Délmagyarország, 1912. november (1. évfolyam, 69-93. szám)

1912-11-12 / 77. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG 1912. november 10. Az iparosok és a város. ÍAz ipartestületi elöljáróság ülése. — Kül­döttség a polgármesterhez. — Kérik a sé­relmek orvoslását. Panasz a pénzinség miatt.) (Saját tudósítónktól.) A szegedi ipartes- . tület elöljárósága ma délután hat órakor Pálfy Dániel ipartestületi alelnök elnöklésével ülést tartott, amelyen több fontos iparügy került szóba. Különösen élénk megbeszélés tárgya volt az az eset, amely legutóbb a vá­rosi vízvezeték föntartásának pályázata kö­rül merült föl s amelyről annak idején a Délmagyarország részletesen beszámolt. Egy másik érdekes pontja volt a tárgysorozatnak az Ipartestületek Országos Szövetségének az a megkeresése, amelyben fölhivja a szegedi ipartestületet, hogy a város országgyűlési képviselőinek utján illetékes helyen agitáljon az uj adótörvénynek az iparosokra nézve sé­relmes rendelkezése ellen. Az ülésről, ame­lyen csaknem valamennyi előljárósági tag megjelent, részletes tudósításunk a követ-, kező: Néliány kisebb ügy letárgyalása Után Rainer Ferenc előljáró indítványt tett, a melyben panaszolta, bogy a városi tanács a városi munkák pályázati odaítélésénél el­tér a kőszállítási szabályrendeletben előirt formáktól és ezzel sok sérelmet ejt a szegedi iparosok együttes érdekein. Hiba — mondot­ta, — hogy egyes városi vállalatokat a városi tanács csak egy vállalkozónak ad ki, ugy, liogy a kisebb iparosok csak az ilyen vállal­kozó utján jutnak hozzá a szakszerű munká­latokhoz s ennek az a következménye, hogy a haszon legnagyobb része a vállalkozóé marad, mig a kisebb iparosok csak morzsákat kap­nak. A méltányos és helyes eljárás az lenne tehát, liogy a városi vállalatokat a szakimun­kák szerint minden olyan iparos megkapja, aki megfelelő ajánlatot tud tenni. Ennek a célnak az elérése érdekében elhatározta az ipartestület elöljárósága, bogy küldöttséget meneszt a szegedi iparosok nevében Lázár György dr. polgármesterhez, azonkivül át­irat formájában is felhívják a tanácsot, hogy a jövőben az ipari munkák kiadásánál ne csaik egy vállalkozót favorizáljon, hanem le­gyen tekintettel az össz-ipárosok,ra is. A vá­rosnak, mondja a határozat, van elég műsza­ki közege ahoz, hogy ellenőrizhesse a szak­munkákat. Ugyancsak kapcsolatos ezzel Rai­ner Ferencnek egy másik indítványa, amely szerint az iparosoknak a tömegmunkák ki­adására vonatkozó kívánságával egyidejűleg kérje az elöljáróság küldöttsége a várostól azt is, hogy a nehéz pénzügyi viszonyokra való tekintettel, amelyek érzékenyen sújtják a szegedi iparosságot, a városnál tervbe vett építkezéseket még a jövő évben foganato­sítsák, hogy ezáltal az iparosok munkához és pénzhez jussanak. Panaszosan kidomboro­dott az elöljáróság ülésén az a tény, liogy a szegedi iparosok közt nagy a pénzinség. En­nek az enyhítésére kérik majd a várost, hogy a tervezett építkezéseket, ne halogassa. Végül kérni fogja a küldöttség a polgár­mestert még arra, hogy a városi munkáik kiadásánál vegyék figyelembe egy külön, er­re a célra szervezendő iparos-bizottság véle­ményét is s itt azzal érvel a határozat, hogy a törvényhatóságnak van már elég iparos tagja ahoz, hogy egy ilyen szakszerű iparos bizottság megkezdhesse működését. Az ülésen ezután az Ipartestületek Or­szágos Szövetségének megkeresését tárgyal­ták. Ebben az áll, hogy az ipartestületek át­irat alakjában hívja fel Szeged két ország­gyűlési képviselőjét, hogy akkor, amikor a képviselőházban az uj adótörvény tárgyalás alá kerül, hassanak oda, hogy a törvénynek az iparosokra sérelmes pontjai korrigáltas­sanak. A sérelem a bctcgápolási pótadó 10 százalékra tervezett fölemelésében rejlik s itt azzal érvelnek az iparosok, hogy ők mun­kásbiztositási járulékot fizetnek s ez is sok esetben nagyobb összegre megy, mint a mun­kaadó hasonló kötelezettségei. Semmivel sem indokolt — mondja a határozat, — liogy az iparosokat még egy öt percentes adóval sújtsák. Az ülés előadója fölolvasta ezután a szegedi Kereskedelmi és Iparkamaráinak azt az átiratát, amelyben ez értesíti az ipartes­tületet, hogy Budapesten a tél folyamán hét hétig tartó ruházati és cipósztanfolyam lesz szakmabeli iparosok számára. Ezen minden 24-ik életévét betöltött, némi pénzzel rendel­kező iparos részt vehet. A kereskedelmi mi­niszter a résztvevő iparosokat annyiban tá­mogatja, hogy 20—20 korona útiköltséget utal ki nekik az állam kasszájából. Az elöljáróság határozata szerint az ipartestület kérni fog­ja a kereskedelmi minisztert, hogy a tanfo­lyamra jelentkező szegényebb iparosokat a jövő évben anyagilag erösebben támogsasa, mert — különösen a mai viszonyok közt — kevés olyan iparos akad, akinek 8—400 ko­rona fölösleges pénze Volna. Hét hétig Bu­dapesten élni pétiig kevesebből nem igen le­het. Végül jelentette az előadó, liogy a leg­utóbbi hónapban hetvenöt tanoncot szabadí­tott föl az ipartestület s körülbelül ugyan­annyi iparos váltott iparigazolványt, imiut amennyien iparuk beszüntetését jelentették be. Az elnök ezzel az ülést berekesztette. színház, művészet Színházi műsor: KEDD: New-York szépe, operett. SZERDA: Primerose kisasszony, vígjá­ték. CSÜTÖRTÖK: Primerose kisasszony. vigjáték. PÉNTEK: Primerose kisasszony, vigjá­ték. SZOMBATON: Tündérszerelem, dáljá­ték, bemutató. VASÁRNAP d. u.: Orfeusz, operett. VASÁRNAP: este: Tündérszerelem, dal­játék. * Endre Béla kiállítása. Mindennap rendkivül sokan látogatják azt a kiállítást, melyet a hódmezővásárhelyi művészek ren­deztek s amelyen a majolika műtárgyaikat nemcsak megbámulják, hanem vásárolják is. Ezen a kiállításon mint szerény virágkoszoru pompázik Endre Béla kollektív kiállítása. Ez a vásárhelyi festő igazi művészetet ad, ked­ves ás megkapó pikturát. Teljesen visszaadja az alföldi tájak komor izzását és álmos al­konyaiét, Hangulat, magyaros, ez a mi leve­gőnk künn a pusztán, igazában ez. Belehatol­ni valaminek a szellemébe és egységesen ki­hozni: egyik fődolog a művészetben. És End­re Béla ezt teszi, — ezért érdemes minden fi­gyelemre az ő nyugodt pikturája. * Háromszáz darab. Érdekes eseményt jubilálhat a Vígszínház. Szombaton mutatja be Alidra de Lorda, Funk-Brentao és Jean Marsele há romíel vonásos vígjátékát, az Aranykalitkát, amelynek többféle érdekes­ségen kivül, a színház számára egséz külö­nös ás főképen kellemes szenzációja vna. Az „Arauykalitíka" bemutatója jubiláns szám; tudniillik ez a háromszázzá dák darab, ame­lyet a fennállása óta bemutat. * A sarkantyú: táblával. Gábor Andor és Liptai Imre drámájával a Nemzett Szín­ház, ugy látszik, nemcsak irodaimii sikerhez, hanem kassza-darabhoz is jutott, inert „A safkantyu" bárom első előadását tele ház nézte végig s nemcsak a felvonások végén, hanem nyílt színen is töhbször adott lelkes tapssal kifejezést tetszésének. A színházat szorongásig megtöltő publikum feszült figye­lemmel kísérte a darab fordulatait, többször sírt, sokszor nevetett, aszerint, hogy a szin­padon vidám, vagy tragikus jelenetek ját­szódtak-e le. Hogy A sarkantyúnak minden valószínűség szerint tartós sikere lesz, azt a fővárosi jegyirodákban a szerdai és pénteki Sarkantyú-előadásokon folyó nagymérvű elő­zetes jegyvásárlások mutatják. A darab to­vább is a bemutató bravúros szereposztásában kerül színre. * Primerose kisasszony. A szinházi iroda jelenti: Flers és Caillavet vígjátékából, Pri­merose kisasszonyból, naponta folynak a szin­házi próbák. Ez a darab abban különbözik a világliirti társirók minden más munkájától, hogy nines benne semmi, auiit a színpadi bo­szorkánykonyha nyelvén trükknek neveznek. A modern francia vígjátékoknak cz az oleme teljesen hiányaik belőle. A darabnak érdekes­sége, poézAse, ereje és irodalmi értéke dialó­gusokban vau. A szerzők puritán szogiruság­gal törekedtek az irodalmiságra. A ciiusze­repet Szolmer játsza. Kívüle Qöinöri Viluia, Csáder Irén, Sziies Irén, Kállay Mar­git, Gyöngyössy Teréz, Almássy Endre, Vi­rányi Sándor, Csíki, László Tivadar, Baróti József vesznek részt az előadáson. * Tündérszerelem. A szinházi iroda je­lenti: A szinházi műsor legközelebbi énekes darabjának, a Tündérszerelemnek betanítá­sával elkészült niár Müller karmesteri vasár­naptól kezdve az együttes próbák következtek sorra és megszakítás nélkül egyre nagyobb buzgalommal az egész héten át. A Tündérsze­relem egyébként is egyike a legjobb darabok­nak és alkalmas arra, hogy a színház nagy gonddal, pompás diszletezéssel hozza szinre. Zenéje melodikus, magyar motiivmuikkal telt muzsika, amely megfogja önmagában is a hallgatót. A fantasztikus történet keretében pompás szerepe van Déri Rózsinak, aki a vi­zikíráiy leányát, Csillát játsza. Oláh Gyula egy parasztlegény kitűnő szerepéhez jutott. Ladiszlay lesz a Jókai meséjéből egyébként is ismeri történet remetéje, Körmendy Ilona a cineér, aki öt bájos egyermek szereplővel — a kis ciueérekkel — vonul be. Sofymossy Sán­dor egy részeges baktert játszik, a felesége Miklósi Margit. Sziies Irén és Pogány egy osupaderii öreg székely házaspárt ábrázolnak. Kedves szerep jut Kállai Margitnak is egy fiatal székely leány alakjában. * Psilander az Urániában. A közönség kedvence, a csodaelegáns Waldemar Psilan­der szerepel az Uránia vásznán. Nagyobb síiké­re még szinesznek mozivásznon sohasem volt, mint Psilandernek, kinek előkelő, nagytudás­ra valló játéka utolérhetetlen. A kitűnő szí­nész most egy izgalmas drámában Dráma a tengeren szerepel az Urániában; Előfordul a drámában, életveszélyes életmentés, háborgó tenger, kalandos szökés, tüz a liajéu, mindén mi csak egy ambiciózus színészt kiedégit. Psi­lander bravúrosan oldotta meg nehéz felada­tát. A közönség nem győzött eléggé tapsolni a kitűnő művésznek. Nagy sikere volt még a Oaumont Híradónak, mely a legaktuálisabb eseményeket mutatta be a közönségnek. * Asta Nielsen a Vassban. Hétfőn este pramiér volt a Vass-mozgófényképszinház­ban. Szép és előlkelő közönség nézte végig Úrban Gad drámáját, A tábornok gyermekeit, melyben a főszerepet u világhírű Asta Niel­sen játszotta. Ennek a premiernek szenzációs érdekessége az vo.lt, hogy Asta Nielsen, ki eddig nagy nőket, mondanineket játszott, most egy ártatlan leányka szerepében mutat­kozott be. A három felvonásos dráma meg­írása is mesteri, teknikai kivel ele pedig egye­nesen csodálatos, ami pedig a művészeik játé­kát illeti, az egyszerűen felülmúlhatatlan. As­ta Nielsen felülmúlja Saját magát, amit ez a művésznő produkál az ártatlan leány szere­pében, az szinte hihetetlen. Szerepel a műso­ron az aktuális Mozi újság is, mely friss hí­reivel frappirozza a közönséget. Nagy sikere volt a műsornak, mely még csak két napig, kedden és szerdán kerül vetítésre. * Legjobb szinházi cukorkák Linden­feld Bertalan Első szegedi cukorkagyárá­ban, Kárász-utca 8. szám alatt kaphatók.

Next

/
Thumbnails
Contents