Délmagyarország, 1912. november (1. évfolyam, 69-93. szám)

1912-11-13 / 78. szám

I DÉLMAGYARORSZÁG 1912. november 13. egy görög torpedónaszád lefoglalta és Pireuszba vitte. Görög győzelem. Athén, november 12. Szapundszakisz tábornok táviratozza Artából: Hadseregünk ma megszállta Pente-Pighadia helységet cs erődjét, valamint a szomszédos helységeket. Az ellenség, melyet üldözőbe vettünk, visszavonult a Pente-Pighadia körüli magaslatokra, a melyeket a Khani-Kravasz-Pente-Pighadia közti országút ural. Ellenséges ütegek a magaslatokról hatástalan tüzelést kezdtek, mely hosszabb szünetekkel egész nap tovább tart. Athén, november 12. Zsófia trónörökösasszony n Mykali nevíi szállitógőzös fedélzetén Szalonikiha utazott. Az idegen katonai attasék a trónörökös meghívására ma Szalonikiha utaznak. Ma érkezett ide Szalonikihől az első távirat. Ezt a trónörökös mellé beosztott távirdaifőnök adta (fel, aki huszonöt távirótiszt és a táviratozáshoz szükséges kii lönféle anyag küldését kérte és közölte, hogy n megszállott vidék több poutjátí a távíró póznákat fölgyújtották. Csorlut visszafoglalták ? Konstantinápoly, november 12. Az „Alemoar" értesülése szerint Csorlut a törökök visszafoglalták. Az er zeni mi és trapezuni zászlóaljak nagv vitézséget tanúsítottak. Konstantinápoly, november 12. Mahmud Muktar basa, aki Kirkkilisszénél és Vizánál a török balszárnyat vezényelte, tegnap ideérkezett s este Csataldzsdba utazott. Hir szerint erősitéseket kért. Este katonai vonat csapatokkal és számos tiszttel Csataldzsába megy. A jémeni katonai parancsnok, lzzed basa, volt vezérkari főnök, akit sürgősen Konstantinápolyba hivtak, néhány nap múlva ideérkezik és hir szerint átveszi a hadsereg főparancsnokságát. Szkutari bombázást*. Rjeka, november 12, Szkutari tegnapi és mai bombázásáról érkezett magánielentés szerint a bombázás sok épületben károkat okozott és több embert megsebesített. A helyzet ismerősei szerint a helyőrség nem tarthatja magát sokáig. Bizonyossággal hire jár, hogy a tarabosi védelmi csapatok egy része a további ellentállás kilátástalauságára valő tekintettel tegnap reggel menekülni kezdett. A török előőrsök azonban a szökevényeket kényszeritették, hogy vissza térjenek a Tarabosra. Ez alkalommal több szökevény megsebesült. Útban a béke? Rjeka, november 12. Montenegrói politikai körökben meg vannak győződve arról, lioev Törökország és a balkáni államok között már a legközelebbi napokban konkrét béketárgyalások fognak kezdődni. Vádolják Pasicsot. Belgrád, november 12. A szerb radikálisok lapja, a Strázsa, a szerb királyi sajtóirodát és a portát vezércikkében azzal vádolja, hogy a cenzúra-gyakorlást és a táviratok továbbítását piszkos üzelmekre használta föl. A vád szerint a világlapoktól nagyobb pénzösszegeket fogadott el a sajtóiroda, aminek ellenében enyhébb cenzúrát gyakoroltak. A posta pedig sok ezerszavas táviratért vette föl a dijat, de nem továbbitotta ezeket a sürgönyöket. Az ügyben egy előkelő s- erb ellenzkéi férfiú a következő nagyon érdekes nyilatkozatot tette: — Nem lehet csodálkozni ilyen üzelmek felett, amikor az állam ügyeit Pasics vezeti. Tgaz, nem csekélység, ha egy miniszterelnök sajtóirodáját és postáját lopással vádolják. Vannak más dolgok is, amivel Pasics megvádolható. Pasics, aki nem is szerb ember, évtizedek óta vezetőszerepet játszott, bár tudjuk róla, hogy mindig idegen államoknak volt az ügynöke. A szíivnieai csata után kiderült, hogy Pasics, Bulgária megbízásából, fellázította Milán király ellen a szerb hadseregei. A következmény az volt, hogy a demoralizált sereg elvesztette a csatát. Balugzsics Sztevo a szkupstinában megmutatta azokat a leveleket, amelyek bizonyították, hogy Pa sícs Bulgária szolgálatában állott. Pedig Pasics akkor is Nagy-Szerbiát akarta kiépíteni. Most Pasics megint vezetőszerepet játszik. S megint oly nagy dolgokat követel, amik most nem valósulhatnak meg, ellenben Szerbia halálát okozhatja. A szerb népnek nem kell az Adria. Belgrád, november 12. fíruies Száva volt miniszterelnök, aki két izben volt Szerbia konstantinápolyi követe, feltűnést keltő nyilatkozatot tett, amelyből kitűnik, hogy Szerbiában csupán Pasics és a pártja követelik az Adria-kikötőt, mig a szerb közvélemény határozottam a túlzó követelések elejtése mellett foglal állást. Gruics még a következő nyilatkozatot tett: — Törökországgal most végleg le kell számolnunk. Ezt a megroppant országot föl kell osztani. Konstantinápolyt és Szalonikit szabad városokká kell nyilvánítani, a megrothadt birodalmat pedig részeire kell bontani. Megvagyok győződve arról, hogy intervenció lesz, ez az intervenció azonban semmiesetre sem lesz fegvveres. Meggyőződésem, hogy a háború lokalizálva marad. Ausztria-Magyarországnak nem lehet érdeke, hogy a török közigazgatást bárhol is fentartsa. Ez annál kevésbé lehet érdeke, mert a török közigazgatás gazdaságilag mindenképen csak a monarchia hátrányára lehet. Diák-ősszeeskfivés Ugrón István ellen. Belgrád, november 12. A szerb főváros érdeklődése most természetesen a Studenickaulica 40. szám alatt levő ausztriansko pozlanszk, a. magyar-osztrák követség felé fordul. Több izben voltak a rendőrökkel megrakott palota előtt apróbb-nagyobb tüntetések is, melyeket azonban hamarosan elnyomtak. Szombaton délután pedig a rendőrség összeesküvést fedezett fel, mely Ugrón István, a magyar-osztrák követ ellen irányult. Az öszszeeskiivés részeseit, néhány szerb diákot, nyomban letartóztatták s igy ártalmatlanná tették, a merénylettervnek azonban hire futott. Belgrádból Magyarország felé szünetel ugy a telefon, mint a táviróforgalom, a szerb főváros központja még a szomszédos Zimony hívásaira sem felel. Igy történt, hogy amikor a tervezett merényletről szóló hir túlzott formában napvilágra került, a valóságról senki sem győződhetett meg. A belgrádi rendőrségnek már szombaton délelőtt tudomására jutott, hogy a Terazijén lévő Takovo-vendéglőhen előtte való este több diák mulatott, a kik elhatározták, hogy Ugront megverik. Az összeesküvés hirét egy magyarországi származású pincér vitte meg a rendőrségnek, mely nyomban intézkedett. Elfogta az összeesküvés részeseit, akik azt állították, hogy ittasak voltak, amikor fenyegetőztek. Ennek ellenére is rendőri őrizet alatt tartják őket. A magyar-osztrák követség előtt megkettőztették a rendőrőrszemeket, LEGÚJABB. Szerbia meghátrált! A monarchia diadala Lapzárta után, a hajnali órákban telefon,álja bécsi munkatársunk azt a szenzációs hirt, hogy Szerbia meghátrált azok elől a követelések elől, melyeket a monarchia érdekei ellen az Adriai-tenger partján támasztott. Ez a fordulat annak a tárgyalásnak közvetlen eredménye, melyet Üszkiibben folytatott Péter szerb királlyal Pasics miniszterelnök. Állítólag a király odanyilatkozott, hogy a monarchia követelései ügyében föltétlenül a békés megoldást kell választani, annál inkább, mert hisz Ausztria és Magyarország nem zárkóznak el ridegen a szerb aspirációk elől. Tudni kell ugyanis, liogy a monarchia beleegyezik abba, hogy Szerbia az Aegei-tenger mellett kikötőt kapjon, sőt hozzájárul esetleg ahhoz is. hogy az Adriai partoon uverjeti egy kikötővárost, viszont az oda vezető útnak Bosznián át kell vinnie. Párisból jelentik: Falliéres elnök elnöklésével ina este minisztertanács volt, melyen Poincaré miniszterelnök beszámolt a külföldi eseményekről és hangsúlyozta, hogy a mai napon az európai helyzet lényegesen javult. — Várható most már, hogy békésen sikerül a monarchia és Szerbia között a fenyegető konfliktust elintézni, — mondotta Poincaré többek között. A kijelentése nagy megnyugvást keltett. Bécsből jelentik: A Neues Wiener Tagblatt beavatott helyről a következő értesülést kapta Danev budapesti kihallgatásáról: A legnagyobb határozottsággal állapitható meg, hogy a monarchia mint minimumot állította föl ama jogos követelését, amelyeknek teljesítését a balkáni szövetségtől elvár. monarchia el van tökélve arra, hogy álláspontjának mindenképpen érvényt szerezzen. Hogy a monarchia ennek az álláspontjának most még nem sietett katonai intézkedésekkel nagyobb nyomatékot adni, bárha akadtak hangok, amelyek helyénvalónak látták volna ezt, ez csak ismételt bizonysága annak, hogy a monarchia békét kiván. Danev Budapestről azonnal a főhadiszállásra utazott, hogy egyszersmind a hármas-szövetség álláspontjáról is informálja Ferdinánd királyt, továbbá arról is, hogy a monarchia feltétlenül érvényt fog szerezni érdekeinek és Bulgáriára vár a föladat, hogy közvetítse Szerbiának, miszerint Szerbia tartozik a monarchia álláspontját tekintetbe venni. Danev pontokba foglalva a monarchia következő követeléseit vitte magával: 1. A monarchia szövetségeseivel egyetemben követeli, hogy Albánia független legyen. 2. Az Adriai-kikötő tekintetében a monarchia csak azt engedheti meg Szerbiának, hogy az Aegei-tengeren kapjon kereskedelmi kikötőt, vagy az Adriai-tenger