Délmagyarország, 1912. október (1. évfolyam, 42-68. szám)

1912-10-06 / 47. szám

6 dElmaqyarqrszáq " 1912. október 6. gek között nyitotta meg. Az egyetlen tárgy a Törökország ellen teendő legenergikusabb intézkedések proklamálása, ami l)izonyára egyhangú lelkesedéssel fog történni. Ma hi­vatalosan kihirdették a szeptember 30-ától kezdődőleg három hónapra terjedő fizetési moratóriumot. OSTROMÁLLAPOT! Szófia, október 5. A szobranje ma, Bulgária függetlenné nyilvánításának évfordulóján rendkívüli ülés­szakra ült össze. Ferdinánd király az .üléssza­kot a következő trónbeszéddel nyitotta meg: Az országban elrendelt általános mozgósitás szükségessé tette az ostrom­állapot kihirdetését az egész királyság­ban. Az alkotmány 73. szakasza értelmé­ben önök egybehivattak, hogy az ostrom­állapot kihirdetésére vonatkozó ukázhoz hozzájárulásukat adják, valamint elhatá­rozzák a többi törvényhatósági intézke­déseket, amelyek a súlyos viszonyok kö­zött. melyben hazánk van, szükségesnek látszanak. Abban a meggyőződésben, hogy a bolgár állam legmagasabb érde­keinek méltánylásával kötelességüket teljesíteni fogják, kérem Isten áldását az önök munkájára. A képviselők nagy lelkesültséggel fogad­ták a trónbeszédet és hosszasan tüntettek Fer­dinánd király mellett. ÖSSZECSAPNAK! Athén, október 5. A helyzetet itt nagyon komolyan fogják fel. A háborús összecsapást immár alig lehet elkerülni, pláne, ha Törökország Olaszország­gal megköti a l)ékét — ami minden órában várható — és ezzel a Balkánon szabadkezet kap. A lapok nincsenek megelégedve Olasz­ország magatartásával, mely szerintük nem használja ki a kedvező konstellációt. A trón­örökös a királyi visszatérése után azonnal átveszi a hadsereg főparancsnokságát. A ka­marát sürgősen összehívták, hogy a kor­mányt megfelelő felhatalmazásokkal lássa el és a készülődésekkel járó költségeket meg­sza razza. Előre, bátran! PÉTER KIRÁLY RIADÓJA Belgrád, október 5. Mára nagy eseménye volt a szkupstiná­nak: Péter király mondotta el trónbeszédét, amelyben erélyes utalás történt a közelgő há­borúra. Kora reggel hatalmas tömeg állotta körül a szkupstina épületét, amelybe egymás után érkeztek a képviselők: a kormánypárt tekintélyes tagjai érdemrend jeleikkel, a pa­rasztképviselők nemzeti viseletben. Az ülés­terem és a karzat zsúfolásig megtelt, a dip­lomaták is helyet foglaltak páholyukban, egyedül a török követ hiányzott. Pasics miniszterelnök a kormány élén fogadta ós üdvözölte a királyt, aki elfoglalta helyét az aranyozott emelvényen az elnök mögött. A király hatalmas, erőteljes alak s első tekintetre nem látszik rajta, hogy be­teg. A hangja is erőteljes, de tompa és re­megő. A trónbeszéd igen rövid volt. — Az országot súlyos bonyodal­mak fenyegetik — igy kezelte Péter király. — A régi korrekt viszony Tö­rökországgal megszűnt s Szerbia a mozgósítást kénytelen volt elrendel­ni. A hatalmakhoz való viszonya Szerbiának ma is a legkorrektebb. A hatalmak tanácsát szívesen fogadják a szerbek, de a jelen esethon még is kénytelenek azt tenni, amit maguk jónak látnak. Ami ezután követke­zik, az elé bátran, elszántsággal kell tekintenie a szerb nemzetnek. öt percig tartott a trónbeszéd, amely után a király fölemelkedett s kíséretével tá­vozott, a szkupstinából. A nép lelkesedve vár­ja az ellenségeskedés megkezdését s ma is ezrek jelentkeztek önkéntesen a szerb lobogó alá. Szerbia és a Monarchia. HADISZERES VONATOK Belgrád, október 5. A szerb kormány Bécsben engedelmet kért arra, hogy kétszáztizenkét kocsi hadi­szert, amelyet Németországban rendelt meg, és amelynek szállításával elkéstek, Ausztrián és Magyarországon keresztül Szerbiába szál­líthasson. Ugyanezt a kérést intézte a bol­gár kormány a külügyi hivatalhoz százötven kocsi hadiszerre vonatkozóan. Üszküb, október 5. A lefoglalt szerb hadiszert visszaszállí­tották Szalonikiba. A török kormány által egy magyarországi gyárnál megrendelt ti­zennyolc kocsi hadászért, amelyet a katonai hatóságok Belgrádban föl tartóztattak, az osztrák és magyar követ közbelépésére visz­szaküldték Zimonyba. Szabadka, október 5. A Máv. szabadkai üzletvezetősége a liel­grádi kirendeltség mellé több tisztet és al­tisztet küldött ki, mert ottani állomásukon a forgalom nagyon megszaporodott. A páris— konstantinápolyi expressv már nem érkezett meg. A gyorsvonathoz pedig sem török, sem szerb közvetetlen kocsi nem volt csatolva, mert Nisen tul a rendes forgalom megszűnt, Bulgária elutasítja a hatalmakat. Szófia, október 5. A nagyhatalmak követei az utóbbi na­pokban a bolgár kormánynak azt a taná­csot adták, hogy az eseményeket ne siet­tesse, hanem hagyjon időt a nagyhatalmak­nak, hogy a háború elkerülése végett inter­veniáljanak. A bolgár kormány erre tudtul adta, hogy Bulgária az eseményeket nem tartóztatja föl. Sikert az intervenciótól csak Törökországon gyakorlanáó nyomás esetén lehet várni abban az irányban, hogy a követelt reformokat engedélyezze. Mind­azonáltal nem látszik egészen kizártnak, hogy a jövő hét vége előtt sem a négy bal­káni állam közös jegyzékének átnyújtása a macedóniai reformokra vonatkozó köve­telésekkel, sem másnemű döntő lépés nem fog történni. Kuropatkin a háborúról. Péter várt október 5. Kuropatkin, volt orosz hadügyminisz­ter kijelentette, hogy a helyzet a Balkánon annyira kiélesedett, hogy csak fegyverrel lehet elintézni. Oroszországnak érdeke, hogy a Balkán szövetséges államai terü­letet hódítsanak, de a Boszporusznak tö­rök kézen kell maradnia. Bármi történjék is, Oroszország semmiesetre sem fog Ausz­tria-Magyarországgal háborúba keveredni. A nagyhatalmak megegyezni nem tudnak. Berlin, október ő. A „Morgenpost" bécsi tudósitója igen beavatott forrásból jelenti: Dumáimé nagy­követ ma nyújtotta át Berchtoíd gróf kül­ügyminiszternek a francia kormány átira­tát, amelyben az áll, hogy a nagyhatalmak elvárják az osztrák-magyar monarchia ön­zetlenségét. Jelentse ki a külügyminiszter, hogy ezt biztosítja, akkor ellenszolgálta­tás fejében az oroszok lemondanak a Dar­danellák megnyitásának követeléséről. Berchtoíd gróf ezt nem látja elég ellenszol­gáltatásnak, különösen akkor, mikor a mo­narchia oly helyzetben van, hogy három balkáni állam határolja, vagyis a legna­gyobb mértékben érdekelve van, hogy ka­tonai intézkedéseket tegyen. Könnyen be­kövekezhetik ugyanis az az eset, hogy Szerbia a szandzsákot meg fogja támadni. A tanácskozás Berchtoíd és Dumaine között sokáig tartott, de megegyezni nem tudtak. A nagyhatalmak különben is egyet­értenek abban, hogy fönn kell tartani a bé­két, de erre nézve megegyezni nem tudnak és épen ez fogja a háborút előidézni. SZÍNHÁZ, művészet Szinházi miisor: VASÁRNAP d. u.: Kis dobos, operett. VASÁRNAP ESTE: Tatárjárás, ope­rett. HÉTFŐN: Csitri, vígjáték. KEDDEN: Rablólovag, színjáték. SZERDÁN: Az asszonyfaló, operett. CSÜTÖRTÖKÖN: Ripp van Win kle, operett. PÉNTEKEN: Orpheus az alvilágban, operett. SZOMBATON: Orpheus az alvilágban, operett. VASÁRNAP ESTE: Orpheus az alvi­lágban, operett. * Orfeusz az alvilágban. Offenbach klasszikus operettje, Orfeusz, a ránk követke­ző hét szinházi eseménye. A darab legutol­jára a Makó-regime kezdetén szerepelt a sze­gedi szinház műsorán. Mostani fölelevenitése pláne az újság ingerével fog hatni. Rendezé­se, szezonirozása, egészen uj földolgozása azonos a Münchener Neues Operetten-Thea­tercvel. Örök becsű a muzsikája, amely a Szép Heléna, A gerolsteini nagyhercegnő, a Párisi élet szerzőjének világhírt szerzett és még abból a korból való, amikor talentumos hóemberek irták a librettót. Az előadásban a teljes énekes személyzet részt vesz. * Ripp. A szinházi iroda jelenti: Csütör­tökön Ripp van Winikle szerepében lép elő­ször a bérlő közönség elé Ladiszlay, a remek­bangu baritonista, akiit a sajtó és ia közön­ség egyforma kitüntetéssel fogadott. Ladisz­lay egyik dédelgetett kedvence, volt mindig a vidéki színészetnek s most van művészete legkifejlettebb tokán. * Csitri. Az elmúlt szezon egyik legjobb vígjátéka a Csitri hétfőn ismét műsoron van. A bérlő közönségnek tulajdonképpen ebben a szerepében mutatkozik be Gyöngyösy Te­réz, az uj naiva, aki eddigi fellépéseivel is teljes sikert aratott és meghódította a közön­séget. A festőt ezúttal is Ahnássy , Endre játsza. * Előkészületen vannak s a legközelebbi bét műsorán szerepelnek Mayo kacagtató angol bohózata, A gólya, teljesen uj sceniro­zással Goethe Faust-ja ós Vincze Zsigmond­nak a Szegeden is kedves emlékzetben élő zeneszerzőnek sláger-operettje, Limonádé ez­redes. A társulat naponta tart próbákat ezekből a darabokból, részint a színpadon, részint a zongora teremben ós a szinház más, felhasználható helyein. * Doktor Gar él Hama, a diplomás gazember. Még emlékszik a közönség arra a csudaszép, izgalmas filmre, mely Gar el Ha­ma történetét varázsolta a vászonra. Na­gyobb sikere még mozifilmnek nem volt, mint ennek, melyet külföldön több százszor adtak egymásután. A filmgyárost ez a szo­katlan siker arra késztette Jiogy nagy anya­gi áldozattal elkészítesse a Gar el Hama film második részét. Ez a film, még az elsőnél is jobban sikerült, sokkal izgalmasabb és érdek-

Next

/
Thumbnails
Contents