Délmagyarország, 1912. november (1. évfolyam, 69-93. szám)

1912-11-17 / 82. szám

296 * DÉLMAGYARORSZÁG 1912. november 16. Szohner Olga előadása. (Saját tudósítónktól.) Szombaton délután öt órára kivilágították a városháza közgyűlési termét. És félőt után mintha népvándorlás készült volna: egymásután vonultak föl a szegedi minők és leányok. Csupa kíván esi fej, csupa. divatos öltöny. Hogy is ne, mikor szegedi színésznő fog beszólná a divatról és — szent isten, milyen érdekes lesz! — ós a szegedi nőkről. És öt órára zsúfolásig megtelt a hatalmas terem és mindegyik karzat. Most láttuk, milyen érdeklődő és bálás publikum a szegedi. Egyetlen egy előadás képes összegyűjteni az úriasszonyok és leányok gyönyörű táborát. Ez igazán kitűnő jel és azt bizonyítja, hogy ez a város igazán nagyvárosi már, hisz meg van az egyik főfeltétol, az általános kíváncsiság. Szohner Olgának tisztelet és elismerés, dacára, bogy többet is beszélhetett volna. Viszont már a Vállalkozása is olyan lelkes dolog, bogy meglehet elégedve önmagával. ÁltaMfaosan tudott kulisszatitkokat mondott el a divatról, annak a fejlődéséről, a párisi színésznők és szabók óriási versenyéről Levonta a főtanulságot, azt, hogy a mai divatban nincs semmi meglepetés, az nem egyéb, mint a régi divat föíujitása, különféle variálása. Speciel a szegedi divatról és szegedi hölgyekről keveset mondott, inkább az egyik helyi nőii-divatteranet idézte. Mégis nagyon helyes volt az a megjegyzése, hogy a szegedi divat nagyon észszerű és társadalmilag is helyes, mivel a társai lailinn osztályoknak megfelel, itt nem az a helyzet, ami már Budapesten is, bogy tudniillik nem lehet megkülönböztetni, ki — mi a ruházat viselője, szerény állásnak és kokottok föltünöbbeb és pazarabbak, mint jól szituállt, intelligens uri hölgyök. Majd ezekét mondotta: Meg kell állapi tanunk, bogy a nők ruházkodására s a divat alakulásaira a következő okok hatnak: a hol gyek gazdasági helyzete, az egyes társadalmi osztályok közt levő különbség, a, korszellem és az országos viszonyok, a tetszeni vágyás iés a szépérzék, a Szeméremérzés és a praktikusság. Kiterjeszkedett az előadó a divat kinövéseire is. Szohner Olgia előadása jó félóráig tatrott. Igazán helyénvaló lenne, ba az ilyen előadásokat állandósitanák, betenkint vagy két hetenként szegedi urinőtk fölváltva beszélnélllíelí) — hiszen annyi e témáról a mondani ós tudnivaló. «aiiBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBi»HB«a«iiiis«BBB»B»B««BB«i"'» Kérem jegyezze meg magának a kávépótlék bevásárlásánál határozottan kassai FRANCKot kérni és a kávédaráló gyárjegyre ügyelni, akkor biztos, hogy a valódi minőséget kapja. Bírák harca. — Ítélt a szegedi tábla fegyelmi bírósága. — (Saját tudósítónktól.) A szegedi ítélőtábla fegyelmi bírósága szombaton országszerte ismert ügyben ítélkezett. Lestyánszky Pál táblabíró, a titeli járásbíróság vezetője és Zamaróczy István járásbiró harca már hónapok óta eseménye az egész ország sajtójának. A táblabíró a legcsekélyebb elismeréssel sem méltányolta a járásbiró működését, sőt több izben elégedetlenségét is közölte vele, írásban és szóban. Zamaróczy indokolatlan zaklatásnak tekintette hivatali főnökének eljárását. Az ellenséges viszony végre annyira kiélesedett, hogy a két biró megszakított egymással minden érintkezést. A táblabíró följelentésére Csarsch Dezső, az újvidéki törvényszék elnöke vizsgálatot tartott a járásbiró hivatalában. A vizsgálat Zamaróczy megintésével végződött. A munkával túlterhelt, ambiciózus járásbiró erre Rray István, a szegedi Ítélőtábla elnökéhez intézett levelében lefestette a titeli járásbíróság állapotát és ugy a törvényszék elnökéről, mint a táblabiróról nem épen a legudvariasabb szavak kíséretében emlékezett meg. A levél miatt a szegedi főügyészség fegyelmi vétség címén eljárást indított Zamaróczy István ellen. Ebben az ügyben az Ítélőtábla fegyelmi bírósága március harmincadi. kán ítélkezett. A tárgyalás során akták fölolvasásával és tanuk kihallgatásával megrajzolódott a titeli járásbíróság meglehetősen visszataszító portréja. Olyan visszásságokról rántották le a leplet, hogy az Ítélőtáblának épen elég oka akadt a csodálkozásra, hogy — mást ne mondjunk. A fegyelmi biróság mégis bűnösnek mondta ki a járásbirót és első fokú rosszalásra Ítélte. Az indokolás aoznban kiemelte, hogy a büntetés nem a vádak, hanem a levélben használt sértő, goromba hang miatt történt, Zamaróczy István megfölebbezte a fegyelmi biróság Ítéletét, amelyet junius huszonnyolcadikán megsemmisített a Kúria. A legfelsőbb biróság indokolása szerint a járásbiró fölhevült lelki állapotában követte el a sértést és fölhevült állapota a táblabíró viselkedésének tulajdonitható. A Kúria az ügy aktáit indítványozás végett megküldte Zamaróczy fölöttes hatóságának. A Kúria megkeresésére Csarsch Dezső, az újvidéki törvényszék elnöke hivatalos átiratban közölte a szegedi Ítélőtábla elnökével, hogy Zamaróczy István viselkedésével sérti a birói tekintélyt és hivatali érdekből föltétlenül kivánatos az áthelyezése. A törvényszéki elnök véleménye alapján a szegedi főügyészség indítványára október huszonhatodikán tartott zárt ülésén elhatározta a fegyelmi biróság, hogy az 1912. évi hetedik törvénycikk kilencedik paragrafusa értelmében áthelyezési eljárást indít Zamaróczy István járásbiró ellen. Az ítélőtábla fegyelmi bírósága szombaton tárgyalt az áthelyezési ügyben, Ringhoffer Lajos dr. tanácselnök elnöklésével. A főügyészség indítványát és annak előzményeit Polgár Sándor táblabíró referálta. A referáda szerint a főügyészség indítványa nem büntetésből, hanem hivatali érdekből kivánatos. A járásbiró védekezésében megnyugodott az áthelyezésben, de azt óhajtotta, hogy az indokolásban mondja ki a fegyelmi biróság a következőket: a) Az ádáz harc nem Zamaróczy István járásbiró hibájából keletkezett. b) Nem Zamaróczy István viselkedése ásta alá a hivatali tekintélyt. c) Az áthelyezés elégtétel. A járásbiró aztán igazságának bizonyítására fölolvasott aktákat, vallomásokat és leveleket. Azt akarta bizonyítani, hogy Lestyánszky Pál táblabíró Titelen már teljesen eljátszotta a tekintélyét, a társadalom bojkottálta. Durva modora, gőgössége és lehetetlen viselkedése miatt megszakították vele az érintkezést. Példaképen fölemiitette a járásbiró, hogy néhány héttel ezelőtt Titel társadalma bankettet rendezett a Titelről Zsablyára áthelyezett tisztviselők tiszteletére. A bankettre épen csak Lestyánszky Pál táblabiró nem kapott meghivást. A Kúria fölmentő ité, lete után valósággal ünnepelték a községben a járásbirót és a védőiét, Szemző Dezső, dr.-t. Fölolvasott Zamaróczy járásbiró egy üd vözlő levelet, amelyet a Kúria fölmentő Ítélete után irtak neki a Zsablyára áthelyezett tisztviselők. A levél szószerint a következő: — Alulírottak őszinte örömünket nyilvánítjuk járásbiró urnák abból az alkalomból, hogy a heves harcot férfiasan megvivta és az igazság zászlóját letörni nem engedte. Őszintén adunk kifejezést ez örömünknek, mert a járásbiró úrban mindig a kisebbek, a gyöngébbek gyámolitóját láttuk s az az elégtétel, amelyet a sok üldöztetéssel szemben a legfelsőbb itélőszéktől kapott, biztatás nekünk is, mert látjuk, hogy a hatalommal szemben is győz az igazság! Ez a levél, néhány embernek ez a bátor és őszinte irása félremagyarázhatatlan dokumentuma annak az áldatlan állapotnak, a mely a titeli járásbíróságra befészkelődött. Ez a hivatalnok-keserűség, amely ebben a levélben kifakadt a Kúria Ítéletére, fényes tükörképe a hivatalnok-osztály nyomorúságának. Az elnök sürün megszakította a járásbiró előadását azzal az indokolással, hogy csak arról beszélhet, ami a tárgyhoz tartozik. A fegyelmi biróság rövid tanácskozás után határozott. A tanács az áthelyezes mellett döntött, a járásbirónak az indokolásra vonatkozó előterjesztését azonban elutasította. Zamaróczy István ezért fölebbezést Jelentett be. Igy tehát újból a Kúriának jut az utolsó szó ebben az igen kényes és kissé viszszataszitó harcban, amely megzavarta Titel község békéjét. Illetékes helyről szerzett információnk szerint Lestyánszky Pál táblabiró, aki máitizenhét éve vezetője a titeli járásbíróságnak, nem várja be a harc eredményét, hanem nyugdíjaztatását kéri. Alaptőke és tartalékok : 172 millió Betéti állomány 1911 végén 368 millió Takarékbetéteket a mindenkori pénzviszonyoknak megfelelő kamatozás mellett betéti könyvekre és pénztárjegyekre a Pesii Magyar Kereskedelmi Bank részére Szegeden átvesz MÁI l MIKSA bank- és váltóUzlete Széchenyi-tér 2., mely cégnél a betéti könyvek és pénztárjegyek vissza is fizettetnek.