Délmagyarország, 1912. október (1. évfolyam, 42-68. szám)

1912-10-09 / 49. szám

1912. október 9. délmaqyaroraeao I SZEKERKE LAJOS I (Saját tudósítónktól.) Fekete zászlót lengetett a szél ma délelőtt a városháza tornyán. A öreg harang pedig megkondult gyászosan és siratóan. Kidőlt egy derék oszlop a mi társadalmunkból, elköltözött egy forrongó, küzdő, nemes lélek. Szekerke Lajos tanácsos, a város egyik főtisztviselője halt meg. Már régóta súlyos és fájdalmas betegség gyötörte. Egy évvel ezelőtt a kór annyira elhatalmasodott rajta, hogy hivatalba sem járhatott miatta. Szomorú sorsa fájdalommal töltötte el a város társadalmát, mert Szekerke Lajos tanácsos, aki még a munkabíró korban hagyta itt tevékenységének körét, az utóbbi időben nagyon megfogyatkozott. És mire megjött az ősz, az elgyengült szervezet nem birta tovább, összeroskadt, mielőtt mégegyszer elkezdhette volna a munkát. Komoly, kevés beszédű, csöndes ember volt Szekerke Lajos, akit nem csak tisztviselő társai, hanem a város egész társadalma szeretett és becsült. Még mint teljesen fiatalember, a jogi pálya elvégzése után, lépett a közigazgatás szolgálatába. Az a tisztviselő volt mindvégig, aki hivatását oly terrénumnak tekintette, mely alkalmat ád arra, hogy lelkiismeretének, tudásának és vasszorgalmának teljes latbavetésével éljen annak az ügynek, amelynek egész életét szentelte: szülővárosa ügyének. Szegedhez való rajongó szeretete, családi tradíció volt. Édes atyja, Szekerke József évekig volt a város törvényhatóságának tagja és mindég nagy hozzáértéssel és igazi jóindulattal szorgoskodott a közügyek terén. Szekerke Lajosnak más volt a temperamentuma. Csöndesebb, mérsékeltebb volt, zajtalanul dolgozó, aki azonban a hivatali szobájában éles megfigyelőnek bizonyult és mindenről tájékozott volt. Mint a polgármesternek évekig volt jegyzője, úgyszólván apróra ismerte Szeged város összes ügyeit. Mint aljegyző az árvaszéknél és katonai ügyosztálynál is dolgozott, legutóbb pedig az adóhivatalnak volt a vezetője. Az elhunyt életrajzi adatai a következők: 1856. év julius 12-én született. Édes atyja a törvényhatósági bizottságban vezető szerepet töltött be. Szekerke Lajos elvégezte a jogot és az államtudományi államvizsgálati okmányt is megszerezte. Mint szabadságolt állományú hadnagy 1880. október 1-től 1882. október végéig a budapesti magyar királyi központi dij- és illeték kiszabási hivatalnál működött. 1882-ben egy évig Rósa Izsó dr-nál működött. 1883. május 20-án tartott köztörvényhatósági bizottsági ülésen tiszteletbeli aljegyző lett. 1884. április havában pedig o. jegyzővé választották. 1890. április 21-én tartott tisztújítás alkalmával újból meg választották. 1896-ban aljegyző. 1902-ben tanácsos lett. Felügyelő-bizottsági elnöke volt az osztrák és magyar tisztviselő egyesület szegedi takarék- és előlegtársulatának. Szekerke Lajos két esztendeig betegeskedett. Tüdőbaja volt, ami ellen hasztalan keresett gyógyulást a déli klima alatt is. Még pár hét előtt ott üldögélt a korzón és szeptember elején a városházán is fentjárt, amikor a leányát megválasztották tanítónőnek. Azóta ágynak esett és ma hajnalban elhunyt. Halálát reggel nyolc órakor tudatta a polgármesterrel fia, Szekerke Lajos dr ügyvéd. A városházára azonnal kitűzték a gyászlobogót, a polgármester részvét-táviratot Intézett az elhunyt özvegyéhez és ravatalára koszorút rendelt. Szekerke Lajos temetése szerdán délután négy órakor lesz a Tisza Lajos-köruti Ivánkovits-házból. HIREK Szegedi kalendárium. AZ IDÖ: Kedden már jobbra fordult az idő. Nem esett egész nap az eső. Nagyon hideg sem volt. Általában az utcák is mutatták, hogy az időjárás szeszélyétől nagyon sok függ. Este már a korzón a rendes élénkség uralkodott; a vásáron is nagyobb forgalom volt, mint az esős napokon. A meteorológiai intézet jelentése szerint az időjárásban lényeges változás nem várható. A VÁROSHÁZIN: fogad a polgármester, a 11—l-ig. Délután négy lesz. A KÖZKÓRHÁZBAN: A beteg látogatási idő délután 1—3-ig tart. SOMOGYI KÖNYVTÁR: Nyitva délelőtt 10—l-ig, délután 4—7-ig. A REFORMÁTUS PALOTÁBAN délelőtt 10 órakor a békés—bánáti református egyház közgyűlése, VÁROSI SZÍNHÁZ: Este 8 órakor Asszonyfaló, operett. URÁN1A-SZ1NHÁZ: Az előadások este 6 órakor kezdődnek. Bemutatóra kerül A haláltánc cimü dráma. VASS-MOZ1: Az előadások este 6 órakor kezdődnek, Bemutatóra kerül A haláltánc cimü dráma. A Rákóczi-szobor leleplezése. délelőtt 10—l-ig főkapitány pedig órakor közgyűlés Reformátusok közgyűlése. (Saját tudósítónktól) Ha megfigyeltük, láthattuk, hogy a szegedi református egyház j igazi agitáló idő elé került. Évek óta, de különösen tavaly óta mindent elkövetett, hogy erős egyházi életet teremtsen, hogy anyagilag is mennél inkább rendbe jöjjön. És a terveit annyi tapintattal és egyházhoz méltóan vitte keresztül, hogy a más vallásúak észre se vették, akik pedig megfigyelték, még. ha vallásellenes meggyőződésiiek is, semmi disszonáns jelre nem akadhattak. Szóval: a szegedi református egyház vezetői állásukat a legjobb szellemben töltik be. Szükségesnek találjuk most ezt elmondani, mert holnap: a szerdai napon egyházmegyei közgyűlés lesz Szegeden. A békésbánáti református egyházmegye vezetői és kiküldött képviselői jönnek el, hogy megállapítsák a tennivalókat, hogy eljussanak közös megállapodással olyan program elé, a mely lehetővé teszi a további áldásos működést. És az egyházmegye ideérkező tagjai bizonyára bámulattal látják azt a változást, a melyen a szegedi egyház átment. Hogy mást ne mondjunk, bizonyára már az is rendkiviili meglepetés lesz, hogy egy gyönyörű és hatalmas bérpalota nagytermében tanácskozhatnak és a palota az egybáz tulajdona. Már njai napon is többen megérkeztek az egyházmegye képviselői közül és társasvacsorára gyülekeztek, melyen a szegedi egyház vezetői is résztvettek. A gyűlésre különben már megérkezett Bartóky József földmivelésügyi államtitkár is. Minden jel szerint részt vesz a közgyűlésen Baksa Lajos dr, a konvent jegyzője, aki szintén megérkezett, továbbá Szabolcska Mihály temesvári lelkész, költő, Fekete Márton országgyűlési képviselő ós még több egyházi kitűnőség. — Magyar mérnökök ünnepe Szegeden, Az ország minden részéből érkeznek szombaton Szegedre. Amikor avatóiümepet rendeznek. Egyúttal leleplezik Rapaich Radó emlékoszlopát. Az avató ünnepély sorrendje ez lesz: Október 12-én: szombaton délután fogadtatása az érkező vendégeknek, Szeged és Szeged-Rókus állomáson. Este 9 órakar ösmerkedési estély a Tisza-szálló emeleti kis ét termében. Október 13-án: vasárnap délelőtt fél 10 órakor avató díszközgyűlés a városháza közgyűlési termében. Délelőtt fél 12 órakor Rapaich Radó emlékoszlopának leleplezése. Vásárhelyi Pál, Tisza Lajos gróf ós Bertalan Lajos emlékeinek megkoszorúzása. Délután 1 órakor díszebéd a Kass-vigailó emeleti termében. Délután 4 órakor Rapaich síremlékének felszentelése, a belvárosi temetőben. Este 8 órakor szinház és vacsora a „Kasé" kis éttermében. Október 14-én: hétfőn. Reggel 8 órakor a város, — nevezetesen a villamosvasút, gáz- és villamvilágitási telepek, a víztorony, a zsidótemplom, a kultúrpalota (képtár, könyvtár, néprajzi múzeum), a vizmütelep, a közvágóhíd, a kenderfonógyár stb., megtekintése. — Kinevezés. Szathmáry József csendőralezredest a szegedi II. számú osendőrkerület helyettes parancsnokát a. király kinevezte a debreceni VII. számú csendőrkerület parancsnokává. — Bevonulnak az önkéntesek. Csütörtökön vonulnak be az egyéves önkéntesek, egy teljes liosszn esztendőre. A szegedi önkéntevsiskolákban különben mindig kitűnő dolguk volt az önkénteseknek. A 46. gyalogezred önkéntesiskolájáua.k továbbra is Planner Ottó, az 5. honvédgyalogezredének Schmidt Kálmán kapitány lesz a parancs noka. — Óvónők közgyűlése. A Kisdednevelők Országos Egyesületének Csongrádimegyei Köre vasárnap délelőtt fél 11 órakor a belvárosi óvóiskolában tisztújító közgyűlést fart, Székely Gáborné elnöklésével. A gyűlésen a kisdednevelés uj irányáról Forgách Júlia karlovai óvónő, a szakföliigyelet fontosságáról Vitonyi Istvánná hódmezővásárhelyi óvónő értekezik, gyakorlati előadást tart Füssy Józsefné óvónő, továbbá ösztönszerű gyermekmunkákat és rajzokat gyakorlatilag mutat be Székely Gáborné. — A hadgyakorlatok mozifölvételét betiltották. A mezőhegyes! hadgyakorlatokról az idén is készültek mozifölvételek. A szegedi mozgószinházak már a mult héten lejátszották a filmet, hasonlóképen a budapestiek és a bécsiek is, de egyes vidéki városokban, ugy nálunk, mint Ausztriában, még csak most mutogatják. Tegnapelőtt a hadvezetőség intervenciójára egész Ausztriában betiltották a hadgyakorlatok moziképének bemutatását, még pedig minden indokolás nélkül. Az eset annál feltűnőbb, mert a rendőri cenzúra, a melynek minden filmet be kell mutatni, nem emelt annak idején kifogást a kép ellen és igy nagyon sokan megvásárolták. A budapesti rendőrség is kapott utasítást a fölvérei körülményeinek kinyomozására s a nyomozó detektívek meg is jelentek az „Apolló Szin-