Délmagyarország, 1912. október (1. évfolyam, 42-68. szám)

1912-10-09 / 49. szám

8 delmaoyárorszáq " 1912. október 9. ház" igazgatóságánál, mely a fölvételt ké­szítette. Ott azt a fölvilágosítást kapták, hogy a fölvétel szabályszerű engedély alap­ján készült. Bécsben a betiltást a mozgósítási és háborús hírekkel hozzák kapcsolatba. — A háború ellen. A szegedi szociá­listák kedden este népgyűlést rendeztek a Klauzál-téren. A gyűlés szónoka, Ehrcnfeíd Adolf, a budapesti központ kiküldöttje, a bá­bom ellen beszélt. A szocializmusnak a programjában van lefektetve a háború ellen való agitáció. A szónok beszéde után a né­hány száz (főből álló tömeg csöndben széjjel­'.osszlott, Rendzavarás nem történt. Az olasz király merénylője. Rómá­ból jelentik: Az esküdtszék ma kezdte meg Dalba anarchista biinpörének tárgyalását, a ki március tizennegyedikén merényletet kí­sérelt meg Viktor Emánuel király ellen. Az első nap Dalba kihallgatásával telt. A me- I rénylő cinikusan ismerte be a bűnét. — Anarchista vagyok, liazafiatlan! — mondta. A tárgyalás iránt csekély az ér­deklődós. — Havi tiz korona — az egykori ná­bobnak. Érdekes levél került ma a városi ta­nács elé. Lausevits István irta, akinek egy­kor legnagyobb füszerüzlete volt Szegeden, azonkívül virágzó szalámi és keményítő gyá­ra. De jött az árviz és elsodorta a Lausevits­eóg összes értékeit. Körülbelül negyedmillió­nyi értéket. És Lausevitset nem is kárpótol­ták. Mindössze egy telket adtak neki, ahol újból felépítette a szalámi gyárát, de új­ból szerencsétlenség érte. Egy napon meg­tudta, hogy a vagyona maradványa elúszott a tőzsdén — a társa jóvoltából, aki tudtán ki­vül játszott. Lausevitset a sors Szegedről Zi­monyba sodorta. Onnan irt ma ákom-bákos levelet a tanácsnak, segélyért esdekelve. Le­velében azt irja, hogy 80 éves aggastyán lé­tére már munkával se keresheti meg min­dennapiját. Elmondja a levelében, hogy ő az egyetlen fia annak a Lausevits Péternek, aki a mult század első felében harmincöt eszten­deig rendőrbiztosa volt a palánki városrész­nek. Elmondja anyagi pusztulásának törté­netét ós hivatkozik arra, hogy mint az Al­földnek egykor legnagyobb kereskedője, ha­talmas kivitellel segítette elő a szegedi piac fellendülését. A tanács elhatározta, hogy az egykori nábobot havi tiz koronával segíti. — Wessely Károly lovag hetven millió­ja. Bécsből jelenti tudósítónk: Október 6-án meghalt itt lovag Wessely Károly nagybir­tokos s Prágai Vasipar részvénytársaság, számos ipari és vasutvállalat vezérigazgató­ja és igazgatósági tagja. Lovag Wessely töb­bek között nagyrészvényese, úgyszólván tu­lajdonosa volt az Aradliegyaljai motofos­vasutnak is. Az elhunyt élete igen érdekes lefolyású. Mint nagy vagyonnak birtokosa tiz évvel ezelőtt került Magyarországra, a hova Serényi Béla gróf, a jelenlegi földmi­vclósiigyi miniszter hivta be. Borsodmegyé­ben, Szilvásmegyeren megvásárolta Erdődy Rudolf grófnak tizennégyezer holdas birto­kát. Látva, hogy a nép mily nyomorúságos helyzetben van, segíteni akart rajtuk. Nagy ipari telepeket létesített. Megépítette az eger­putnoki li. é. vasutakat, amelyekbe tiz és fél millió koronát fektetett bele. Megnyitotta az égercsehi kőszénbányát és a részvénytársa­ság megalapításában egymaga hatmillió ko­ronával vett részt. Saját birtokát is nagy in­tenzivitással művelte. Közgazdasági műkö­désének eredménye az volt, hogy a lakosság megélhetési viszonyai megjavultak és a ki­vándorlás ötvenhat százalókkal csökkent. Wessely hetvenmillió koronát hagyott hátra. — A vidéki hitelvédelmért. A buda­pesti kereskedők hitelezői védegyesiilete moz­galmat indított meg, amelynek az a célja, liogy a gyárosok és nagykereskedők hitel­rédelmét kiterjessze a vidékre is. A mozga­lom Temesvárt szemelte kii, mint a legelső várost, ahol ezt az akciót kezdeményezni le­liet ne. A temesvári alakulás után Szeged jön sorra. •• ' — A Szegedi Sakkör alakuló-bizottsága október 9-én este 8 órakor a „Szegedi Keres­kedők >Egyesületé"-nek hivatalos helyiségé­ben (Somogyi-utca 22.) ülést tart. Jelen so­rokkal felkéretnek mindazon urak, kik a „Belépési Nyilatkozat"-ot aláírták és azok, kik a „Szegedi Sakkör"-be belépni óhajtanak, liogy az alakulóbizottság folyó hó 9-én este 8 órakor megtartandó ülésén feltétlenül meg­jelenni szíveskedjenek. Az alakuló-bizottság. — Átkozott magyarok! Az amerikai görögkatojikus magyarság régi panasza, hogy nem tudnak megszabadulni Ortinszky István püspöktől, aki pánszláv üzelmei ré­vén sokat beszéltetett már magáról. Az egy­szerű Bazil-rendi szerzetesből lett püspök üldözi magyar érzelmű hiveit s a minap nagy botrányt csapott egy templomi prédi­kációjával. W ilkesbarr e-han, a minap tartott templpmszentelésen Ortinszky püspök mond­ta az ünnepi beszédet. Hamarosan rátért a magyarokra és ilyeneket mondott: — Ti magyarok, szarvak nélküli barmok vagytok, őrültek, árulók és szakadárok, a kik felfogadtatok hamis prófétákat, a ti lel­készeiteket. Ti átkozott magyarok, távozza­tok tőlem! A jelenvolt magyarság megbotránkozva hallgatta ezt a furcsa főpásztori beszédet. Egy magyar munkás 'harsányan közbekiál­tott: — Hazudsz, Ortinszky! A botrány egyre nagyobb lett s a püspök hivei kivezették a templomból a tiltakozókat. Az amerikai magyarság körében újból moz­galom indult, hogy Ortinszkytől megszaba­duljanak. Kérni fogják a magyar kormányt, hogy a pánszláv püspök helyett magyar ér­zelmű főpásztort küldjön Amerikába. — A folyók áradása. Magyarország vize a legutóbbi huszonnégy órában áradásnak indultak, kivéve a Tiszát, amelynek állása normális. A szegedi folyammérnöki hivatalba az áradásokról az alábbi jelentések érkez­tek: A Duna Pozsonyig áradóban van, Po­zsonytól Palánkáig árad, azontúl Orsováig apad. A Tisza az egész vonalon apad. Csak Zentárói érkezett az a jelentés, hogy a folyó újra árad, elöntötte teljesen az árteret. Nagyobb méretű áradás mutatkozik a Maros folyónál. Úgyszintén áradnak a Te­mes és a Bega is. A Dráva Eszéknél és Doln.ii Meholjánál, a Száva Sziszektől egész Mitrovicáig emel­kedik. A Szamos vízállása normális, mig a Fe­hérkörös Marosjenőnél árad. A Duna állása átlag négy méter. Buda­pesten aránylag nagyon alacsony a viz, mindössze három méter 10 centiméter. Az áradások dacára egyelőre különö­sebb pusztításokról beszélő hir nem érkezett. Félő azonban, hogy az áradó folyók helyen­kint károkat fognak okozni. — Havazik. Kézdivásárhelyről irják, hogy tegnap óta ott havazik. Tegnapelőtt még gyönyörű nyárias idő volt, estére azonban egyszerre megváltozott, fújni kezdett a met­sző Nemere és reggelre 10 centiméteres hóré­teg födte az utat. A gazdák el vannak csüg­gedve. A burgonya még mindenütt a földön van s legtöbb helyen még a gabonatermés sincs betakarítva. Amit eddig megakadályo­zott a pusztító árviz, most a téliesre fordult időjárás gátolja meg a termés betakarítását. Nagy nyomor elé néz a nép. — Az élet mozija. Szerelem, rohanó autó, nagy üldözés, induló vonat, rendőr, le­tartóztatás — valóságos mozifilm. Előadták Deák Dezső budapesti műegyetemi hallgató, az abbáziaii Penzión iSperanza tulajdonosa, pénztárosnője, egy rendőr, kalauzok, utasok, kocsisok. Színhely Abbázia és Fiume. Zene, a film kezdődik: Deák udvarol a Penzión Speranza pénztárosnőjének. Udvarol és ud­varlás közben ellop a lánytól ezer koronát. Kocsiba ugrik és megszökik. Észreveszik a szökést, a penzió tulajdonos autóba ül és megkezdődik az üldözés. Vágtatnak a lovak, repül az autó. A fiumei állomáson utóiéri a penziós Deákot, amint már féllábbal a vo­naton van. Elfogja. Deák sir, visszaadja a pénzt. A penziós hajlandó ötven korona kár megtérítése után megbocsájtani a bűnösnek. De jön a rendőr és — mint a Magyar Táv­irati Iroda jelenti Fiúméból — letartóztat­ja a szerelmes tolvajt. Világosság, vége a filmnek. 3 — Egy szinésznő és társai. Három tragédia következik itt, mind a három Ma­kón történt: Tolnay Erzsébet szinésznő nem tudott megélni a gázsijából. Selyem volt a ruhája, de nyomörgott, Beleugrott a Ma­rosba. A halászok kimentettk, de állapota re­ménytelen. — Kádár István gazdálkodó fel­akasztotta magát, mert a Maros áradása egész termését elpusztította. — Bárczai Ma­riska tizenhat éves volt és szerelmes. Szü­lei nem akarták feleségül adni szerelmeséhez — ma reggel felakasztotta magát. Mire rá­találtak, halott volt, — A Ikitünő információ. Két kereske­| dő találkozott az utcán. Régi haragosok vol­i taik. Az egyik az ellenfele elé lép és hékülé­! keny hangon szól: — Nehogy azt hidd, hogy én gyűlöllek | téged, hát megmondom, hogy valaki érdek­j lődött nálam a te vagyoni viszonyaid iránt. — És te mit mondtál neki? — kérdezte 1 a boltos izgatottan. ! — A legjobb információkat adtam rő­! lad. Hát először ;is azt mondtam, bogy auto­mobilod van, négyesfogatod van, két emele­tes házad van, nyaralód van. Mit akarsz | még? Az mondtam, egy fé.l millióig állsz. ' Ugy éltessen az isten X. ur elérzékenyülve ölelte meg barát­ját: — Köszönöm, szivemből köszönöm. Mi­lyen ember vagy te! Milyen ember vagy te! Milyen ember vagy! És mondd, ki kérte az információt? Már távozóban volt a „kitűnő .barát", a mikor hátraszólt: — Ki kérdezte? Az adókivető-bizottsag elnöke. i « • • - - —'""--<* NEMÉNYINÉ FOGMÜVESTERME Kárász-utca 6a. sz. alatt létezik. Készít mindenféle fogmunkákat kaucsukban és aranyban, Vidékiek 24 óra alatt lesznek kielégitve. - Bármilyen javítás hat óra alatt elkészül. 522

Next

/
Thumbnails
Contents