Délmagyarország, 1912. október (1. évfolyam, 42-68. szám)

1912-10-23 / 61. szám

6 DÉLMAÜYARORSZÁO 1912. október 23. Tudott dolog, hogy Pálfy Dániel uj vállalkozása keretében nagyobb részvény­társaságot akar csinálni. A mai pénzügyi viszonyok nem épen alkalmasak ilyen na­gyobb pénzügyi tranzakció megvalósítá­sára és igy hihető, hogy mire a viszonyok megjavulnak, abba a kellemes helyzetbe fog kerülni, hogy a gyára kitelepítésére és kibővítésére szükséges telek rendelke­zésére fog állni." Azt hisszük, ezek az információk az ese­mények lefolyását hü és olyan színben tün­tetik föl, amely a valóságot födi. Lázár ér­demei ép a gazdasági érdekek ajnározása körül vitathatatlanok, ő hozta Szegedre a felső ipariskolát, polgármestersége alatt lé­tesült az uj vágóhíd, a villamos vasút. Ezzel csak a nagyobb intézményeket soroltuk iöl. Viszont érteni tudjuk a vállalkozói türelmet­lenséget, sőt idegességet is, amely a mai ne­héz viszonyok mellett még a képzelt akadá­lyokra is erősen reagál. A közbecsülésnek örvendő Pálfy Dániel hatalmas vállalata megérdemli a támogatást és meg is kapja a város közönségétől ép ugy, mint annak pol­gármesterétől. Legjobban bizonyítja ezt a mostani eset. A polgármester, amint meg­győződött arról, hogy a telekátengedés el­len fölhozott aggodalmak nem olyanok, ame­lyek a közgyűlési határozat realizálásának útjába állhatnak, nyomban fölterjesztette a belügyminiszterhez. Azért pedig nem érde­mel vádat, mert az ipar pártolása mellett hivatali dolgait példás alapossággal intézi. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Színházi műsor: SZERDÁN: Limonádé ezredes, bohózat. CSÜTÖRTÖKÖN: Faust, dráma. PÉNTEKEN: Faust, dráma. SZOMBATON: Bőregér, operett. bah, a színház vezetése teljesen a város e célra megválasztott tanácsának kezébe vol­na letéve, amely évről-évre igazgatót vá­lasztana társulata élére. A városnak igy talán nagyobb szubvenciót kellene adnia, de megóvná magát az igazgató önkényé­től. Vagy pedig ugy (kellene az ügyet meg­oldani, hogy külön drámai, opera és operet­te-társulatok alakulnának, amelyek felvál­tanák egymást az öt-hat nagyobb vidéki városban. Az egyes társulatok igy, szűkebb­re lévén szabva feladatuk, jobbat és többet p r odukálhatnán ak. íme, Hevesi (Sándor meggyőződése. Nagyjelentőségű és olyan, bogy jellemzi a mai helyzetet, a bajokat és tennivalókat. Mert hogy a. vidéki színészettel még ma is mennyi a hiba, azt senkinek se kell fölfedez­ni. Hisz nyilvánvaló. Már nemcsak a közön­ség panaszkodik, hanem magúik a színészek is, az igazgatók jórésze szintén. S a legérde­kesebb, hogy komolyan senki nem veszi kezé­be a reformálás műveletét, hogy semmise történik. Legföljebb egy-egy lelkes színházi ember és iró tárja föl a mai helyzetet. iS ma­rad minden a régiben. Hevesi Sándor a vidéki szülészeiről. (Saját tudósítónktól.) Aki a modern ma­gyar színészetet valamennyire ismeri, az föl­tétlenül tudja, kicsoda Hevesi Sándor. Mie­lőtt a Nemzeti Színház főrendezője lett, a Thália társaságot alapította ós teremtette meg Magyarországon az uj magyar színját­szást. Nemcsak Budapesten játszott ez a szi­nész-együttes, hanem bejárta az ország na­gyobb városait. Igy Szegeden is több estén vendégszerepeltek és például Heyermans „Remény"-ének előadásával valósággal eksztázisba hozták a közönséget. Mindezeket azért hoztuk most elő, inert Hevesi doktor nyilatkozott a vidéki sziné- , szetről. Ezeket mondotta: ! — Kétségtelen, hogy a vidéki színhá­zak nagy része, — vannak kivételek, — nem felelnek meg feladatuknak, de ennek okát főleg abban látom, hogy a vidéki szín­ház programja szükségképen egységtelen és sokoldalú. Egyik nap dráma, másnap opera, azután operette megy, a darabok előkészítésére természetesen nem jut ele­gendő idő. Mindenesetre a minimumra kel­lene redukálni a bemutatók számát, de ezeken belül azután a lehető legjobbat kell produkálni. A kérdés egyik megoldása az volna, hogy ugy mint több német város­* Faust. A színházi iroda jelenti: Goethe világhírű remeke, Faust, csütörtökön kerül í'ölelevenitésre. Az első főpróbát szerdán dél­élőtt tartja a színház, teljes diszletezéssel, a mely maga az előadás benyomását kelti. A főszereplőkön (Virányi, Harmat, Baróti) kí­vül Csáder a gonosz szellemet, Miklóssy Mar­git 'Mórthát, Pogány Wagnert, a tanítványt Miliő, Bálintot Unghváry, a boszorkányt Ko­llár y játsza. A mulatságos elemet az Auer­bach-pince hires négy diákja képviseli (Holtai, Solymossy, Ladiszlay és Szathmáry). Faust külföldi előadásain elhagyják a pro­lógust, a szegedi előadás ezzel sem kívánja megrövidíteni a drámai müvet. Az eddigi je­lek ázt mutatják, hogy a klasszikus dara­bok iránt is melegen érdeklődik a közönség. * Bőregér. A színházi iroda jelentése sze­rint a legbájosabb operett, amely operahá­zak műsorán is vendégjogot nyert, uj be­tanulással kerül szilire a héten. Az énekes személyzet, bár mindenki tudja már szere­pét, naponta próbákat tart az operettből az előadás teljes sikere érdekében. * Éva, az elhagyott leány. A Vass mozgófényképszinház gyakran változó műsor­ral kedveskedik közönségének. Szerdán nem­csak uj, de szenzációs műsor ciklus veszi kezdetét. Vetítésre kerül: Éva, az elhagyott leány cimü háromfelvonásos dráma, inely tárgyát az élet mélységéből merítette. Zül­lött ekzisztenciák, züllött helyek, éjjeli mu­latók, iápvirágok mozognak a vásznon és megismertetnek bennünket egy ismeretlen világ borzalmaival. Ezen a drámán kívül ve­títésre kerül még egy izgalmas amerikai drá­ma is, melynek már a cime is elárulja érté­két. Fűtőből, mozdony vezető. Olyan téma ez, melyről szabad szárnyra kaphat a bravúros moziteknika. Mozdonyok száguldanak, vona­tok rohannak, autók repülnek. Ebben a mil­iőben játszódik le a dráma. Csak péntekig látható ez a műsor. * Ég és víz között. Szenzációs premiér lesz szerdán este az Frawirr-szmházban. Vetí­tésre kerül a hir.es Nordisk-fi!ingyár legbra­vurosabb felvétele az Ég és riz között cimü •tengerész dráma. Bátran mondhatjuk, hogy a Nordisk-filmgyár ezen filmjével korszak­alkotó újítással lép a közönség elé. Ezen fil­men nemcsak a teknika csodálatos fejlettsé­gét bámulhatjuk, hanem előtérbe nyomul a mozidrámánál is legfontosabb lélektani meg­oldása a problémának. A hálás téma: a ten­gerész rabszolgák élete, mesteri kézzel van jelenetezve. Minden zökkenés, pauza nélkül rohannak az események egymásután és ösz­szefüggő egész képen körülfixirozzák a drá­mai magvat. Irodalmi alkotás, mely nem komplikált, mintha csak a nép lelkéből fa­kadt volna, öntudatos, nagy alkotás. A szer­dai premier második slágerje a közkedvelt Duci bácsi fellépése lesz. Duci bácsi uj mó­kái a vig hangulatért garantálnak. A kitűnő műsor csak szerdán, csütörtökön és pénteken kerül vetítésre. * Legjobb színházi cukorkák Linden­feld Bertalan Első szegedi cukorkagyárá­ban, Kárász-utca 8. szám alatt kaphatók. A torzon-borz padlásfakó. — Érdekes beadvány a hatósághoz. — (Saját tudósítónktól.) Érdekes beadvány érkezett ma a városi hatósághoz. A bead­vány elmondja, hogy a külső Kálvária-ut. egyik házának padlásán egy különös ember lakik. Hónapok óta rejtőzik a padláson, nem mer az emberek közé menni. Haja és szaká­in annyira megnőtt, hogy csak szúrós fekete szemei látszanak ki arcából. Körmei olyan hossznak, hogy valóságos Karommá alakul­tak és rémséges benyomást tesznek az em­berre. A beadvány továbbá azt is elmond­i ja, hogy a torzon-borz padláslakó a nővéré­vel lakik egy házban, nővére azonban nem tűrte meg a lakásban, hanem fel kergette a padlásra. A szerencsétlen ember ételhez is csak ugy jut, bogy nővére délben és este ki visz az udvarba egy nagy oseréptányérba étel maradékot. Az Ubrik Borbálára emlékez­tető férfi ekkor lerohan a padlásról és valósá­gos állati ösztönnel kap az ételmaradék után s bevégezvén a különös ebédet, ismét felro­han a padlásra. A házbeliek, akik a bead­ványt irták, kérik a hatóságot, hogy a külö­nös esetet vizsgálja meg és az embert helyez­ze el valamely menházba, annál is inkább, mivel nővére néhány nap óta elköltözött Sze­gedről és most nem juthat ételhez. A hatóság a beadvány vétele után azon­nal megindította a vizsgálatot és a külső Kál­vária-ut egy kis földszintes viskójának pad­lásán ráakadtak a beadványban ismertetett emberre. A személyazonosság megállapítása után a rendőrség megtudta, bogy Auslaendcr Bélának hívják a szerencsétlen embert, aki szegedi származású és annak idején négy reáliskolát is végzett. Hogy miképpen jutott Auslaender Béla a zülés útjára, azt csak a házbeliek előadá­sa alapján tudhatta meg a rendőrség, mert Auslaenderrel nem lehetett beszélni, mivel az emberi szót már nem érti meg, maga pe­dig beszélni már nem tud, csak állati liango­I A HOLCZER és ABONYI-cég bevezette a női- és loánu ranlánnlat -r^M^. Kérjük annak szíves megtekintését. Itidliy-rdyidlIUKdl. pr- Szigorúan szabott árak !

Next

/
Thumbnails
Contents