Délmagyarország, 1912. október (1. évfolyam, 42-68. szám)

1912-10-15 / 54. szám

1912. október 13. DÉLM AGYARORSZÁG 5 Tisztelt Szerkesztőség! Tudomására hozzuk, liogy Szigeten nemcsak Csanády Irmus kapott aranyakat, hanem még más valaki. Nevezetesein Vajda Ilonka, cukros kedvencünk, akinek tiszteletére ami klubbunk alakult. Ilonka, kérem, tizenöt aranyat kapott és a jó szüleink nem lettek volna olyan smucigok, harmincat is kapott volna. Tessék ezt a lapba kitenni, de szüleinket tessék hagyni, mert ha nem lesz benne a tizenöt -arany a „Debreceni Nagy Újságban", halál fia lesz az egész szerkesztőség. Tisztelettel: A Vajda Ilonka diák-klub végrehajtó-bizottsága. * Magyar film a Vassban. Az utóbbi j időben erősen konkurrál a külföldi filmekkel 1 a magyar Hunnia Biograph, -amely fölvéte- ! leknél csupa ismerős szülészek, a Vigszin- i ház művészei játszák a. szerepeket. Hétfőn este Hunnia-filmet mutatott be a Vass-mozgófényképsziiiibáz, még pedig óriási siker mellett. Szilire került „A vig özvegy" Vajda Ernő drámája. A drámában a szerepeket a következő művészek játszák, Fenyvessi Emil, Hegedűs Gyu-láné, Tanay Frigyes, Tapolczay Dezső, Vendrey Ferenc, Lenkeffy Ilona, Molnár Aranka és Rácz Laci, a cigánykirály. A darab meséje (minden fázisában érdekes, teknikai kivitele elsőrangú. Méltán megérdemelte a zajos sikert. Jól mulatott a közönség a mű-sorba illesztett vígjátékokon, melyek kivétel nélkül elsőrangú gyárakból kerültek ki. * Legjobb szinházi cukorkák Lindenfeld* Bertalan Eiső szegedi cukorkagyárában, Kárász-utca 8. szám alatt kaphatók. iitsizasni'as Kossuth Ferenc beszámolója. Vasárnap Céglédre ment Kossuth Ferenc, beszámolt. Jogosan megkérdezhetnénk, liogy miről számolt be? — de hisz ő felelt meg erre a kérdésre, vasárnap, amikor semmi különöset nem mondott. Igaz, liogy beszélt, dehát amiket elbeszélt, azokat az alvezérei és közkatonái is annyiszor leadták, hogy az embert Kossuthná.l csak az a meglepetés éri: vájjon hogy tudta még most is azt a beszámolót elmondani? Kossuth Ferenc vasárnap reggel érkezett Ceglédre, -a szövetkezett ellenzék számos tagja kíséretében. Délelőtt tizenegy órakor volt a népgyűlés. Kossuth Ferenc beszédében hangoztatta, hogy Tisza magamagát mondta képtelennek az elnöki szék elfoglalására, mégis ott ül benne. Lukács szintén lehetetlenné vált, mert aki egyszer követett el államcsínyt, az másodszor is elköveti azt. I Csodálja, hogy a kormánypárt nem látja be j azt, hogy ők nem maradhatnak tovább be- ; lyiikön. Mi mindenáron folytatni fogjuk ezt a harcot, -nemcsak azért, mert az igazság kívánja ezt, hanem azért, mert béke nélkül nincsen hatalom. És mert a hatalomnak vian szüksége a békére, azért hizik a harc sikerében. A'külföldi bonyodalom sokasága fogja a, kormányon levő embereket kényszeríteni, hogy keressék a békét. Földes Béla a balkáni háborúról kijelentette, hogy a véderő kiterjesztése szükséges s ezt az ellenzék meg is adta volna, de csak ugy, ha ennek ellenében a nép jogait is kiterjesztik. Ha a. nép végre be fogja látni, hogy -az ellenzék küzdelmének történeti jelentősége van, akkor újra fog tündökölni a magyar alkotmány. Zichy Aladár gróf ezt mondotta: A választói jog kiterjesztéséért mindent el fog követni. Apponyi Albert, gróf is fölszólalt. Szerinte a multat jóvá kell tenni s a jogfolytonosságot kell helyreállítani. Akik a mai hely zetet előidézték, akik a parlamenti csinyt elkövették, azoknak távozniok kell és gon doskodni kell arról is, liogy a jövőben ilyen meg ne történhessék. Fel kell szabadítani az egész magyar népet. Erre szövetkeztek az ellenzéki pártok és teremtették meg ezzel az összetartózan dóságot. Mezőssy Béla -után Sághy Gyula szólott. Népgyűlés után délben a Népkörben ebéd volt. Lezajlott a mérnökök országos ünnepe. — A Rapaics-emlék leleplezése. — (Saját tudósítónktól.) Méreteiben nagy, tartalmában és karakterében komoly ünnepségek szintere volt vasárnap Szeged: mintegy 250 mérnök jelenlétében ugyanis fölavatták a Mérnökök és Építészek Országos Egyesületének szegedi osztályát é» nyomban utána Kazy József, földmiveléstigyi államtitkár jelenlétében leleplezték a Rapaics-emlékoszlopot. A mérnöikegyesiilot szegedi fiókjának fölavatása díszközgyűlés keretében történt, a melyet Reök Ivá-n, országgyűlési képviselő, elnök nyitott meg. Meleg szavak kíséretében üdvözölte a vendégeket, majd elmondta a szegedi egyesület alakitásán-ak történetét és kifejtette az egyesület célját, amely szerinte abban áll, liogy az országos teknikai érdekek mellett, első sorban is a szegedieket tartsa szem előtt és azok előbbrevitelón munkálkodjék. Reök Ivá-n nagy lelkesedéssel fogadott beszéde után Lázár György dr polgármester üdvözölte a város nevében az ország mérnökeit. Ezután Kovács Sebestyén Aladár műegyetemi tanár, a.z Országos Mérnökegyesület -elnöke mondotta el az avató beszédet. A Mérnökök és Építők Országos Egyesülete kulturális szervezkedés és a cédja az, liogy a vidéken minél több gócpont keletkezzék a teknikai érdekek ápolására. Ebben látja beszélő is a szegedi egyesület működésének hatáskörét és sikert kiván annak elérésére. A nagy figyelemmel hallgatott hatásos, avató beszéd után Söpkéz Sándor műegyetemi tanár tartott, magas színvonalú értékes előadást „A mérnök munkája az ökonómia fejlesztésében" ci-m alatt. Beszédében -az előadó kifejtette, liogy a mérnöki tudomány egyik fontossága az -energia -kihasználásában rejlik. Az energia minél őkonómikusabb kihasználása terén már eddig is sokat lett a mérnöki tudomány, d.e sok és nagy föladat vár rá a jövőben. A tetszéssel fogadott előadás után Tóth Mihály városi 'főmérnök értekezését olvasták fel „Szeged város újjáépítéséről." Nem lehetett azonban az érdekes történelmi viszszapiill aortást teljes egészében felolvasni, mivel az idő ekkorra már nagyon -előrehaladt, esak jelentősebb részeit olvasták ifel, de igy is nagy sikert ért el az értékes munka. Az avatóülést Reök Iván rekesztette be, néhány köszönő szó kíséretében. Az ünnepi közgyűlés után a vendégek tnegkoszoruzták Vásárhelyi Pál szobrát, ahol Kvassay Jenő miniszteri tanácsos tartott beszédet. Egy kisebb csoport ezután Tisza Lajos szobrához vonult, ahol Csernovics Agenor főmérnök mondott néhány megemlékező szót. A Bertalan-emlékoszlopot is meglátogatták a vendégek. Ott Hoszpoczky Alajos miniszteri tanácsos beszélt. Tizenkét órakor vette kezdetét a Rapaics-szobor leleplezési ünnepsége. A közönség már jóval előbb összegyűlt, mert a leleplezés részint a mérnökök sokáig elhúzódó gyűlése miatt, részint az államtitkár megérkezése miatt késett. A földmivelésügyi miniszter képviselője a déli gyorsvonattal jött és a pályaudvarról a fogadtatására megjelent polgármester kíséretében egyenest a leleplezési ünnep színhelyére hajtatott. Az emlékmű körül, — amely a Stefánia-sétányhoz ujabban hozzácsatolt rész jobboldali sarkán áll, — ekkor már nagy tömeg volt együtt. A szobor körül helyezkedtek el a vendégek, a Rapaics-család, a hatóság és a tisztikar tagjai. Az ünnepség a Himnusz éneklésével kezdődött. Ezután Rónay Jenő országgyűlési képviselő lépett az emelvényre s a következő beszédben méltatta Rapaics Radót: — Az országos ügyek egyik utolérhetetlen harcosát ünnepeljük Rapaics Radóban, amiko-r most a föld mi velési minisztérium és a Szeged Ármentesitő Társulat által emelt emlékoszlopát leplezzük le. Rapaics Radó 1848. március 13-án született Szegeden. Tehetségénél ós k-iváló munkaképességénél fogva gyorsam haladt előre. 1872-ben cimzetes fogalmazó, 1876-ban fogalmazó, 1881-ben címzetes osztálytanácos, 1884-ben osztálytanácsos, 1887-ben címzetes miniszteri tanácsos, 1889-ben a vízügyek főosztályának vezetője, 1890-bein miniszteri tanácsos, 1901-ben a földmivelési minisztérium második államtitkára lett. 1905-ben fölajánlották neki a földmivelési miniszteri tárcát, de nem fogadta el. 1907. május 30-án java férfikorában hunyt el. — Az 1879-iki árviz, amely szülőföldjét elpusztította, meggyőzte őt arról, hogy a földmivelési minisztérium egyik legsürgősebb teendője a zabolátlan Tiszának megszabályozása. A tiszai törvényt ö állította vissza, a földmivelési minisztérium vízrajzi osztályát ő szervezete, a tiszai társulat ügyeit ő rendezte, az országos vízvédelmi műnk ál altok dicsőségének oroszlánrésze őt illeti, ö hajtotta végre a Felső- és Alsóduna szabályozási munkálatainak, általában Széchenyi István gróf vízszabályozási terveinek nagy részét. A beszélő ezután felkérte Lázár György dr polgármestert, hogy vegye át a szobrot. Lázár György dr ezután a város nevében átvette a szobrot és köszönetet mondott érte a földmivelési minisztériumnak és a szegedi ármentesitő társulatnak. Ezután a koszorúkat helyezték el. Először is Kazy József államtitkár tette le a földmivelési minisztérium koszorúját a következő szavak kíséretében: — Emlékedet a földmivelésügyi minisztériumban mindenkor megőrzik volt kartársaid. Alkotásaiddal hálára kötelezted az országot. Adja Isten, hogy munkás életed örökre példát nyújtson az utódoknak s ez országban sok követőre találjon. Ezenkivül még nagyon sok koszorút helyeztek el. Az ünnepséget a Szózat éneklésével fejezték be. A leleplezési ünnep után & résztvevők a kultúrpalota elé mentek s az épület előtt leÉrtesitem a nagyérdemű VfoZ**;*, fA*ei»f u^urlÁrflftiÁt Vár-utca (főpostával szemben) átvettem közönséget, hogy a volt AOlOSij J0ZIEJ VSIlUegillJCl és azt újonnan átalakítva megnyitottam. Főtörekvésein lesz a nagyérdemű közönséget jó magyar konyhával, kitűnő, tisztán kezelt buckái borokkal kiszólffil ÜfíttM pmán gyula vendéglős, Szegeden Korossu JOISC' Telefon 879. Minden szerdán és pénteken halpaprikás. sörcsarnok Telefon 879.