Délmagyarország, 1912. november (1. évfolyam, 69-93. szám)

1912-11-17 / 82. szám

! 912. november 17 DÉLMAGYARORSZÁG b A HÁBORÚ A BALKÁNON. Szasszonov nyilatkozott,,, hogy az adriai kikötő kér­désében Oroszország nem töri Szerbiától, hogy kon­fliktusba kerüljön a monarchiával. — A szövetséges királyok konferenciára gyűlnek és diktálni fogják a béke fellételeit, el nem fogadás esetén harc: végső leverésig. (Saját tud ősit ónktól.) A balkáni ese­mények között a legfontosabb Szasszonov orosz külügyminiszter nyilatkozata. Szasz­szonov tudvalevőleg napok óta betegen feküdt. Ma megszólalt és kijelentette, hogy nem hajlandó Szerbia érdekeiért a monar­chiával konfliktusba keveredni Oroszor­szág. Többek között ezeket mondotta: Semmi konfliktust sem tűrünk az adriai kikötő kérdésében. Oroszország nem üiri, hogy Szerbia összeütközésbe kerül­jön e követelés irriatt a mónarthiával. Ha Szébia mégis ez ellen cselekednék, ugy el­látsz a Oroszország mai szimpátiáját. Az orosz külügyminiszter nyilátko­zata — ugy hisszük — döntő súllyal esik az Adriai-kikötők ügyére. Ez után különö­sen nem kell tartanunk ujabb bonyoda­lomra. A harctér legnagyobb eseménye, hogy a fegyverszünet küszöbön áll és hétfőig el kell dőlnie, vájjon Törökország elfogadja-e a béke föltételeit? Ha nem, ugy már hét­főn megkezdik & döntő harcokat és foly­tatják mindaddig, mig Törökország had­erejét teljesen megsemmisítik. Így mond­ják a szófiai hivatalos jcletitéSek, melyek hozzáteszik, hogy a négy király Szófiában konferenciára gyűl és föltételeit a legrövi­debb idő alatt átadja a török megbízottnak, Kiamil-pasának. A Reuter-ügynökség szó­fiai forrásból arról értesül, miszerint lehet­séges, hogy a föltételek gyors elfogadása elejét veszi a bolgár csapatok Konstantiná­polyba való bevonulásának. Hir szerint Bulgáriának semmi kifogása nem lesz az ellen, hagy Törökország o Dardanellákot s Konstantinápolyt megtartsa. A szövetséges államok és Törökország szerint a Konstan­tinápolyi orosz nagykövet a közvetítő, aki a „Frankfurter Zeitung" tudósi,tója előtt Ugy nyilatkozott, hogy hétfőig kell vála­szolnia Törökországnak a béke erdeké­ben. A bolgárok hadserege óriási veszte­ségeket szenvedett már eddig, sebesültek­ben különösen. A „Lokalanzeiger" jelentése szerint Drinápolynál a bolgárokra kedvezőtlen a hadállás. Az idő és eső viszontagságai miatt rendkivül sok a sebesült és kimerült katonák száma, annyira, hogy több ezer sebesültről nem tudnak kellőleg gondos­kodni. Már tartalék csapatok sincsenek. A bolgárok itt kudarccal végeznek. Szalonikiben fölrobbantották a lő por­raktárt, rendkivül sok ember megsebesült és tömegesen meghaltak. Azt hiszik, bolgár bandák voltak a merénylők. Érdekes -az a jelentés is, mely szerint Monasztirnál a törökök visszaverték a gö­rögöket, több száz a halottak száma és el­vettek húsz ágyút is. A mai napon még ezek a jelentések érkeztek. Gépfegyverek merednek Konstantinápolyra Konstantinápoly, november 16. A sziám­im li állami takarékpénztárban elzálogosított ékszereket már elvitték biztos helyre. A ban­kok minden pénzt és értékpapírt biztosítanak, Az angol konzulátuson ép most két wiaggon lőszert raknak ki a nagykövetségeken lévő gépfegyverek részére. Kiatanoban, ahol a ha­ditörvényszék ülésezik, tegnapelőtt tizen­nyolc katonaszökevényt agyonlőttek, másokat •nyolc évi várfogságra Ítélték. Pétervár, november 16. A minisztertanács felhatalmazta a közlekedésügyi minisztériu­mot, hogy az államvasutak szükségleteinek fe­dezésére az 1913. évben a külföldön 40 —50 mil­lió pad kőszenet vásároljon és ezenfelül váltó­kat és sinpántoíknt egy millió rubelért ren­delj én. Páris. november 16. A „Matin" tudósító­ja a szerb hadseregnél Pri'lepből táviratozza, liogy a Mímasztir elleni menetelést a rossz idő miatt két-három nappal elhalasztották, mért az utak a tüzérség számára járhatatlanok. Csataldzsa . . . Konstantinápoly, november 16. A csataldzsai vasúti állomást kilencezer bol­gár megszállotta. A háború legiszonyúbb réme. London, november 16. A Daily Chro­mcle jelenti Konstantinápolyból: A kolera rettenetesen pusztít a csapatok között. Az egészségügyi berendezések a lehető legtö­kéletlenebbek. Tegnap nem kevesebb, mint kétezer ember halt meg. A kór a lehető leg­veszedelmesebb formájában lép föl és áldo­zatát gyorsan elpusztítja. A járvány eddigi halottainak a száma legalább is tízezrekre rug. Aki megkapja a kolerát, a leggtöbh esetben áldozatául is esik annak, anélkül, liogy csak orvosi ápolásban is részesülne. A főváros lakossága, amelynek jóformán fogalma sincs ezekről a borzalmas állapo­tokról, nyugodt. Az üzletek nyitva vannak, mindenki a dolga után jár és a különböző orfeumok és más mulatóhelyek zsúfolva vannak, mintha nem is a főváros közvet­len közelében diihöngene már a háború. Zavargások esetére minden szükséges in­tézkedés megtörtént. Az európai negyed­ben minden fontosabb helyen gépfegyvere­ket állítanak föl. Minden partraszállitott katona már előre tudja, hogy hol lesz a helye. A tisztek részletes térképekkel van­nak ellátva, ugy, hogy a megszállást pa­rancsvétel után egy óra alatt teljesen vég­rehajtják. Szkutari nem esett el I Belgrád, november 16. Ide érkezett hiva­talra jelentések szerint Szkutari még mindig tartja, magát. A város elestéről szóló hirek nem felelnek meg a valóságnak. Tart a feszültség I Belgrád, november 16. Jovanovics Ljuba kultuszminiszter, Pasics legmegbízhatóbb ba­rátja, tegnap fogadta „A Nap" munkatársát, akinek a függőben lévő kérdésekről a követ­kezőket mondta: — Egyelőre nem tudom még, komolyan veszik-e Európában Albánia autonómiáját, vagy csak Szerbia elől akarják-e elzárni a tengerhez vezető utat. Ezt a következmények fogják megmutatni. A mi álláspontunkat Al­bá niával szemben már a hadüzenetben is preciroztuk s kimondottuk, hogy az albáno­kat testvéreinknek tekintjük. Ha az arnauták egy része fegyverrel is szállt vetünk szem­be, távot áll tőlünk a gondolat, hogy megbün­tessük őket, sőt ellenkezőleg, biztosítjuk pol­gári jogaikat. Az albánok egyébként még sokáig nem értek meg az autonómiára, és nem is alkotnak egységes nemzetet. Sem a nyel­vük, sem az Írásuk nem egyforma. Az albá­nok maguk nem követeltek volna soha au­tonómiát, csak a fegyverviselés jogát. A fe­szültség fennáll ugyan, de ezidőszerint még nem válságos. Albánia dolgában egyébként a szövetséges Balkán-államok között is a tit­kos szerződések egész sora áll fenn. Dühöng a kolera I Konstantinápoly, november 16. A kö­' e!i San Stefanóból számos koleraesetet jelentenek. A betegek az utcán összeesnek. Az emberek rémülten menekülnek a kolerás emberek mellől. Növeli az ijedtséget, hogy a járványkórház, tele van és a lakosság sok beteget eltitkol. Bolgár-görög ölelkezés. Athén, november 16. A félhivatalos „Hes­tia" megállapítja, hogy a félhivatalos ,.Mir", a görög és bolgár csapatoknak Szalonüktban való találkozásával kapcsolatban fölmerült nézeteltérést eloszlotté és kijelentette, hogy bár a külföldi sajtó bizonyos része kétségte­lenül különböző kalandos következtetéseket fog levonni a bolgár és török fegyvereknek bzálonikiban való találkozásáról, mégis a szö­vetséges kormányok magatartása olyan, hogy hasonló konklúziók minden alapjukat vesztük­Athén, november 16, Hasapcsiev bolgár tábornok tegnap ideérkezett és meglátogotta a miniszterelnököt és a külügyminisztert. Az igen szivélyes fogadtatásnál kölcsönösen sze­rencsét kívántak egymásnak a kivívott győ­zelmekhez. (Athéni Távirati Iroda.) Védik az európaikat. London, november 16. A „Daily Mail" je­lenti Konstantinápolyból: A zavargások első jelére a tizenkét idegen hadihajó 5800 embert, fog partraszállitani. A perai európai negye­det erre az esetne kerületekre osztják fel, me­lyek mindegyike más európai hatalomnak a védelme alatt fog állani. Török vereség. London, november 16. A „Daily Te­legraph" jelenti Üszkübből: Egy Prilep és Monasztir között operáló szerb lovas had­osztály egy gyalogezredből, egy lovasszá­zadból és egy ütegből összeállított török sereggel jutott érintkezésbe. A szerbek megtámadták az ellenséget és a mocsarak­ba kergették, ahol a törökök megadták ma gukat.

Next

/
Thumbnails
Contents