Délmagyarország, 1912. október (1. évfolyam, 42-68. szám)
1912-10-06 / 47. szám
1912. október 1. DÉLMAGYARORSZÁG 7 feszítőbb, mint az első. Élénk emlékezetben van még, hogy az első film azzal fejeződött be, hogy Gar el Hama üldözői elől leugrott a robogó vonatról és elmenekül. Itt kezdődik a második rész, majd következnek a nagy kalandor hihetetlen dolgai. Az Uránia - és Fer-ss-szinházak igazgatósága már megszerezte ezt a szenzációs filmet. Vasárnap lesz a bemutatója mindkét mozgófénykép színházban. Ezen remek filmen kivül vetítésre kerül még a Rákóczi-szobor leleplezéséről készült film is, melyen csupa ismerős szerepel, mint amatenr moziszinész. Vasárnap délelőtt az Urámában gyermekelőadás lesz. * Legjobb színházi cukorkák Lindenfeld Bertalan Első szegedi cukorkagyárában, Kárász-utca 8. szám alatt kaphatók. ő ' A ' v > • ; -v. Miért sztrájkoltak az apatlni halászok. (Saját tudósítónktól.) Az ország lapjait bejárta az a hir, hogy a hires apatini halászok sztrájkba léptek uruk ellen, aki bizony nagy ur. mert királyi herceg. Az apatini halászok is eljutottak oda, ahova a még híresebb szegediek megelőzték. Nem igen tudnak megélni. Nincs hal. Pedig mennyi szép emlékük maradt. Az apatini halászcéhben apáról fiúra szállhat a tisztesség. A halász nemzetségbelinek nincs megszabott inaséve, legény-ideje. Nem számlálják meg a gyakorlatban eltöltött esztendőket. Az ő kára, ha tul korán magabizakodó. És mikor elkövetkezik a mesternek avatás ünnepe, legboldogabb pillanata a fölszabadulónak, mikor székkel kínálják meg. A mesterek gyülekezetében! Ahol előbb csak állva "adhatta elő a mondanivalóját! Az ő kebelükben nincs nyugdíjtörvény. 'Kötelezi őket a szokásjog és humanitás. Többnyire egy páran vagy sokan összeállva kibérelték egy-egy szakaszát a Dunának. Megesett, hogy valamelyik halászmesternek idő előtt- ütött az utolsó órája. A céh, hogy a családot biztosítsa, hamarosan mesterré avatta bölcsőben fekvő kis fiát. Ameddig ez fölcseperedett, helyettest állított az özvegy; azután pedig az igazán mesterré lett utód átvehette apja örökét. Az apatini halászcéh közel háromszáz mestert számlál. Érdekes, hogy van közöttük olyan is., akit más hivatás íróasztalhoz köt, mégis mesterré avatták és büszkén viseli ősei örökét ... Messze vidéken, másutt boldogulok is SZÍVÓS szeretettel maradnak meg e céh kötelékében. Példának hozzuk föl azt a hires budapesti halnagykereskedőt, aki oly gyönyörű példányokkal láfta el az uj álletkert akváriumját. Ahogy itt elmondottunk egyet-mást az apatini halászcéhről; mult időben beszéltünk. Pedig ugy van ez most is, ahogy másfélszázad óta volt. Így volt máig, mostanáig. Kezdő idők, szomorú idők, u.iongó, reménykedő esztendők suhantak el fölötte: neki kapaszkodott egy-egy szélroham, állta rendületlenül. Amikor egyszer jött az igazi veszedelem ... És neki vágott hatalmas lendülettel a derekának . . . Az a hatalmas halbánya, amit Mária Terézia nyitott meg nekik, beomlott előttük. Kibérelte előlük egy nagy halásztársulat, melyben lévén — Frigyes királyi herceg uradalma, — leginkább érdekelve jogosan legnagvol '"észt az ő emberei az intéző közegek. Nyilvános árlejtésen, méltányosan, az eddiginél jóval nagyobb bérösszegért jutott hozzájuk. Lelkiismeretlen alkalmazott volna az, aki nem tenné magáévá az ura érdekeit. Náluk pedig annyi a viz, a kiaknázatlan, kárba vesző terület, amely az áldott Duna vizével kombinálva önként kinálkozik halkeltetőnek, r'ialbölfcsőnek, halgazdaságnak. Nem akartak ők ártani az apatini halásznépnek. Yeliik, általuk akartak dolgozni. Gondolták: megmaradhat halásznak, folytathatja gyönyörű ős-' foglalkozását; azzal a különbséggel, hogy most majd hozzá kell beszolgáltatni a haltermést. Hiszen eddig is sok halászmester adta tovább olcsó áron aratását a halnagykereskedőknek. Igy is volt — mégis tévedtek. Mert az a halkereskedő maga is köziilök került ki; vér a vérükből mestertárs; akinek osztó keze fölött ott van a vérébe oltott szokásjog-tisztelet. Az a halkereskedő ott a halásztanyán is megtartotta azt az igazságot, amelyik a nyom tató lóról szól. Még ió étvágyat is kívánt nekik a mindennapi halpaprikáshoz. Amellett a 1 mester tetszése szerint való mennyiséget tart- j hatott vissza a meisterin konyhája számára. I Most minden elmaradt . . . Mégis nyolc ] hónapon át az uj gazda alatt is folyt a munka .. . Akkor egyszerre a Szunyogcsárdától a Drávatorokig nagyot néztek a dunai halak. Táncos kedvüket valahogyan nem rontotta most meg a rettegett háló. Ilyen esetre még a legöregebbek sem emlékeznek. Nem volt hol tanulni a fiatalabb nemzedéknek védekező elsiklást. Szárazon epedt a háló, legföljebb az ég vize juttatott hozzá a megszokott nedvességből. A hétfői hajnal nem vitte munkába a mestert. Otthon busult, aztán összeült többi társával tanácskozni. Nem bírták a meg nem szokott tétlenséget, memorandum alakjában hamarosan instanciát adtak be a királyi hercegi uradalom igazgatójához, hogy megmentsék veszendő jólétüket. Ennek a sztrájk-irásnak nincs vörös viszfénye, hacsak az embertől való kéréshez nem szokottak pirulása meg nem látszik rajta . . . Csöndes hangon sirnak ki belőle panaszos tények és beszélnek dolgozva eltöltött keserves hónapjairól a céh életének. Ennek a drágaságos életnek nyolc elmúlt hónapjáról hiteles adatokkal beszélnek. Ez időben a legpompásabb fogásos helyeken is legföljebb 25—30 korona volt egyegy mesternek legnagyobb keresete — hónaponként. A mellett csak pénzért jutott, jóformán bolti áron, a haleledelhez; és százötven év óta először adott pénzt halért a halászfamilia. Ez az instancia-féle terjeszti ki szárnyait a családi fészek felé. Jellemző argumentumok. hogy a jólét multával az egyenetlenség költözik be az otthonba. Nincs ebben az írásban semmi fenyegetés. Szomorú árnyéknak van föléje vetve végső menedéknek — Amerika. Hogy újra száz sebből gyengüljön ez az ország, száz család kivándorlásával. Hogy elveszítsen legkevesebb száz olyan családot, amely idegen ajakkal is magyar szivü; amely nek körében hiába kisértene a pángermánizmus és alldájcs törekvések ábrándjai! Családokat, melyek régi időben is szinmagyar vidékekre küldték tanulni a gyerekeket; s a cserébe oda időzött leányzó hazaérkezve, ugy kérkedett Szögedével, mint némely dámáink, Párissal kérkedtek ... És akiknek legújabb generációja már dicsértessék-kel köszönt az utcákon. Ne veszítsük el őket! Annak biztos tudatában, hogy nincs az az idetelepedett halász, aki egy-két éven belül kiismerné magát az ő vizeiken — ők csak kértek. Kérésüknek foganatja lett. Az uradalom visszamenőleg is kárpótlást igért és szabad halat a családnak. Előrelátható volt! Több mint száz családnak tönkremenéséhez nem járulhatott hozzá egy olyan királyi hercegnek az uradalmi intézősége, akinek fenséges neje, tettel, példával előljárva, támogatva a magyar háziipart, annyi magyar családot segített jóléthez. És az apatini halászok megszüntették a sztrájkot; talán legjellemzőbb sztrájkját a világnak, amely nem strájgerol, nem igényfokozódást jelent: hanem kérő vágyakozást a régi méltányos kereset után. Az apatini halászok most dolgozó kézzel várnak. Politikai hirek. — Az ellenzék magatartása. — (Saját tudósítónktól.) A szövetkezett ellenzéki pártok holnap nagygyűlést tartanak Kolozsváron, amelyen az erdélyi függetlenségi pártszervezetek is képviseltetni fogják magukat. Az ellenzék vezérei közül Apponyi Albert gróf, Károlyi Mihály gróf, Mezőssy Béla és Désy Zoltán utazik Kolozsvárra, valamennyien beszédet fognak mondani s bizonyosan nyilatkoznak majd az ellenzéki pártoknak a háborús külpolitikai helyzettel szemben való fölfogásáról és magatartásáról is. Az ellenzék és a béke. Abból a körülményből, hogy Tisza István gróf a minap meglátogatta Berzeviczy Albertet, az ellenzéki pártokon egy uj békeakció megindulására következtettek, amelynek Berzeviczy lett volna az állítólagos közvetítője. Berzeviczy kategorikusan megcáfolt minden ilyen híresztelést. Az ő képzelt békeakciójával hozták sokan kapcsolatba Kossuth Ferenc tegnapelőtti eberhardi látogatását is. Ma pedig egyik reggeli újság Kossuth Ferencet és Batythván Tivadar grófot 'együttesen gyanusitja a béke körül való fáradozással. Ezzel szemben a Kossuth-párt kőnyomatosa ma ugyancsak cáfolatot tesz közzé, amely kijelenti, hogy Kossuth Ferenc egyáltalában senkivel sem tárgyalt és nem tárgyal a bé kéről, annál kevésbbé Lukács László miniszterelnök megbízottjával, akire az ujságközelinény hivatkozott. Andrássy és a béke. A mult vasárnap Ugodon tartott r.Cpgyülésből Andrássy Gyula grófot táviratilag üdvözölték. Andrássy Gyula gróf most Jankovich-Bésán Endre nagybirtokoshoz a következő választ intézte: Köszönöm a megtisztelő megemlékezést, amely különösen azért örvendeztetett meg, mert olyan példát teremtett, a melyet ha követnének, megadná az országnak a békét és helyreállítaná megtépett alkotmányunkat. Az uj katonai terhek. Bécsből jelentik: Jól értesült forrásból jeientik, hogy a közös miniszteri tanácskozás néhány nappal ezelőtt újra foglalkozott a katonai hitelekkel. Arról a kétI százötven millióról van szó, amelyet Schönaich báró már három évvel ezelőtt követelt s amelyet a két kormány a pénzügyi helyzetre való tekintettel elutasítottA követeléseket akkor visszavonták, de azóta többször újra felmerültek. Ez év elején újra napirenden voltak. A katonai vezetőség most megint kívánja, hogy ezt a hitelt, amelyre a hadsereg elhalaszthatatlan szükségleteinek fedezése végett okvetlenül szüksége van, a költségvetésbe beállítsák. Az illetékes körök nézete szerint nagy tévedés volna, ha azt hinnék, hogy erre a pénzre mozgósítás céljából van szükség. A hitelt annak idejében meghatározott fölszerelési célokra kérték és most is ez volná a rendeltetése. A hitel beállításából nem szabad semmiféle politikai következtetést