Délmagyarország, 1912. november (1. évfolyam, 69-93. szám)

1912-11-17 / 82. szám

12 előtt álóó reformon keresztül nem megy. Az iskoláknak felügyelet/tel kellene ellátni tanulóikat. mint azt az aradiak tették, vag.v petíig ellenőrizni azt, liogy az illető egyesület tagjai tudják-e azt, liogy a tanulóknak mit szabad és miit nem szabad tenniük. A legtöbb egyesületnek tagjai — a tapasztalat szerint — nem barátkoznak a diák okkal, sőt azoknak egyes kifogás a'lá eső dolgaikat és viselkedésüket szóvá teszik; vagyis röviden mondva, rendre és tisztességre tanítják. Igaz, liogy vannak egyesületek, hol ez nem igy van, de az előbb is említett felügyelet az intézet részéről ezért válik szükségessé. Igy lehet azután elérni azt, liogy az ifjúsággal a testedző sportot megkedveltessük és azt benne megrögzítjük; hogyha egykor kikerül az iskola padjai köziil, ne közönyösen nézze, liogy embertársai mily örömmel és szeretettel kultiválják azt, ltanmu annak önöíiimaga is telkes művelője legyen. A másik csoportja azoknak, kik legjobban rá vannak utalva a testgyakorlásra: a hivatalnok-emberek. Amíg a fejlődésben levő ifjúsággal azért kedveltetik meg a testedző sportot, liogy ezzel az élet számára erős, edzett, az élet nehézségeivel és bajaival jobban megküzdő és a társadalom részére hasznos polgárokká váljanak, addig a hivatalnokember részére azért is szükséges, liogy az előbb emiitett hosszantartó üléssel járó következményeket kikerülje, illetve ellensúlyozza s az izomtétlenséggel járó elpuhultságnak ezzel elejét vegye. Mily nagy manapság az ideges és betegeskedő emberek száma. Ennek okát egyedül abban kereshetjük, liogy az embereknek ez ia csoportja nem törődött testi egészségének sorsával, izmainak fejlesztésével. Tény az, és spontán értetődik, ha az ember nem gyakorolja izmait, az elpuhul, térfogatában nem gyarapszik, vérbősége és annak minősége sem egészen normális s általában véve az egészsége állandóan veszélyeztetve van. Az elpubulás és testi gyengeség mellett az idegrendszer munkaképessége és ellentállóképbssége is kisebb miitl pl. égy erős, edzett oYiihernél. Lédig manapság, mikor az élet minden egyes emberre ailtfyi kötelességet ró, álikö'r a létért való küzdelem ós a difii nehéz átégethetési viszonyok annyi megpróbáltatásnak teszik ki az embert, ugyancsak kívánatos, hogy az erős fizikummal és ,ió idegekkel reudvlkezzék. Ezt pedig csak az okszerűen űzött testgyakorlással lehet elérni. Talán gyakorolnák is maglikait az emberek; tálán akadnak olyanok, kik tudják azt, hogy erre nagy szükségük van, ezt egészségük megőrzésének érdekében meg kell tenniük, csakhogy most jön a hökkenő: liogy hol? III. Városunk nagyságra nézve a második helyén áll az országban és egyetlenegy, csak valamirevalónak mondható tsporttelep sincs. Volna ugyan égy Sporttelep Újszegeden, melyét ezidöszériht a'z atlétikái kluh használ, de ez oly kis mérető és oly -szegényes felszerelésű, hogy a mai kor viszonyaihoz képest :i legntotsórendii. Ez a pálya megállhatná a helyét egy 4—5000 lakossal biró városban, ahol csak néhány száz ember űzné a testedzőspörtot, de nem Szegeden, az ország második helyén álló városában. Igaz ugyan, hogy városunkban sincs több aktiv sportember. de ez épen a hely hiányára vezethető vissza. És hogy nincs hely,, annak nem a sportemberek az okai, hanem maga a város. Egy modern sporttelepnek a létesítéséhez és az első beruházásához, felszereléséhez pénz kell. még pedig elég sok pénz. Azok a hivatalnokemberek, kik szerény anyagi viszonyok között élnek, ilyesmire nem áldozhatnak s már a méltányosság is ugy hozza magával, hogy olyasvalaki hozzon anyagi áldozatot, akinek háztartásában] éz nagyobb zavart nem idéz elő. Ez pedig nem lehet más, mint a város. Az előbb rosszul mondtam, hogy b méltányosság hozza ezt magával, pedig nem. A városnak kötelessége volna annyi sporttelepet létesíteni, amennyit DÉLMAGYARORSZÁG ' n a sportot űzők száma megkíván. Mert ha a város kötelességszerűen létesít oly intézményeket, hol azon polgárait, kik egészségüket a maguk anyagi erejéből visszaszerezni nem tudják s Ingyen gyógykezelésben részesiti, épugy kötelességének kell tartania azt, hogy lehetővé tegye polgárainak azt, hogy meglévő egészségüket ápolhassák és azt megőrizhessék. Mert az a pénz, amit a város sporttelepek létesítésére fordítana, ép oly jó és hasznos intézmény létesítésére megy, mintha iskolát vagy kórházat építene, ezt elvitatni nem lehet. Mennyivel más az, hogy ha például egy tisztviselő ember egész napi hivatali munkája után nem a kávéház romlott levegőjét fnegy szivni, hanem friss levegőjű tornacsarnokban, vagy a szabadban tölti el szórakozásra szánt idejét. — Mily ideális állapotok vannak e tekintetben Angliában, Svédországban vagy Németországban, hol az emberek holmi haszontalan s esetleg a testszervezetre káros hatással biró szórakqzás helyett, a testedző sportok iizé$ével töltik cl szabad idejüket, s mi, kivéve fővárosunkat, mennyire hátra vagyunk maradva e téren. Ennek rugója pedig másban nem kereshető, mint az állam és a városi hatóságok közömbösségében.-Az egyesületek, kik e nemes ügy szolgálatában állanak, teljesen maglikra vannak hagyatva, nem támogatják őket s ezért nem tudnak felvirágozni. Pedig nekünk magyaroknak még egy különös, speciális szempontból is nagy súlyt kellene fektetni a testedző sportoknak minél jobban való általánosítására s terjesztésére. Az a néhány sportférfiu, kiket mint legjobbjainkat állítunk oda a külföldi versenyekre, ezek igazán demonstrálják önállóságunkat, függetlenségünket. A külföldön minket nem ismernek, vagy rosszul ismernek s azoknak a sportifjainkuak, kiknek neveit az egész világsajtó ismerteti, nemcsak mint sportembereket, hanem mint a magyar nemzet fiait állit.iák oda az olvasó elé. Á külföld felett aratott sikereinkkel, az a néhány magyar fiu mutatta meg legjobban, hogy van kulturánk; mert hisz egy nemzetnek szellemi kultúrája arányban áll annak testi kultúrájával is. A testedző sport ügyét tehát előbbre kell vinni. Ennek a nemzeti ügynek felépítéséhez a főváros jó példáját követni kell Szegeden is, elsősorban a városi hatóságnak s nem szabad sajnálni az anyagiakat, melyek e nemes ügy fellendítésében szükségesek. Biztosan állithatom: meg fogja hozni a maga gyümölcsét. —y. o SzTK—Szabadkai SE, Fontos szerep vár a Szegedi Testgyakorlók Köre csapatára ma délután. A Szabadkai SE. csapatát kell neki föltartóztatni győzelmes útjában. Hiszsziik, hogy a szegedi fiuk tudásuk legjavát fogják nyújtani ezeri a mérkőzésen, mikor városuk sportbecsületéről van szó. A csapat teljesen uj összeállítása remélhetőleg be fog válni. A mérkőzést, mely fél három órakor kezdődik az SzTK lóversenytéri pályáján. Vámos Soma (Budapest) szövetségi biró vezeti. Egy órai kezdettel az SzTK II. és az SzTK Csillag csapata játszik revanche mérközést. Biró Vámos (SzAK). o Győzött a magyar Bécsben. Szentgróti László, a MAFC ki-váló képességű úszója a tegnap Bécsben megtartott W-ASC jubiláris versenyén legyőzte a 68 méteres gyorsúszásban Rammet, a németek csodauszóját 40.2 másodperc alatt. Ez az uj osztrák rekordidő a szenzáció erejével Inait, mert Kamuié az egyetlen európai uszó, aki Érett ing mellett az ölympiád 100 yardod döntőjébe bekerült. A MAFC úszóik kiválóságát mi sem 1912. november 17, bizonyítja jobban, hogy vegyes stafétája legyőzte a Berliner Schwimvi Club stafétáját, melyben Kamme is aszott. Las-Torres Béla (MAC) indulása is győzelmet, sőt uj osztrák rekordot eredményezett. Las-Torres 402'/* méterre legyőzte Schütz (Bécs) és Peruodoit( Páris), majd tovább úszva, 500 méterre 7 perc 05.6 másodperc alatt uj rekord idő alatt úszta meg a távot. A magyar úszók győzelmeit a liécsi közönség nagy tetszéssel fogadta.- A MAFC ezen ujabb győzelme kétségtelen bizonyitékia az egyetemi úszók nagy klasszisának. V^^özrKzrKi^^ valódi 1 KAUCSUK-CIPŐSAROK | DOBOZA. j I MINŐSÉGE: g ARANY; .„.Mpl. TÖRVÉNYKEZÉS Merénylet ritán kibékülés. (Saját tudósítónktól.) A szegedi törvényszék második büntető tanácsa szombaton egy szándékos emberölés ,kísérletével vádolt aszszony ügyében Ítélkezett. Reves Etel petróleummal leöntötte és aztán meggyújtotta vadházastársának, Bánó Mihálynak az ágyát. A. merénylet nem sikerült, Bánó még idejében kiszabadult az égő ágyból. Az esetnek igen érdekes előzménye van. Bánó Etel tizenkét évvel ezelőtt elvált bites férjétől, Korács Józseftől. Az elválás után vad házasságra lépett Bánó Mihállyal, aki gyermekkori játszópajtása volt az asszonynak. Tizenkét esztendeig boldogan együttéltek, két gyermekük is született. Az utóbbi illőben azonban Bánó elhanyagolta az asszonyt. Megismerkedett egy fiatal asszonnyal és attól kezdve teljesen megváltozott. Osalk néha járt haza, a családjával alig törődött. Amikor az asszony kérte, hogy térjen vissza hozzá, durván bántalmazta. Benes Etel a. bántalmazás miatt bosszút forralt. Egy éjjel meglepte alvó férjét és petróleummal leöntötte az ágyneműjét. Aztán égő gyufát hajított az ágyra. Az ágy nemű lángot fogott. A megrémül t/asszony erre kétségbeesetten sikoltozni kezdett: — Segítség! Segítség! A lármára Bánó fölébredt és könnyebb sebesülés árán megszabadult a veszedelemtől. Az ügyészség szándékos emberölés bűntettének a kísérlete miatt vádat emelt az aszSzony ellen. A törvényszéki tárgyaláson azonban meglepetés érte a bírákat: a házastársaik kibékültek. Bánó kérte a bíróságot, hogy ne büntesse meg az élete párját, mert az eset óta már kibékültek és most újból boldog házaséletet élnek. A biróság föknentette az osszonyt. Az 1 Ítélet jogerős. kiváló bór- és f lithiumos gyógyforrás vese- és hólyagbajoknál, köszvénynél, czukotroetegségnél, vörhenynél, emésztési és lélegzési szervek hurutjainál kitűnő hatású. — Természetes vasmentes savanyúvíz. > á^rt^désekbtu, é. SCHULTES Á&0S! Süínjri-Lípócíi Salvstorforrás-válla!*1 •*» 1-pMi, V., - Rudolf-rakpart -.8. *