Délmagyarország, 1912. október (1. évfolyam, 42-68. szám)

1912-10-23 / 61. szám

1912. október 20. PÉT. MAGYARORSZÁG 5 királyról csodálom, liogy fölvetette a keresztes háború eszméjét. A nagyhatalmak. Londonból jelentik: Diplomáciai körökben beszélik, hogy a nagyhatalmak már megállapodtak abban, hogy alkalmas időben újból interveniálnak a harcoló Balkánszövetségnél. Állítólag bevárják, amig a harcoló feiek pénzügyileg kimerülnek. Athén, október 22. A görög hadsereg Prevozát ostromolja. Belgrád, október 22. Ma érkezett meg a hárctérről az első seliseiilt-szállitmány. Százötven katonát hoztak a szerb fővárosba, akiknek a fogadására az állomáson megjelentek a Szkupstina tagjai. Berlin, október 22. A bolgár hadsereg Kirk-Kilisenél áttörte a török védelmi vonalat. Másik jelentés szerint három ízben kísérelték meg a védelmi vonal áttörését, de a támadást mindannyiszor visszaverték a törökök. dolgozik román stílusban, tehát nem is ért hozzá. Ifjú korától kezdve folytonosan sikereket aratott, a iegképzetteb és legszorgalmasabb magyar műépítészek egyike és csak az mondhatja róla, hogy nem ért a román stílushoz, aki őt egyáltalán nem ismeri. Föltétlenül helyes érzék és logika vezethette a polgármester urat, amikor Foerk Ernővel lépett tárgyalásba. Szerintem és azt hiszem, sok szakember szerint is, ez a kérdés anynyira megérett már a kivitelre, sőt elintézett ügy volt, hogy ilyen változás miatt nem szükséges pályázatot hirdetni. Különösen, ha tekintetbe vesszük az uj műépítészt. íme, az egymásnak kontra nyilatkozatok. Minden külön megjegyzés nélkül adjuk le az egészet, hiszen — reméljük — a legközelebbi napok úgyis meghozzák a végleges elintézést. Szegedi mérnökök, építészek és a fogadalmi templom. k (Saját tudósítónktól.) Teljesen tnegbizbató forrásból kapjuk azt a hírt, hogy a Szegedi Mérnök és Énitész Egyesület legközelebb ülést tart, melven a fogadalmi templom ügyében foglalnak állást. Ugyanis egy tekintélyes á,.ramiat keresztül akarja vinni, hogv a fogadalmi templom tervének részletes kidolgozására s a fölépítésre hirdessenek pályázatot. Lapunk keddi számában foglalkoztunk azzal a változással, arni azáltal állott eíö, hogy Schulek Frigyes lemondott a fogadalmi templom részletes kidolgozásáról és az épitésről is. Schulek már ismételten készült lemondani a nagy mii keresztülviteléről, öreg korára hivatkozott. Lázár György dr polgármester közbenjárására mégis ugv vártuk. hogy a tervező, európai nevií építesz alkotja meg a moiiutnentáiis müvet Most azután visszavonhatatlanul iemondott. Megírtuk azt is, hogy Szeged polgármestere tárgyalt Foerk Ernő budápésti műépítésszel, fölszólította, hogy vállalja ei a szegedi fogadalmi templom fölépítését. A cél a?, hogy Schulek Frigyes ismert tervei alapján dolgozzon Foerk »s; természetesen a részietek megoldása már ö reá vár. Foerk Ernő hajlandó a fogadalmi templom fölépileséré. uí Szóval ma ez a helyzet. Igen ám, de akadnak Szegeden ciyan műépítészek, akik azon a vélemériyen vannak, hogy pályázat nélkül nem célirányos ílyeil ügyben dönteni Sőt, egyesek kétségbe vonják, hogy Foerk íitfiŐ képes Schulek terveit művészien megoldani. Több, neves müépitész például eze ket mondotta el kérdésünkre: — Schulek Frigyes tudvalevőleg román stílusban tervezte a fogadalmi templomot. Tehát a részletes kidolgozás is csak ilyen stílusban történhetik. A legkisebb disszonancia megbontaná az amúgy is kényes stílus egységét. Már pedig Foerk Ernő nem a román stílus mestere, egyáltalán nem ilyen tervek alapján dolgozik. Hol itt a garancia, hogy a részletes megoldás sikerül majd? Eltekintve tehát az elvi kérdéstől, mely önmagában véve is tiltakozásra szólit, megmarad a személyi kérdés is. Viszont ezekkel a nyilatkozatokkal szemben egyik, szintén szegedi és igazán kiváló müépitész a következőket mondotta: — Az akkori pályázaton Schulek Frigyes után Foerk Ernő mindenkivel szemben megnyerte a második pályázatot. Ez az eredmény megmagyarázza, hogy Szeged polgármestere őt bizta meg az épitéssel. Nem állhat meg az a hivatkozás, hogy Foerk nem Ujabb házkutatás. — Mi történt a Hódmezővásárhelyi Takarékpénztárban. — (Saját tudósítónktól.) A Délmagyarország már közölte azt a feltűnően érdekes hírt, hogy egy budapesti cég hamis eskü miatt bűnvádi eljárást indított Fáry Antal, a Hódmezővásárhelyi Takarékpénztár vezérigazgatója ellen. A följelentés alapján Magay Lajos dr, a szegedi törvényszék vizsgálóblrája október másodikán az ügyészség indítványára házkutatást rendelt el a Hódmezővásárhelyi Takarékpénztárban. A bonyodalom Burger Anna és Piaf budapesti cég följelentéséből keletkezett. Az ügy aktái szerint Fáry Antal a takarékpénztár palotájához Szükséges portálékat rendelt Bruchsteiner és Stern budapesti vállalkozóknál. A megrendelés még 1910-ben kelt, a portálékra tizennégyezer és ötszáz koronában történt megegyezés. A cég átruházta a követelését Burger Anna és Fiai fővárosi gyárosokra. A följelentés szerint a bank kifizetett tízezer koronát, a négyezerötszáz korona fonmaradt. Később, amikor Burgerék be akarták hajtani a követelésüket, a pénzintézet nem ismerte el annak a jogosságát. Ebből aztán polgári .per keletkezett. Hogy ne húzódjék sokáig az eljárás, Fáry Antal főesküjére alapították az ügy sorsát. A vezérigazgató főesküje alapján a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék a fölperes céget elutasította a keresetével. A gyártulajdonosok nem nyugodtak meg az ítéletben, harteffi könyvelésük és levelezésükre támaszkodva, Zoltán Jenő dr fővárosi ügyvéd utján hamis eskü miatt bűnvádi följelentést tettek Fáry Antal, a takarékpénztár vezérigazgatója ellen. A szegedi ügyészség a nyomozás iratai alapján a bizonyítékok beszerzésére szükségesnek találta a takarékpénztárban való házkutatást. Magay Lajos dr vizsgálóbíró elrendelte a rendelési levél, a számla és a nyugta lefoglalását. A házkutatás, amelyet a minap foganatosítottak Vásárhelyen, meglepő eredménnyel végződött. Nyomára akadtak a számlának és a tízezer korona kifizetését igazoló nyugtának. Ez a fölfedezés azért szenzációs, mert Fáry Antal arra adta a főesküjét, hogy a takarékpnéztár bérházához sem ő, sem pedig megbízásából Groszmann R. és Fiai cég a portálékat nem rendelte, Bruchsteiner és Stern cég számláját meg nem kapta, arra tízezer koronát nem fizetett és végül, hogy a rendelési nyugta nem érkezett a takarékpénztárhoz. És most következik az eset legföltiinőbb fejleménye, amelynek még igen súlyos következménye lehet. Nagy Ernő dr, vásárhelyi járásbiró, aki az első házkutatást foganatosította, az iktató könyvben feltűnő szabálytalanságot talált. Az iktatókönyv 1910. julius tizenkilencediki lapján, azon a napon, amikor a följelentés szerint a rendelési nyugtának meg kellett érkeznie, az egész rovatot hatvan centiméter szélességben átfestettek és leragasztották. A járásbiró értesítésére az ügyészség az iktatókönyv és az 1910. juliusban való egész levelezés lefoglalását indítványozta a vizsgálóbírónak. Magay Lajos dr erre ujabb ház kutatást rendelt el, amelyet kedden foganatosított Nagy Ernő dr járásbiró. Fáry Antal és a Hódmezővásárhelyi Takarékpénztár ügye izgalmas érdeklődést kelt Vásárhelyen. A vizsgálat eddigi eredménye szerint még szenzációs fejlemények várhatók. Iparfejlesztés és városi érdek. (Saját tudósítónktól.) A juliusi közgyűlés Pálfy Dániel vasgyárosnakl4 hold vizállásos területet adott el kedvezményes áron és azzal a kikötéssel, hogy az kizárólag ipari célokra fordítható. Ugyanekkor más szegedi iparosok is kaptak ilyen 'föltételek mellett a várostól földet. A közgyűlési határozatot Márer Gyula megfölebbezte, azonkívül a telekelidegenités dolgában — mint azt Lázár polgármester a Délmagyarország mai számában közzétett nyilatkozatában mondja — több nagytekintélyű városi polgár fejezte ki előtte aggodalmát. Minthogy a közgyűlési határozatot véleményezéssel kell fölterjeszteni, a polgármesternek tájékozódnia kellett azokat illetőleg, amik Márer fölebbezésében voltak és igy a közgyűlési határozatot csak hétfőn terjeszthette föl a belügyminiszterhez. Az iparosok — különösen az érdekeltek — testületi érdekeik sérelmét látták ebben az eljárásban, ami pedig egy előkelő pozíciójú hivatalnok alapos munkájáról tesz tanúságot. Gyűléseztek is és azzal vádolták meg a polgármestert, hogy az ipar kerékkötője. A vádra megfelelt Lázár és most az iparoskongresszus lezajlása után beavatott és megbízható helyről olyan információkat kapunk, amelyekkel teljesen tisztázhatják ezt az ügyet. Ezek szerint távolról sem lehet alaptalannak mondani a polgármesternek azt az aggodalmát, hogy a Pálfy-féle vasgyár részére kért 14 katasztrális hold terület tulnagy és hogy igy a város túllépte azt a határt, ameddig az ipar pártolása céljából el szabad mennie. Igaz, hogy a telek feltöltése 70—80,000 koronába kerül, de az igy feltöltött terület négyszögöle 15—20 korona értéket képvisel. A polgármester előtt nemcsak Márer fölebbezése feküdt, de levél érkezett hozzá, amely azzal vádolta meg, hogy Kállay főispúnsága idején ilyen dolgok nem történhettek meg. A legteljesebb körültekintéssel kellett tehát eljárni, elsősorban azért, mert iparosok érdekeiről volt szó, de azért is, hogy súlyos felelősséggel járó hivatali kötelességeinek teljesítésében senki hozzá ne férkőzhessen. Hogy a polgármester az ügyet kezdettől fogva a legnagyobb szimpátiával kezelte, bizonyltja az is, hogy annak bizottsági tárgyalására meghívta Pálfy Dánielt, hogy személyesen adhassa elő azokat a minden esetre számottevő érveket, amelyekkel kérelmét megindokolta. Ez a szokatlan, majdnem példátlan előzékenység igazán nem az ipar jelentőségének meg nem ér tésére mutat.