Délmagyarország, 1912. október (1. évfolyam, 42-68. szám)

1912-10-09 / 49. szám

Ügyvéd lehet-e iparos? — Jogászok véleménye. — (Saját tudósítónktól.) Érdekes ötlet ve­tődött föl az ügyvádi karban az aradi ügy­védi kamara választmányának határozatá­val kapcsolatban. Egy békéscsabai ügyvédje­lölt engedélyt kért az aradi kamara választ­mányától arra, hogy a jogi gyakorlat mel­lett. ipart is folytathasson. A kamara liosz­szas vita után kimondotta, liogy az ügyvéd­jelölt. nem végezhet rendszeres ipari mun­kát. Az indokolás szerint a kamara nem azért tartja összeférhetetlennek a két állást, mintha az ipari foglalkozást lenézné, hanem mert meggátolná tanulmányaiban. Ezzel az esettel kapcsolatban most föl­vetődött a kérdés, hogy a gyakorló üyvéd üzhet-e ipari vagy más foglalkozást? Az ügyvédi karhan tudvalevőleg nagy az elé­gül ellenség, napról-napra kitör a följaj dú­lás, hogy nehéz a megélhetés, túlzsúfolt az ügyvédi pálya. Éhben a kérdésben, amely most várat­lanul komolyan foglalkoztatja az ügyvédi kart, megszólalt több budapesti közismert jo­gász, akiknek megegyezik a véleménye ab­ban, hogy az ügyvédjelöltek sem ipari, sem pedig más foglalkozást nem űzhetnek, ellen­ben a gyakorló ügyvédek bármilyen más tisztességes foglalkozást is folytathatnának. A szegedi ügyvédeknek, akiket ebben az ügyben megkérdeztünk, eltérő az álláspont­ja. Az egyik vélemény szerint ugy az ügy­védjelölt, mint a gyakorló ügyvéd üzbet más foglalkozást, a másik szerint az ügyvédjelölt nem, az ügyvéd igen, a harmadik szerint pe­dig sem az ügyvédjelölt sem pedig az ügy­véd nem vállalhat más foglalkozást. Bizonyos az, liogy ez a kérdés talán már legközelebb foglalkoztatja az ügyvédi kama­rákat. Most készül ugyanis az uj ügyvédi rendtartás, amelybe még beilleszthető lehet­ne az a módosítás, hogy az ügyvédi foglal­kozás —amit az egyik kiváló fővárosi jogász ajánlja —- szabadfoglalkozásnak tekintessék ós az ügyvédek jogi ügyeken kivül űzhesse­nek bármilyen más tisztességes foglalkozást is. Itt közöljük néhány jogász nyilatkoza­tát, amelyek mélyen belevilágítanak a kér­désbe: BARTA DEZÍSÖ DR: — Megengedhetőnek tartom, hogy ugy az ügyvédjelölt, mint a gyakorló ügyvéd más foglalkozást is űzhessen. Hiszen az ügyvédi kereset ugy el van ina már rontva, miért nem űzhetne ópeu az ügyvédi kar más fog­lalkozást. Inkább lehessen más foglalkozást folytatni, mint az ügyvédi foglalkozás kere­tén belől tisztességtelen dolgot művelni. REINIGER JAKAB: Ez a kérdés már régen fölvetődött. Ebben az ügyben a Kúria dönt végérvénye­sen, a Kúriának pedig ismeretes a gyakorla­ta: az ügyvédi foglalkozással összeférhetet­lennek tart más foglalkozást. Az élet majd megváltoztatja ezt a gyakorlatot. Majd min­den másképen lesz. — Kecskeméten nemrégiben megtörtént, hogy egy egyébként jóravaló ügyvéd nem tu­dott a keresetéből megélni és ezért cégtáblá­kat festett. A Kúria ezt összeférhetetlennek találta. Az ügyvéd tisztességes cégbe be inem léphet, önállóan iparvállalatot nem alapit­hat, mert ezt a Kúria összeférhetetlennek tartja, ellenben lehet egy bank bejegyzett igazgatója és lehet egy részvénytársasági délmagyarország 1912. október 274. vállalkozás igazgatósági tagja. Ebbe termé­szetesen sok az ellenmondás, de valószínűleg segit majd az állapoton az uj ügyvédi rend­tartás. Pollák Illés dr ajánl a rendtartási ja­vaslatában hasznos módositásokat. Valószí­nűleg két. részre oszlik majd valamikor az ügyvédség, amint például Franciaországban. Ott az ügyvédek egy része nem tárgyal, csak ügynöki munkát végez, klienseket szerez más ügyvédeknek, aki tárgyalhat. — Az ügyvédi funkció ma már nálunk is túlterjed a. megállapított kereten. Szegeden van például nyolcvan ügyvéd, akik közül mondhatni, csak öt teljesít tisztán ügyvédi funkciót. A többi más ügyletekkel is foglal­kozik, például pénzszerzéssel, különösen ha a kölcsönt be is táblázzák a kliens ingatla­nálra. Budapesten még kedvezőtlenebb az arány. Bizonyos, hogy a törvény az ügyvé­dekkel szemben nem födi az élet követelmé­nyeit. — Az ügyvédjelöltekre vonatkozólag le­hetetlennek tartom, hogy azok valamilyen önálló foglalkozást űzhessenek. Azoknak ta­núin iok kell, gyakorlatot kell szerezni az eredményes működésre. SZIVESSY LEHEL DR: — Szerintem sem az ügyvédjelölt, sem pedig a gyakorló ügyvéd nem űzhet más fog­lalkozást. Az ügyvédjelöltre vonatkozólag az a három év tanulmányi idő, előkészület az ügyvédi gyakorlatra. Ettől a tanulmánytól semmi esetre sem vonható el. Az ügyvédi foglalkozással! nem tartok összeegyeztethetőnek más (foglalkozást. Ha más foglalkozást akar űzni, akkor ne jegyez­tesse be magát. VÉGMAN FERENC DR: — Az az irányzat, hogy az ügyvéd más foglalkozást is űzhessen, most erősen föllen­dült. A törvény módosítása még beilleszthető az uj rendtartásba, amely most készül. De lia ezt elszalasztjuk, akkor várhatunk még vagy husz évig. Az ügyvédi kereset most ál­talában olyan, hogy bizony elférne mellé va­lami más tisztességes, az ügyvédi tekintély ­lyel összeegyeztethető foglalkozás. — Az ügyvédjelöltek nem részesíthetők ebben a kedvezményben, mert hiszen nekik az a három év tanulási idő, az ügyvédi mű­ködésre való előkészülés. A jogkereső közön­ség érdeke, liogy a jelölt kellő kiképzésben részesüljön. Alkalmunk van közölni két fővárosi köz­ismert jogász nyilatkozatát, amelyek rend­ki vül érdekesen magyarázzák a helyzetet és megoldást is ajánlanak. ERDÉLY SÁNDOR DR országgyűlési képviselő, a budapesti ügyvé­di kamarának helyettes titkára: — Az ügyvédjelölteket illetőleg csak he­lyeselni tudom az aradi ügyvédi kamará­nak azon határozatát, hogy ügyvédjelöltek­nek a jogi gyakorlat mellett ipari gyakorlat folytatását nem engedélyezte. Az ügyvédje­lölteknek ugyanis a törvény bizonyos meg­határozott tanulási, illetve gyakorlati időt szab s ez alatt az idő alatt természetesen más sal nem foglalkozhat, mert különben nem tudja megszerezni a kellő jogi gyakorlatot. Ez a nézetem az ügyvédjelölteknél. Más véleményen vagyok azonban az esetben, ha ügyvédekről van szó. Itt igenis radikális újításra volna szükség. A jelenlegi erre vo­natkozó törvény ugyanis kimondja, hogy ügyvéd, mint ilyen, semmiféle más foglalko­zást nem üzbet. Ezt az összeférhetetlenségi kérdést az ügyvédek gazdasági helyzetével kapcsolatban oly irányban lenne kívánatos módosítani, liogy az ügyvédi foglalkozás szabadfoglalkozásnak tekintessék ós az iigj­védek jogi ügyeken kivül igenis űzhessenek bármilyen más tisztességes foglalkozást is. POLLÁK ILLÉS DR ügyvéd, a kir. Kúria, ügyvédi tanácsának egyik előkelő tagja nyilatkozata igy szól: — Általános és rendszeres gyakorlat az ügyvédi kamaráknál, hogy az ügyvédjelöl­teknek a jogi gyakorlat (folytatásán kivül más foglalkozás űzését nem engedélyezik. Az ügyvédi kamaráknak ezt az álláspontját helyeslem is. mert a tények azt igazolják, hogy az ügyvédjelöltjeink csak nagyon ke­vés tudással kerülnek ki az életbe. Igy te­hát kívánatos, hogy azt a rövid időt, amit a jogi gyakorlat folytatására fordít, ne tölt­se más foglalkozással. Az ügyvédek a tör­vény ós az. ügyvédi kamara szabályai szerint szintén nem űzhetnek más foglalkozást. Er­re vonatkozólag" azonban van egy modern álláspontom, amit már ki is fejtettem az il­letékesek előtt. Kívánatos volna ugyanis, vé­leményem szerint, ha az ügyvédek az ipari és kereskedelmi élethez jobban hozzásimul­hatnának. Különös létjogosultságot ad. en­nek a mai nehéz megélhetési körülmény. Az ügyvédi foglalkozás tudvalevőleg ma már — a tulprodukció miatt, — nem nyújt biztos exiszteneiát. Éppen ez a. körülmény vezeti az ügyvédi kamarákat számos esetben, liogy méltányosságból megengedik egyes ügyvé­deknek azt, hogy olyan természetű állást,, a mely nem kirónia az ügyvéd jelenlétét, azt nem veszik az ügyvédi foglalkozással in­kompatibilisnek. Ilyen például az egyes rész­vénytársaságoknál az ügyvezető-igazgatói állás. Érdekes körülmény azonban az, hogy az ügyvédi kamarák a jelenleg fennálló sza­bályaik szerint nem. engedik meg a tagoknak azt, hogy a. tőzsdének állandó látogatói le­gyenek. Erre a budapesti ügyvédi kamará­nál már Beck Gyula, báró esete precedens is volt. pj»diHJí!mi n m ipuphibb i'i HettMfen bórbfitorKttlönlgggss^ggKgt Kulinyinál Szeged, Kiss-ufca, Kiss D.-ház. Szőrmeáruk, francia szabású fűzők, legújabb női kötött" kabátok, órási választékban POLLAK Testvérekné Szeged—Szentes.

Next

/
Thumbnails
Contents