Délmagyarország, 1912. október (1. évfolyam, 42-68. szám)

1912-10-06 / 47. szám

10 delmaqyarqrszáq " 1912. október 6. — Páris forgalma. Ujabban egy statisztika jelent meg Páris forgalmáról. Érdekes adatok vannak benne, amelyek azt bizonyítják, a pórisi forgalom már olyan őrjöngő tempóban halad, hogy nemsokára lehetetlen lesz közlekedni. Kiszámították, hogy Páris egy évben háromszázszor fordul meg maga körül. Ezt ugy kell érteni, hogy az omnibuszok, autóbuszok, villamosok és földalatti kocsik körülbelül egy milliárd embert szállítanak és minthogy hárommillió lakosa van Párisnak, mindenki háromszázszor használja a közelekedési eszközöket. Természetesen ez a statisztika se egészen pontos. Mert a közforgalomnak szánt jármüveken kivül sokan kocsikon és automobilokon is utaznak. A próbák -azt bizonyítják, liogy 1908. óta 1912-ig a forgalom harminc percenttel gyorsult. Már valóságos probléma a forgalom sima lebonyolítása, amelyen a városi tanács és a rendőrség hiába töri a fejét. Ezt és azt kísérlik meg, de az áradat egyre -dagad, az okos és ravasz tervezetek csődöt mondanak. Bizonyos utcákon, igy a rue Richelieun csak egy irányban szabad hajtani, a másik irányban haladó kocsiknak a párhuzamos utcákon kell menniök. Ennek a forgalomtorlódásnak a gyalogosok az áldozatai. Aki nem jár kocsin, az alig-alig juthat már célhoz. Az Opera előtt való téren például csak ugy indulhat tovább, hogyha a rendőr felnyújtja hadvezéri pálcáját és nagykegyesen megadja rá az engedélyt, A földalatti átjárókat eddig csak igen kevés lielyen állították fel. Párisnak ezt a betegségét egy amerikai mérnök, William Eno gyógyítja, életfeladatának tekinti, hogy a forgalom bajain segítsen. Sikertelenül. A kocsik napról-napra összegabalyodnak. Ennek a zavarnak azonban egyre több hasznát látják az autósok, akik utasaikat előszeretetlei viszik a torlódott utcák felé, -mert időre fizetik őket, a taxaméter pedig akkor is működik, amikor az autó áll. A régi párisiak kétségbeesetten nézik ezt az állapotot, mint rohan,'öklelődzik, torlódik össze egykor nyugalmas városaik, mint száguld valami ismeretlen cél felé ... — Zágráb szenzációja. Zágrábból jelentik: Szenzációja van a horvát fővárosnak, amely háttérbe szorít minden politikát és párttorzsalkodást. A „Balkán" kölcsönös temetkezési szövetkezet vagyonbukásával kapcsolatosan a vizsgálóbíró tegnap kihallgatásra rendelte Hrvat Sándor dr ügyvédet, a csődbe jutott Balkan ügyészét, a horvát jogpárt alelnökét és kihallgatás után elrendelte ellene a vizsgálati fogságot. Az eset mérhetetlen feltűnést keltett városszerte, mert Hrvat a politikai élet egyik vezérférfia s az itteni ügyvédek egyik legkeresettebbike. Ma délelőtt összeült a törvényszék s ugy döntött, hogy Hrvat dr vizsgálati fogságban marad. Ugyancsak tegnap kihallgatta a vizsgálóbíró Schönstein Alfréd dr ügyvédet is, aki egy millió korona tartozással fizetésképtelenséget jelentett be. ő ellene is elrendelte a vizsgálóbíró az előzetes vizsgálati fogságot, bár jómódú családja kész minden tartozását törvényszéken kivül kiegyenlíteni. Schönsteint a letartóztatás annyira kétségbeejtette, hogy belebetegedett s most magasfoku láz gyötri. A harmadik a sorban Sachs Vladimír dr ügyvéd, a StarcseyicsTpárt vezérlő tagja, ö ma délelőttre volt a vizsgálóbíró elé idézve és kihallgatás titán szintén letartóztatták. — Tömegkatasztrófa. A spanyolországi Alicanté városkában — mint Madridból táviratozzák — tegnap este borzasztó katasztrófa történt, Egy tehervonat mozdonya áttörte az ütköző bakot, nekiment a pályaudvar falónak, rést tört rajta és behatolt az állomás előcsarnokába. A lokomitiv fölborult ós egy sereg embert maga alá temetett. Kilencen azonnal meghaltak, körülbelül százan megsérültek. A rettenes katasztrófát az okozhatta, hogy a pólyaudvar előtt levő lejtőn a mozdony kerekei tovább csúsztak és a fékkel már nem lehetett csökkenteni a hatalmas gőzgép sebességét. — Arany nélkül . . . Ahoz a régi problémához, hogy mi lesz, ha a kőszén elfogy: társ gyanánt most hirtelen egy másik járul és pedig az aranybányák kimerülésének esélye. Komplikálja ezt az utóbbit annak a lehetősége, hogy hátha mégis sikerül az aranyat mesterséges utón termelni. Akár kimerül az aranytermelés határa, akár föltalálódik a kémiai előállítás: kétségtelen, hogy a nemzetközi pénzforgalom mai bázisát (előbb vagy utóbb) válság fenyegeti. Jean Finnt, egy francia revü szerkesztője, e tárgyban körkérdést intézett a tudomány, szociálpolitika, filozófia és közgazdaság kapacitásaihoz. Az érdekes nyilatkozatokat itt közöljük: Curie asszony, akinek kutatásai alapján vetődött fel a müarany-készifés lehetősége, beösmeri ugyan, hogy radioaktív anyagokon hirtelen atom-változások észleltettek; mégis -az eddigi eredmények egyáltalán nem -biztatnak a cél elérésével. Igy hát jelenleg nincs helye az aranyproblémával ily szempontból foglalkozni. Viszont a nemrég elhunyt Henri Poincaré professzor szerint ezt a szót, liogy: JSohá!", nem szabad a tudománynak kimondania. A közgazdászok és szociologusok már inkább belebocsátkoznak a liypotliézisbe. Alfréd Neymark közgazdasági iró ezt mondta: I Az arany, valamint az ezüst és bármely ! pénz, nem maga a vagyon. Csak egy elfogadott csereeszköz. A föld minden eddigi kibányászott és pénzzé vert aranya és ezüstje nincs arányban 'azzal az értékforgalommal, amely manapság különféle hiteipapiros, részvények, csekkek,, utalvány ók s bankjegyek formájában bonyolódik le. Tekintet nél'kiil az amerikai bányafölfedezésekre, elegendő, ka a legutóihib n-egyed-évszázad ' szeműn^ előtt végbement adatait mérlegeljük; 1886-tól 1910-ig >az aranytermés 33 milliárdra rúgott és -ezalatt az idő alatt a gazdasági értékforgalom összege 800 milliárdot tett ki. Ha pedig a mesterséges aranyat csakugyan kitalálnák: nem kell félni attól, hogy három tojáson kell vennünk lisztet, vagy negyedévre hat hízó-ökrön kétszobás lakást. A gazdasági élet megtalálná -egy-kettőre a megoldást; hiszen az arany voltaképen néni r.eális érték; akkora darab kenyér valójában többet ér. Fikció csupán. Uj fikciókat beállítani nem leküzdhetetlen f-eladat. Charles Gide azt a tréfás feleletet adja, liogy a házakat tetőtől aszfaltig bearanyoznák és igy minden város aranyban fürödnek. Renard, a Collége de Francé tanára -nagyon valószínűnek tartja, hogy az arany egykor elveszti pozícióját. Ez esetben nem képzelhető más megoldás, mint nemzetközi bizottság szervezése, mely az arany helyébe azonos értékegységet állit. Esetleg oly egységes és nemzetközi papírpénzt kell kibocsátani, amely érvényes lenne az egész világra, törvényes árfolyam alapján. Ami az egyes országoknak járó kvantumok elosztását illeti, ez, természetesen nem a lakosság aránya szerint történnék, -hanem az illető nemzet hitelesen megállapított termelőképessége szerint. Ami nem akadályozná, liogy egyes államok saját külön aprópénzt veressenek. — Kereskedő Ifjan közgyűlése. A szegedi kereskedő ifjak egyesülete pénteken este tartotta választmányi ülését Hauser Rezső Sándor elnöklésével. A szokásos tisztikari előterjesztések után a választmány elhatározta, hogy október 1.2-én, szombaton este kilenc órakor rendkivüli közgyűlést tart, amelyen öt megüresedett választmányi tagsági hely kerül betöltésre. Ugyanakkor nagyszabású tag- és házavató estélyt is tart az egyesület, ami előreláthatólag nagyon sikeriihnek igérkezik, mert sok uj tagot avatnak föl. — Az állami főgimnázium gyorsiróköre f. hó 3-án tartotta meg alakuló közgyűlését. Lippay György dr a kör agilis tanár-elnöke intézett buzditó szavakat a nagyszámban megjelent tagokhoz, melyben kitartó munkásságra hívta föl őket. Ezután a tisztikart választották meg, amelynek eredménye a következő: Elnök: Bach Imre VIII. o. t., titkár: Gönezy Zoltán VIIT. o. t., főjegyző: Kersch Ferenc VII. o. t.. aljegyző: Müller "Dezső VT. o. t., pénztáros: Nagy László VIII. o. t, könyvtáros: Nagy Ákos VIII. o. t., ellenőr: Telbisz Rafael VIII. o. t. Előadók: Bach Imre, Gönczy Zoltán, Nagy László, Grüner Arnold VIII. o. tanulók. — Halálozások. Keglovich Emil fényképész hosszas szenvedés után ötvenhat éves korában elhunyt. Keglovich mesterségében valódi művész volt s kiállításokon több értékes dijat nvert. Szombaton délután helyezték örök nyugalomra az uiszegedi Főfasor 17. számú villájából. — Abranovich Ede adóhivatali oénztárost szintén szombaton délután temették el a felsővárosi Gvevi-temetőben. A városi adóhivatal' személyzete testületileg vett részt a végtisztességtételen és koszorút he'yezett a ravatalra. — Bóra. A tengermelléken — mint Fiuméből táviratoznák — nanok óta hideg hóra fin", nmelv a hőmérsékletet erősen lehűtötte. A bóra mia+t az Ungaro-Kroata Budapest nevü .gőzöse Havannából nem érkezett meg. A társaság Hegedűs Sándor nevű gőzöse pedig nagv késéssel lőtt meg. — Mi nem főzünk kávét, mert ha azt a gazdasszony főzi, más ize van, mintha mutatóba főzik, azonban bárkinek, ki üzletünkbe jön, ingyen kávé mintát adunk, hogy azt otthon megfőzze és kitűnő zamatjáról meggyőződjön, KOTJNVI .TJXOS kávébehozatal és nagykereskedés. Kárász-utca 5. — A Kriegner-féle ToVati chtna vasbor nem támadja meg a fogat, nem terheli meg a gvnmrot ezért az összes vaskészitménvek között az első helvett foglalja el Világszerte évtizedek éta használják a vérszegénységből eredő összes baioknál. étvágytalanság, gvomorbai. mindennemű testi "vö-geségnél és gvengén fejlődő gyermekeknél. Valódi 5 puttonos tokaji bnrbó készül, nagyon kellemes izü és hatá=a biztos. Nagv . üveg 6 korona, kis üveg 3 korona 20 fillér. Postán küldi utánvéttel, vagv a nénz előzetes beküldése után Kriegner gyógyszertár, Budapest Kálvin-tér. 2749 — Ami mindenkit érdekel. Mi az ami az ősz beáltával mindenkit érdekel? A nőket, mert ideáljaikról, férjeikről van szó, a férfiakat, mert tetszeni akarnak feleségeiknek, ideáljaiknak. Az ni. minden eddiginél tetszetősebb és szebb férfidivat az, ami mindenkit. érdekel és ép ezért a szegedi őszi szezon legnagyobb szenzációja Neumann M. férfidivatáruháza. ahol a legújabb divat szerint készült felöltőknek, férfi- és gyermekruháknak pompás raktára látható. Aki ezt a raktárt megnézi, elhiszi, hogy nincs reklámize annak a mondásnak, liogy fölösleges mérték szerint rendelni ruhát ott. ahol a kész ruháknak ilyen gazdag és ízléses raktára van. Annyival kevésbé lehet ennek reklámize, mert Neumánvéknál mérték után is a legszebb felöltő és ruhák készülnek. — Meinl Gyula kávébehozatala Szegeden Is fiókot nyitott. A céget nem kell ismertetnünk. mert külföldön ugy mint nálunk is a számtalan fiókokkal rendelkező cég a Meinl névnek elismerést szerzett, A Klauzál téri fiókban a legelőzókenyebben mutatja be a cég kávéinak minőségét próbafőzésekkel, melyre a közönséget meghívta. A jóízű kávénak számos izlelője dicsérettel emlékezik meg a finom minőségről, annak nemes erejéről és spéci ál itásáról. Kulinyi kárpitosmunkái leajobbak Szeged, Kiss-utca, Kiss D.-ház A DÉLMAGYARORSZÁG TELEFON SZÁMAI: SZERKESZTŐSÉG: 305. KIADÓHIVATAL: 81.