

Next

/
Thumbnails
Contents