Délmagyarország, 1912. október (1. évfolyam, 42-68. szám)

1912-10-29 / 66. szám

1912. október 29. pélmagyaropszáo koronát sem, hanem menjünk olyan pénzintézetbe, ahol nem kell féltenünk a pénzünket. Az, hogy fokozatosan csökkentse a város a pénzintézeteknél elhelyezett betétjét — rossz taktika. Végre is nem lehet épen a két legrégibb pénzintézetet agyontáplálni, a többivel meg nem törődni. Ott talán még sem tart a szegedi pénzpiac, hogy csak két bankban lehet pénzt tartani? A pénzügyi tanácsos jóindulatúnak tüntette föl referádájában az indítványát, hogy egyelőre csak a betétek egyötöd részét vonják meg a bankok egy részétől. A bankok köszönik szépen ezt a jóindulatot. Most egyötöd részt, aztán a következő évben is egy részt és igy tovább. Szóval minden évben meg akarják ismételni, hogy kedves pénzintézet, én bizalmatlan vagyok veled szemben. Es mit szól majd ebez a pénzügyi bizottságnál jobban értesült publikum? A publikum, amely nagyon is figyelemmel kiséri, hogy a város mit csinál a pénzével? Nem lehet két pénzintézetet annyira favorizálni, amikor van még több bank is, a melyre egyesek nehezen összekuporgatott pénzüket bizalommal bizzák. Régebben csak a Csongrádi Takarékban és az Iparbanknál volt a városnak betétje. A közgyűlés aztán ugy határozol*:, hogy a fiatalabb pénzintézeteket is részesiti betétben, ezáltal hivatalosan is eKsmcve a közönség részéről máirég táplált közbizalmat. Miért kell most viszszatérni a régi állapothoz, kerülő uton? Biztosra vesszük, hogy a közgyűlés a bizottság javaslatával szemben ugy fog határozni, hogy ismét az összes megbízható pénzintézetekben helyezi el a város betétjét. A pénzügyi bizottság ülésén Lázár Györgv dr elnökölt. Megjelentek Balogh Károly pénzügyi tanácsos, Somogyi Szilveszter dr. főkapitány, Fajka János főszámvevő, Back Bernát, Becsey Károly dr., Bokor Adoli, Kiss Arnold, Kószó István dr., Lövész Antal, Maiina Gyula, Obláth Lipót, Vajda Sándor, Weiner Miksa és Wimmer Fülöp bizottsági tagok. Balogh Károly pénzügyi tanácsos ismertette a város pénzének az elhelyezésére vonatkozó javaslatát. A városnak van a szegedi pénzintézetekben négy millió és kétszázezer korona betétje. Ajánlja, hogy a Csongrádi Takarék és az Iparbank kivételével a betétek egyötöd százalékát vonják viszsza a pénzintézetektől. Az árvaszék már önállóan határozott, a fiatalabb pénzintézetektől visszavonván a betétjét. A gyámpénztár egy millió .koronáját a Szeged-Csongrádi Takarékpénztárban és a Szegedi Kereskedelmi és Iparbankban helyezi el. Kiss Arnold azt indítványozta, hogy a város csak annak a pénzintézetnek adjon betétet, amelyik föl tud mutatni tiz évi mérleget. Wimmer Fülöp elfogadta a pénzügyi tanácsos indítványát, azzal a kiegészítéssel, hogy a betét évközben is bármikor fölmondható, maximum hat hétre. Lövész Antal azt ajánlotta, hogy a város küldjön ki egy bizottságot, amely betekinthet annak a pénzintézetnek a könyveibe, amelyben a város betétet akar elhelyezni. Obláth Lipót: A tanács saját felelősségére kezelje a betéteket. Weiner Miksa elfogadta a pénzügyi tanácsos indítványát. Becsey Károly dr. azt indítványozta, hogy amelyik pénzintézetben a város elhelyez betétet, annak ugy az igazgatósága, mint a felügyelő bizottsága vállaljon személyi garanciát. A bizottság szótöbbséggel elfogadta a pénzügyi tanácsosnak Wimmer Fülöp indítványával kiegészített javaslatát. A pénzügyi bizottság aztán a városi tisztviselők drágasági pótlékával foglalkozott. A tisztviselők tiz százalék drágasági pótlékot kérnek. A bizottság: konkrét javaslat beterjesztésére utasította az előadót. A HÁBORU A BALKÁNON Veszedelemben Konstantinápoly! — Győzelemre győzelem. Nagy török vereség. — Tarabos megadta magát. — Baba-Eski a bolgároké. — Szkutari föladása órák kérdése. — A nagyhatalmak beavatkozási terve. (Saját tudósítónktól.) Kirkkiiissze visszahódítását mindeddig nem erősítették meg, de megdöbbentő jelentések érkeznek a törökök ujabb, nagy és elhatározó fontosságú vereségeiről. Valami borzalmas fátum üldözi ezt a dicsőséges multu népet, sehol a lábát megvetni néni tudja, fut, rohan hanyatthomlok az ellenséges fegyverek elől. Várai egymásután elesnek, birodalmának legfőbb gócpontjai a szövetséges államok kezén. Uszkiib a szerbeké, Szkutari föladása órák kérdése, a görög seregek naponta ujabb hódításokkal mármár Szaloniki kapujában állanak. És e szörnyű vereségek bekoronázására szinte hihetetlen hirek érkeztek ma délben, az egyik Szófiából, a másik Belgrádból. A bolgár főváros örömmámorban úszik, mert a Drinápoly és Konstantinápoly között Baba-Eskit a bolgárok bevették és ezzel a hősi haditénnyel elvágták a török sereg visszavonulását Konstantinápoly felé. A legközvetlenebb veszély fenyegeti a török fővárost, különösen, ha számba vesszük a másik szenzációs hirt, hogy Drinápoly eleste elkerülhetetlen. De a szerbek sem maradnak alul a hadi dicsőségben. Ha a Belgrádból érkezett hivatalos jelentésnek hinni lehet. Üszküb után a szerbek borzasztó küzdelem után elfoglalták Mitrovicát. Péter katonái vadul rohantak az ellenségre, a tisztek elvesztették fölöttük hatalmukat és egy nagy, iszonyú mészárszékre hurcolták a török haderő nagy részét. Ennek a rémesen hangzó hirnek valósága mellett szól, hogy a törökök már napokkal ezelőtt hivatalosan tudtul adták Üszküb elszigetelését Mitrovicától. Ha Üszküböt meghódították a szerbek, miért ne eshetett volna kezükre Mitrovica is? Konstantinápoly kétségbeesve fogadja a rémhíreket. A város lázban ég, sokan már a szultán fejét követelik s Abdul Hamidot akarják a trónra ültetni. A fejetlenség már a tisztek közt is felütötte fejét. A hivatalos Törökország pedig büszkén hirdeti: Győzünk vagy végleg, elbukunk, de a korai békének még a gondolatát is elutasítjuk. Bécsi tudósitónk telefonálja: Diplomáciai forrásból jelentem: A nagyhatalmak valószínűleg le fognak mondani a balkáni statusquo föntartusáról. Döntő határozat még nem történt, mert a közbelépés ideje i még nem érkezett el. j Két uj terv merült föl s mind a kettő megegyezik abban, hogy a Balkán-félszigeten két uj államot teremtsenek. Albániát és Macedóniát, továbbá hogy Bulgáriát, Szerbiát és Montenegrót területi nagyobbodásban részesítsék, ellenben Görögországra ebben a tekintetben nem lennének tekintettel. Az albán fejedelemség élére egy svéd herceget állítanának és ez a fejedelemség Durazzótól egész Velónáig, befelé pedig Ohridáig terjedne és fővárosa Elasszonán lenne. A macedóniai fejedelemség, amelynek trónjára egy dán herceget ültetnének, délen Kasztóriáig, északon Üszkübig terjedne, ennek a városnak kivételével és tengerpartot is kapna az Égei-tengeren Szalonikival; fővárosa Monasztir lenne. Az uj bolgár határ délre Szerezig s innen a Struma torkolatáig terjedne s a Struinától egészen Dedeagacsig keskeny tengerpartot kapna. Szerbia megkapná Prisztinát és Üszküböt és tengerparti összeköttetést is kapna San Giovanni di Méduában. Montenegró megkapná a novibazári szandzsáknak legnagyobb részét és Szkutarit, továbbá a délmacedóniai Kalhidijkét. Törökországból csak az a keskeny terület maradna meg, amely Drinápolytől Konstantinápolyig terjed, beleértve a tengerszorosokat is. A mai napon még ezek a híreink érkeztek: Baba-Eski elesett. Szófia, október 28. Baba-Eski tegnap dél óta a bolgárok kezében van. Egy nyolc kocsiból álló török katonai vonatot a bolgárok ottfogtak. Baba-Eskinek a bevétele stratégiai szempontból rendkívül fontos, mert ezáltal a törökökre nézve a visszavonulás útja vasúton Konstantinápolyba el van vágva. Drinápoly eleste elkerülhetetlen. Mitrovicát elfoglalták. Belgrád, október 28. A győzelmesen előrenyomuló harmadik szerb hadsereg véres küzdelem után bevette Mitrovicát és a ratochányi szorost. A szerbek kezébe töméntelen hadiszer és tizenöt ágyú került. A szerb hadsereg támadása olyan heves volt, hogy a vezérek elvesztették hatalmukat a csapatok fölött. A török katonák vad iramban menekültek. Égy nagyobb csapat Velesbe, a másik csapat pedig Tétovába vonult vissza. A törők nem enged. Konstantinápoly, október 28. Tegnap miniszteri tanácskozást tartottak, amelynek alapja Nazim basának következő távirata volt: Előkészületeinkkel egy-két nap múlva elkészülünk. Semmi ok sincs az aggodalom ra. Kirkkilisszétől délre az ellenségnek nyoma sincsen. E távirat alapján a miniszteri tanács elhatározta, hogy nem hallgat a nagyhatalmak közbelépő kísérletére és hogy makacs ellen-