Délmagyarország, 1912. november (1. évfolyam, 69-93. szám)

1912-11-12 / 77. szám

1912. november 8. DÉLMAGYARORSZÁG 1 1 nagyfontosságú előnyös ténye a létminimum adómentességének biztosítása. Vagyis a törvény intézkedése értelmében az adóalany jövedelmének megállapításánál 800 korona létminimum az általános kereseti adó alapiául nem vehető és igy az meg nem adóztatható. Egyebekben uj adótörvényeink a közönség érdekét érintő e két fontos s mintegy alapját képező főelv körül mozog. Az adókivetésnél két szempont tartandó szem előtt. 1. Hogy senkire se vettessék ki több adó, mint amennyit törvény szerint fizetni tartozik. 2. Hogy mindenkire kivettessék az az adó, amit a törvény szerint fizetni köteles. Összes egyenes adóinknál az uj törvény rendelkezése folytán vallomási kényszer áll fenn. Az adóbevallásokat a városi adóhivatalnak kell benyújtani, erre különösen is fölhívom a figyelmet, mivel a jövő évtől kezdve az eddig gyakorlatban volt adóösszesirás (conscripció) megszűnik s ily célból a közönség az adóhivatal részéről igénybe véve többé nem lesz. Az egyenes adókat most is négy egyenlő részben és pedig minden évnegyed 1-ső napján, tehát január, április, julius és október 1-én esedékesek és az illető évnegyed közepéig kell fizetni. A fizetés határnapja, ha az vasárnapra vagy ünnepnapra esik, a legközelebbi köznapon jár le. Az az adózó, aki a megállapított fizetési határidők leteltéig tartozását le nem rójja, az évnegyed kezdetétől a befizetés napjáig járó évi 5 százalék késedelmi kamatot fizet. Az, egyenes adókat a városi adóhivatal, a pénziigyigazgatóság és az adókivető-bizottságok vetik ki. És pedig: 1. a földadót, a házadót, fegyveradót és országos betegápolási pótadót a városi adóhivatal, 2. a tőkekamat- és járadékadót, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti és jövedelmi adóját (a hadmentességi dijat) és a szállítási adót a pénzügyigazgatóság, 3. az általános kereseti adót és a jövedelmi adót az adókívető-bizottságok. Az Összes egyenes . adókat egy év tartamára való érvénnyel állapítják meg. amikor már felesége, gyereke van? Mert, hogy el kell bocsátanom, az bizonyos. Inkább most menjen el! Gyolcs ur tehát ott maradt és nem nősült meg. De ez az élet lassankint kinos lett neki. Erzsébet, aki törvény nem szentesitetté házasságuk tizedik évében már belehervadt a mészárossal való veszekedésbe és a vasalónak a folyosón való viharos lengetésébe, minden este ugyanazzá a kérdőjellé görbülve várta, liogy nyomban utána fenyegető és szemrehányó fölkiáltójellé egyenesedjék ki. — Hát még most sem?!! És Gyolcs ur magában milliószor elátkozta már azt a gyönyörű pillanatot, amelyben először szoritotta keblére az engedékeny Erzsébetet. Továbbá a többi nagy szerelmes éjszakát, amelynek szomorú következménye gyanánt most itt ül ez a mérges asszony, fáradtan, elhanyagoltan, rendetlenül. Hová lett a csinos füző-csináió leány, akivel számokat irtak egy nagy árkus papirosra, számokat, amelyektől a boldogságukat várták? És hová lett hosszú esztendők annyi apró öröme, annyi titkos reménykedése? Ma Gyolcs ur egy jobb sorsra érdemes vértanú arcával jön haza, mint saját könnyelműségének a hazajáró lelke. Igen, ott van az asszony, akit végre nem rúghat el magától, miután fiatalságából kifosztotta, ott fog maradni, örökké, a nyakán. Ha Gyolcs ur nem lett volna olyan pol gári lélek, alkalmasint kieszelt volna vala: mit, amivel ezen változtathatott volna. 0 azonban csak arra gondolt, hogy talán fejbe kellene lőnie magát; ettől azonban fázott, mert nem szeretett volna meghalni. Már azért sem, mert ez az asszony ott ballagott Reformok a szegedi bábaképzőben. (Uj osztályok. — Polyklinika. - Kevés az orvos.) (Saját tudósítónktól.) A szegedi bábaképző intézetben, — amely az egész országban páratlanul áll a maga nemében, — jelen-. tős reformok léptek életbe legújabban. Az intézet ugyanis fokozatosan olyan kiváló hírnévre tett szert —- nem hiába Mann Jakab dr. udvari tanácsos, igazgató-tanár áll az élén — hogy a betegek messzi vidékekről szinte tömegesen keresik föl gyógyulás céljából s utóbb az a helyzet következett be, hogy az intézet szűknek bizonyult a jelentkezők befogadására és ellátására. Az igazgatóság ezért elhatározta, hogy az intézetnek ujabb traktusokkal való kibővítését fogja kérni az államtól. Ez nem most, régebben történt s örömmel kell megállapítani, hogy az igazgatóságnak sikerült keresztülvinni minden ujabb berendezkedést, ami a bábaképző fejlődése folyamán szükségesnek mutatkozott. Eddig is mintaintézet volt az országban a szegedi bábaképző, de most, hogy kibővítették és egyéb humánus reformok teremtődtek benne — még inkább az. A Délvidékre valóságos áldás Szegednek ez a nagyszerű intézménye és éppen ezért legföljebb csak azon lehet sajnálkozni, hogy azoknak a betegeknek a nagy számához képest, akik inkább az intézet falain kivül szorulnak díjtalan gyógykezelésre — kevés az orvos. Mann Jakab dr. ugyanis még évekkel ezelőtt megalakította a polyklinika áldásos intézményét, amely abban áll, hogy a bábaképző orvosai szülés esetén a szegény beteget a lakásán keresik föl és ott részesitik speciális kezelésben. Nagy horderejű, rendkivül humánus dolog ez, amelyet az intézet igy is nagyszerűen ellát, de az ilyen külső betegek számarányát tekintve, nem áll elegendő orvos a rendelkezésére. Az állam föladata, hogy az eddigi asszisztensek mellé ujabb segédorvosi vagy orvosgyakornoki állást szervezzen, de mielőbb. Ami az intézet kibővítését illeti, ebben a legmodernebb szempontok vezették az igazgatóságot. Két uj osztállyal bővült a bábaképező, két külön traktussal az egyik: a nőgyógyászati, a másik a szülészeti oszvolna a koporsója mögött, amit határozottan röstelt volna hivatalnok-társai és kis számú, de gőgös és vele nem érintkező rokonai előtt. Igy tehát megadta magát sorsának és békén tűrte azokat a. pokoli gyötrelmeket, amelyek ez együttélés gyümölcsei gyanánt egyre dúsabban és egyre változatosabban jelentkeztek. És lelke mélyén igazságtalan dühvel gyűlölte Erzsébetet, aki kamatostul visszagyülölte, bár változatlan odaadással foltozta a harisnyát a legviharosabb jelenetek közepette is. Végre — husz év után — egy napon Gyolcs ur nem birta tovább. — Gyere! — mondta kétségbeesett elszántsággal. — Nem akarom többé ezt az örökösen vádló arcot látni! És amikor Erzsébet habozott, sötéten hozzátette: — Gyere, ha jót akarsz! . . . Megszerezte a bizonyítványokat, két embert fölkért tanúnak, azután megesküdött Erzsébettel. Egész uton egy szót sem szólt hozzá és Erzsébetben majdnem lobbot vetett az elfojtott düh. — Husz év! — mondta Erzsébet, mikor végre mint férj és feleség hazaérkeztek, Husz év! Ideje volt! . — Remélem, most meg vagy velem elégedve? — kérdezte Gyolcs ur fogcsikorgatva. És ezen az éjszakán nem feküdt az ágyba, amelyben husz éven át nyugodott Er.zsebet mellett, hanem a kényelmetlen, keskeny pamlagon külön ágyat csinált magának . . . tály. Mindkettő a modern hygienia követelményeinek megfelelően, kényelmesen, elegánsan és kiváló praktikus érzékkel van fölszerelve s a közeli napokban fogják átadni ezeket a rendeltetésüknek. Marin Jakab dr. azonban, amellett, hogy dicséretes reformokat teremt az intézet fejlesztése és kiváló hírnevének emelése érdekében és a mintaszerű vezetés nagy és súlyos terhét példátlan energiával és odaadással látja el — ráér gazdagítani a magyar orvostudományt olyan szakmunkával, amely a külföldön is méltán feltűnést kelthet a nőgyógyászati tudomány terén. A szülészeti mütéttant tárgyalja ez a munka s egészen uj irányba tereli azt. Szakvélemények szerint Mann Jakab dr. ezzel a müvével rendkivül nagy szolgálatot tett az orvostudomány eme speciális ágának: valósággal uj korszakot jelent. Bővebb és érdemlegesebb méltatására különben még visszatérünk. ás* •iiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiaaiiiiiiiiiRiiiii Andrássy Gyula gróf nyilatkozata. - A békéről és a külpolitikáról. — (Saját tudósítónktól.) Budapesti tudósítónk telefonálja a késő éjjeli órákban, hogy Andrássy Gyula gróf, aki most nem tartózkodik a fővárosban, egy hozzá közel •álló budapesti hirlapiró kérdésére telefonon a következőket mondta a külpolitikai helyzetről: — Albánia függetlensége a monarchiának elsőrendű, nagy érdeke. Olyan érdek az, amelyért helyt kell államink. Kívánatos Szerbia boldogulása is, de ugy az igazsággal, mint a mi érdekünkkel ellenkezik, ha az Albánia rovására történnék. — Igen kivánatos volna, ha ilyen komoly időkben a külpolitikára nézve, öszszes pártjaink között egyetértés jönne létre. Nagyon szomorú volna, ha az az ádáz harc, amely megokolt belpolitikánkban, átcsapna a külpolitika területére is. — A béke mindig a legnagyobb jó, de a mindenáron való béke mindenáron a legnagyobb megaláztatást jelenti, amely előbb-utóbb ugy is háborúra vezet. Andrássy Gyula gróf nyilatkozata, amelyet az államférfiú fölhatalmazása alapján félhivatalos uton jelentenek, a mai nap egyik legnagyobb eseménye. Most ugyanis az a helyzet, hogy a magyar ellenzék szerb-párti és nem jó szemmel nézi a monarchia külpolitikai törekvéseit. Andrássy Gyula gróf, aki most a mérsékeltebb ellenzék álláspontját képviseli, szenzációs nyilatkozatával uj helyzetet teremt. A pártok békés megegyezésére való intése politikái körökben igen nagy tetszéssel találkozik és most már remény van arra, hogy a magyar belpolitika képe rövidesen megváltozik. Az Albániára vonatkozó megjegyzése a Budapesten időző diplomaták körében nagy föltűnést kelt. Már Ferenc Ferdinánd trónörökös is értesült Andrássy gróf nyilatkozatáról. A DÉL-MAGYARORSZÁG TELEFON SZÁMAI: KIADÓHIVATAL: 81. SZERKESZTŐSÉG: 305.