Délmagyarország, 1912. október (1. évfolyam, 42-68. szám)

1912-10-06 / 47. szám

1912. október 8. dÉlmagyarorszÁg 11 DOKTOR DIÁN. Egy kutya tünt el Sze­gedről nemrégiben, egy kutya, amely (vagy aki?) oly okos volt, hogy egyesek a doktor cimef ajándékozták neki díjmentesen. A ku­tyá állandóan elkísérte villamoson a gazdá­ját a hivatalba. Később azonban csupa pasz­szióból magában is tett villamos-kéjutazáso­kat: felszállt egyedül menetközben a villa­mosra s addig utazott az állomásig és vissza, amig megunta a dicsőséget. Ilyenkor aztán az iroda előtt a megállónál leszállt és egye­. .nesen az irodába sietett. Gazdája meséli róla: — Egyízben beteg voltam ós elküldöttem a kávéházba a pincérhez, a nyakán észreve­hetően elhelyezett cédulával. Addig forgoló­dott a pincér körül, mig az észre vette, a cé­dulát elolvasta, tartalmáit elintézte és üzenet­tel ellátva, csak ennyit mondot neki: — Haza ííienni. — A kutya nemsokára 1)aza jött és én mint az ágyban fekvő beteg — cselédünk történetesen nem lévén —• el tudtam végezni egyik üzleti kötelezettségemet azáltal, hogy a kutya a kórt adatokat elhozta. A kutya most nyomtalanul eltűnt. A gaz­dája azt hiszi, hogy Bécsbe ment a koalíció­val. Ez azonban nem vailószinü. Ez a kutya — amint látható — okos állat... * A CSODA ERNYŐ. Párisi történet. Egy zseniális feltaláló valami nagyszerű hulló­ernyőt talált fel. A találmány kitűnően be­vált. Kipróbálták többször: kitűnően műkö­dött. Veszély inélikül lehetett vele még a ne gyed i-k emeletről is leugrani. Elhatározták, hogy a találmányt bemu­tatják a közönségnek. Egy professzor vállal­kozott arra, hogy ő az ernyővel egy léghajó­ból leszáll. A meghatározott napon óriási tömeg gyűlt össze. A professzor felemelkedett a lég­hajón, legalább kétszáz méter magasan volt. Ekkor következett a történelmi pillanat. A professzor intett'a kezével s — kilépett a halion csónakjából. A tömegen rémület futott keresztül: a szórakozott professzor ur a ballonban felej­tette az — ernyőt. FORDÍTVA JOBB. Feleség (nagyon büszke a kis babára, bármennyit sir is éj­szaka) : Ma itt volt a háziúr. Átadtam neki a házbért, ÍÖO koronát és megmutattam a kis babát. Férj (a gyereksirástól már több éjjel nem aludt): Tudod mit? Jobb lett volna, ha odaadtad volna neki a kis babát s a 100 ko­ronát csak megmutattad volna. * AZ ISMERETSÉG. — Hallom, barátom, hogy ellopták a téli ikabátodat. — El, de már azóta megcsípték a tolvajt. Az ügyetlen ,t. i. egyenest a zálogházba ment, ott pedig nyomban lefülelték; első pillatásra megismerték a téli kabátomat. Korona-utca 17. számú sarokházban egy négy szobás lakás, továbbá a korábban nyomdai, később bádog­árugyári célra szolgált földszinti és pincei helyiségek egészben vagy kü­lön bérbeadók. — Értekezni lehet a Szegedi jditelbank "Részvénytársaság­nál, Kölcsey-udvar. KÖZIGAZGATÁS Erzsébet királyné szobra. (Saját tudósítónktól.) Gúnyosan szokták mondani egyes emberek, hogy Szeged szobor város. Ezeket most megnyugtatjuk, mert nem arról van szó, hogy -Szegeden talán egy ujabb Erzsébet-szobrot akarnak felállítani, hanem csak a meglévőt fogják áthelyezni. Sokan talán azt sem tudják, hogy már van Erzsébet-szobor Szegeden. Épen ezért akar­ják a szobrot olyan helyre tenni, ahol mél­tókép érvényesülhet. A gyönyörű, fehér, kar­r-arai márványból készült művészi kivitelű Erzsébet-szobor, /amelynek néhány év előtt volt a leleplezése, a Stefánia-sétány egyik magános tisztásán áll., Ilyenkor, mikor meg­ered -az őszi eső és azután a hó, befedik a szobrot kis ablakos faburkolattal, amelyből csak alig látszik ki a királyné elmélázó, bus tekintete Nem is veszi észre senki, liogy ott ra­gyog a magyar királyné márvány alakja, a hervadó/ nagy gesztenyefák között. A szobor és a faburkolat, olyannak tűnik fel, mintha a kertész számára egy kis bódét építettek volna, vagy pedig csőszház állana a sétá­nyon. Csodálatos, hogy maga a -szobor alko­tója ragaszkodott legjobban -alioz, hogy a fák közé dugják a szobrot, holott a szobor nem csak jobban érvényesül a szabad téren, lianem a várost is disziti. Lázár György dr polgármesternek épen ezért -az az eszméje támadt, hogy az Erzsé­bet-szobrot át kell helyezni a Stefániáról a Gizella-térre. A Gizella-teret az idén rendez­te a város. Szépen van parkírozva, aszfaltoz­va és egyetlen tere a városnak' a Széchenyi- f téren kivül, ahol villanyvilágítás lesz. Ezen- J kivül egyike a legforgalmasabb helyeknek Szegeden. Az idegen, aki a Szeged-állo-máson megérkezik, először is a Gizella-téren halad át, amely ugy fekvésével és a körötte fekvő épületeinél fogva a legjobb miliőt képezhet­né az Erzsébet-szobornak. A -szobrot valószí­nűleg már a tavasszal áthelyezik a Gizella­térre. tarthatatlanná vált viszony érdekében ezekért további áldozatokat nyújtani nem vagyok haj­landó és a szerződésünk által kötelezett kényszer-együttlét határidejének letelte után Paál Jóbot, aki az ellene zudult sajtóhadjá­rat elől ma elutazott Szegedről, átadom sor­sának. Szükségesnek tartottam ezeket szegedi kartársaim és a közönség tájékoztatására le­közölni. Szeged, 1912. október 5. Tisztelettel: Kanizsa Ármin, hírlapíró. Haszonbérbeadandó A Wolford Erzsébet férj. Tombátz Istvánné-féle, a kishorgosi Szent Péter-dülőben, a nagyszéksósi állo. más közelében lévő 38 hold szántó Bővebb értesítést ad Dr. Székely Vilmos ügyvéd, zárgondnok. "•••••••••••••••BBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBUBBBBBI KOZMETIKA. Rovatvezető: VARRÓ A. BÉLA. oki. gyógyszerész. (—) Az Alsótiszapart kikövezése. Az Alsótiszapartot, a Back-malomtól a Winkíer­réle fatelepig kikövezteti a város. A munka a városi mérnökség jelentése szerint a napok­ban kezdődik meg. A rendőrség a munka tar­tamára az Alsótiszapart forgalmát a Galamb­utca felé tereli. NYILTTÉR*) Nyilatkozat* Engem a'mostoha sorsom szeptember hónap elejéri összehozott Paál Jobbal és hosz­szas rábeszélésének engedve, társultam vele „A Nép" szerkesztésére és kiadására vonat­kozólag. Mint évek sora óta vidéki és fővárosi u.iságiró, tudtam azt, hogy Paál Jóbon sok faragni valóm lesz, de erre a heroklesi mun­kára serkentett a kollégiális érzés. Azonban keservesen csalódtam, — mert bár a lapba csinos összeget fektettem be, nap-nap után látnom kellett, hogy ez az ember velem szem­ben hálátlan és minden egyébtől eltekintve, tudtom nélkül, a hátam mögött legutóbb olyan ténykedésekre ragadtatta magát, ame­lyek az ellene most folyó hiiniigyi eljárást eredményezték. Vagyoni helyzetemhez mért nagy anyagi veszteségeimet nem tekintve, ezen immár *) E rovatban közlöttekért nem vállal fe­lelősséget a szerkesztőség. A száj. Kozmetikai szempontból a szájon, — az ajkak, a fogak, a foghus és bizonyos esetek­ben a szájüreg az, amely vizsgálódás és birál­gatás, illetve elmondás tárgyát fogja képezni. Az ajak tárgyalásánál annak formá­jára, színére és állapotára kell tekintenünk. Széles, duzzadt ajkakat nem formálhatunk át; de ajak-pirositóval kezelve változtathatunk rajta, hogy a kis duzzadt száj nagyobbnak tűnik, mi által a duzzadtság elmosódik vagy pirositóval a száj szegletben elhelyezett kis vonal által mosolygóvá válik az ajak és Így szélessége, duzzadtsága kissé elmosódottnak látszik. Vannak ugyan szerek, amelyek a duzzadtságot különböző, erre a célra hirde­tett szerekkel, kenőcsökkel elmulasztani vé­lik, de nem ajánlható egyik sem, mert hasz­navehetetlenek. Ugy van ez a keskeny vagy a rosszul formált ajakkal is, ahol egy gyenge 1 mm. vékony pirositó-sáv igen kellemes be­nyomást fog tenni. Száraz, színtelen, fony­nyadt ajak pedig csak pirositóval kelti fel a természetes benyomást. Megszokott szépséghiba az ajkaknak azok felrepedezettsége, ami rendesen külső beha­tások alatt támad, mint szél, hideg; izgató szerek által, mhit dohány, fűszer. A kezelése a felrepedezett ajkaknak első sorban abban áll, hogy a fenn nevezett ártalmas behatások­nak nem tesszük ki azokat és kenőcscsel ke­negetjük. Hideg időszakokban krónikusan előálló berepedéseit az ajkaknak kezelni már nehezebb. Itt arra kell ügyelnünk, hogy a le­hámló bőrcafatokat nem szabad letépni, ha­nem szalicilt vagy borsavat tartalmazó ke­nőcscsel kell ezeket a helyeket bekenni. A kenőcscsel való kezelés ne csak este történ­jék, hanem nappal is be legyen kenve az ajak, mert éppen akkor van kitéve a káros hőmérsékváltozásnak. Ellenkező hatást érünk el, ha a kenőcs avas, amennyiben az még jobban felmarja a sebeket. Alkoholnak és víz­nek, igy hát glicerinnek használata káros, sőt fájdalmas, de a gyógyulást is késlelteti. Alta­lános ugyan, hogy repedezett ajaknál, kezek­nél glicerint használunk, de tudjuk meg, hogy az káros, sőt mondom: késlelteti a gyógyu­lást.

Next

/
Thumbnails
Contents