Délmagyarország, 1912. október (1. évfolyam, 42-68. szám)

1912-10-15 / 54. szám

6, DÉLMAGYARORSZÁG 1912. október 13*. fényképeztették magukat. Innét a Kass-vi­gadóba vonultak, ahol kétszázötven terítékű bankett volt. Délután a tiszai kotrótelepet és a vá­rost nézték meg a vendégek. Este pedig a színházba mentek. Hétfőn az algyői hidat és a város műszaki berendezését tekintették meg, este pedig a hatórás gyorsvonattal el­utaztak Szegedről. Szegedi gyorsírók a kultuszminiszterhez. — A vasárnapi közgyűlés. — (Saját tudósítónktól.) A Szegedi Gyors­írók Egyesülete vasárnap délután tartotta XI. tisztújító közgyűlését a városháza díszter­mében, Jakab Lajos tb. elnök vezetésével. A közgyűlés fényét emelte, hogy Budapestről az egyesület tb. elnöke Jakab Lajos, továbbá Létay Etelka gyorsíró iskolai igazgató és Szőke Sándor dr á Gyakorló Gyorsírók Tár­saságának, Bálint Antal elnök a Gyorsirótu­dományi Társulat képviseletében megjelent a közgyűlésen. Jakab Lajos megnyitó, lelkes beszédé­ben ismertette azokat a kötelességeket, ame­lyek a Markovits-rendszer 50 éves jubileuma alkalmából a szegedi egyesületet terhelik. Katona Dávid dr főtitkár tartotta meg ezután titkári évi jelentését, amelyben beszá­molt a jubileumi ünnepségek előkészületi munkálatairól, a rendszeri reformmozgal­makról, az Országos Gyorsíró Tanács műkö­déséről, ismertette az elmúlt év nevezetesebb mozgalmait. Az egyesületnek 280 rendes tag­ja van, ingyenes tanfolyamokat tart fenn, or­szágos versenyirásokat, fölolvasó gyűléseket rendezett, szaklapot adott ki, amely lap a leg­elterjedtebb magyar gyorsirási lap. Majd hálás köszönetét nyilvánította Szeged város polgármesterének, tanácsának és közönségé­nek, az egyesület támogatásáért, megköszön­te Szeged város társadalmának a gyorsírás iigye iránti rokonszenvét, a sajtó meleg támo­gatását. A titkári jelentés után elhatározta a köz­gyűlés, hogy a magyar gyorsírás történeté­nek megírására hirdetett pályázatának be­adási határidejét 1913. évi március hó 31-iké­ben állapítja meg. Jakab Lajos ismertette ezután az 1913. évi budapesti nemzet- és rendszerközi jubi­láris ünnepségek és országos gyorsirási kiál­lítás ügyét. A közgyűlés elhatározta, hogy könyvtárát és muzeumát arra az időre telje­sen rendezi, a kiállításon összes tárgyaival részt vesz. Jakab Lajos, a kiállítást rendező bizottság elnöke kijelenti, hogy Szeged külön termet kap a kiállításon és minthogy az ösz­szes magyar gyorsirási régiségek a Szegedi Gyorsírók Egyesületének tulajdonában van­nak, kéri a közgyűlést, hogy az összes kiál­lítási tárgyakat már julius hó végére Buda­pestre küldje. Az ünnepségek előkészületeiről szólva, közölte a jubileumi bizottság azon ha­tározatát, amely szerint a kongresszus záró­gyűlését Szegeden tartja meg. Ezután Katona Dávid dr főtitkár a kö­vetkező föliratot kérte a vallás- és közokta­tásügyi miniszterhez fölterjeszteni: „Rendelje el a vallás- és 'közoktatásügyi miniszter n.r azt, liogy az összes állami fő­gimnáziumok, főreál, felsőbb leány- és pol­gári iskolákban a gyorsírás mint fakultatív tárgy ingyenesen taníttassák és a gyors­írást a n árok díjazásáról tárcája terhére gon­doskodjék. 2. A gyorsirástanárok javadalmazását órái'kint egy évre minimális 150 koronában állapítsa meg és ezt az intézkedését a felső­kereskedelmi iskolákra is kiterjessze. 3. Rendelje el a közoktatásügyi minisz­ter ur azt, hogy a gyorsírás tanulására je­lentkezett tanulók kötelesek a tanév kezde­tétől a tanév végéig a gyorsirási órákon megjelenni, az .esetleges [hiányzásokat sza­bályszerűen igazolni, ellenesetben azok iga­zolatlanoknak minősitendők, továbbá a gyorsírás tanulásáról való kimairadások csakis a tanügyi felsőbb hatóságok engedé­lyével történhessenek. 4. A gyorsirástanárok javadalmazásá­nak fedezésére minden fenti iskolákba járó tanulótól e célra 1, esetleg 2 korona díjsze­dését rendelje .el. 5. Addig is, mig erről intézkedik, ren­delje el, liogy a hátralékos dijakért az inté­zeti igazgató a tanév végén az értesítőket visszatartani köteles. 6. Kötelezze a nyilvános iskolákban mű­ködő gyorsírás tanárokat, liogy egy év lefor gása alatt a gyorsírás tanítására képesítő vizsgálatot tegyék le, máskülönben helyüket mással töltse be. 7. A nem állami iskolák fentartó testü­leteit hasonló eljárásra hivja fel. A közgyűlés egyhangúlag hozzájárult a felterjesztéshez." Dobay Gyula dr tett előterjesztést ar­ról, liogy egyes iskolákban miniszterileg nem engedélyezett gyorsirási rendszert ta­nítanak. Indítványára a közgyűlés (elhatá­' rozta, hogy ennek megszüntetése érdekében felír a kultuszminiszterhez. Körösi Lajos pénzügyi tanácsos [indít­ványára országos gyorsirási szakfelügyelői állás szervezése érdekében is feliratot intéz az egyesület a kultuszminiszterhez. Ezután Pech Ferenc az 1911/12. évi' zá­rószámadást, Müller Dezső a felügyelő bi­zottság jelentését, Pech Ferenc az 1912/13. évi költségelőirányzatot terjesztette elő, ame­lyeket tudomásul vett a választmány. Dobay Gyula dr elnök a saját és tisztvi­selő társai nevében letette mandátumot, a mely után Jakab Lajos indítványára a tisztikar tagjai lettek: A tisztújítás eredménye a következő: elnök lett Dobay Gyula dr ügyvéd, az Or­szágos Gyorsíró Tanács tágja, elelnökök Száz Hugó dr ügyvéd és Körösi Lajos pénzügyi tanácsos, okleveles gyorsirás tanár, ügyvezető igazgató Kertész Zsigmond dr ügyvéd okleveles gyorsirás tanár, főtitkár Katona Dávid dr felsőkereskedelmi iskolai tanár, okleveles gyorsirás tanár, titkár Do­nath Jakab kenderfonógyár r.-t. levelezési osztályánaik főnöke, ügyész Komis Béla dr ügyvéd, főjegyző Országit József, női keres­kedelmi tanfolyam tanár, oki. gyorsirás ta­nár, jegyző Kroó Ferenc magántisztviselő, oki. gyorsirás tanár, főkönyvtáros Torma Károly városi főgimnáziumi tanár, okleve­les gyorsirás tanár, alkönyvtárosok Balogh Margit magá.ntisjztvisc|lőnő, pkl. gyorsirás tanár és Szabó József magántisztviselő, oki. gyorsirás tanár, pénztáros Grünfeld Ar­nold, a Szegedi Kereskedelmi ós Iparbank tisztviselője, ellenőr Vermes Zsigmond, a Szegedi Kereskedelmi ós Iparbank cégveze­tője, a Lloyd-társulat tikára, háznagy Fülöp Zsigmond dr ügyvéd. Felelős szerkesztő Ka­tona Dávid dr, a melléklapok társszerkesz­tője Pap Sándor oki. gyorsirás tanár. A tan­folyam alőadói: Katona Dévidné drné, dkl. gyorsirás tanár, Katona dr ós Kroó. A fel­ügyelő bizottság elnöke Lippay György dr áll, főgiixm. tanár, tagjai Pech Ferenc, a Pálfy-vasgyár cégvezetője, Fehér János áll. felsőkereskedelmi iskolai tanár, Ehrlich Ilonka, a Szegedi Kereskedelmi és Iparbank tisztviselője és Weil Ignác, a Szegedi Keres­kedelmi és Iparbank főkönyvelője. — A vá­lasztmány tagjai lettek: Bólint Antal oki. gyorsirás tanár Budapest, Bárdoss György dr oki. gyorsiráis tanár Budapest, Becsey Károly dr ügyvéd, fíőhm Dezső magántiszt­viselő Zombor, Fiirst Sarolta magán tisztvi­selőnő, Fülöp Boriska, Gönczi Elek, az Első magyar általános bizt. társ. főpénztárosa, Holló Samu dr ügyvéd, Kállai Emil dr ügy­véd sza.kvizsgázott .gyorsíró, Kertész János nyomdatulajdonos. Kovács Jenő, a Szegedi Kereskedelmi és Iparbank betéti osztályá­nak vezetője, Kovács Margit, May-bank le­velezője, Kozma Bernát gyorsíró iskola igaz­gató Budapest, Létay Etelka, gyorsiró isko­la igazgató Budapest, Mvzsai Dénes polg. isik. t., Müller Dezsőné, Polgár Gy. ödön dr főgimn. tanár Arad, fíácz Győző főgimn. ta­nár Karánsebes, Beitzer Lipót nagykereske­dő, Simkó Elemér dr városi tiszti ügyész, Singer Gyula hitközségi titkár, oki. gyors­irás tanár Szabadka, Szilber Dezső, a Sze­ged-Csongrádi takarékpénztár főkönyvelője, Széli Gyula dr ügyvéd, SzegeUethy János polg. iskolai tanár, Szőke Sándor dr dkl. gyorsirás tanár Budapest, Téglás Géza dr bir. jegyző, oki. gyorsirás tanár Budapest, Várady Károly magántisztviselő, Verő Leó di- főreál isk. tanár Budapest és Wihnalek Ferencné kataszteri tisztviselő. A falu jegyzője. — Dorner Béla regénye. — (Saját tudósítónktól.) Az utóbbi évek bünkrónikájábain jelentősen szerepelt Dor­ner Béla, Horgos község jegyzője. Az ele­gáns gavallér, a közigazgatás passzionátus munkása csalt, sikkasztott és okiratot hami­sított. Ez két évvel ezelőtt történt. A szege­di törvényszék négy évi fegyházra itélte. A jegyző bűnének leleplezése annak idején or­szágos föltűnést keltett. A könnyelmű élet kergette lejtőre Dorner Bélát. A gavallér tempó, az élvezetek bajbászása nem illesz­kedhetett bele a falusi miliőbe, a csekély javadalmazásból nem telhetett a passziókra. Három éve megnyílt Dorner Béla előtt a. cella ajtaja. Azóta nem igen szerepelt a neve. Visszatért Horgosra, régi összekötteté­sei révén biztosította magának a megélheté­sét. Az ügyes-bajos emberek dolgát intézi, becsületes szerénységgel, nem ugy, mint hajdanában. Az uj és békésebb életet megzavarta valami, ami igen közelről érinti Dorner Bé­lát. Az elvált felesége, Kaszó Aranka taní­tónő, hitelezési csalás miatt, bűnvádi eljá­rást indított ellene. A följelentésnek az az előzménye, bogy Dorner havi hatvan koro­na tartásdíjat igárt a feleségének. Az ígé­ret azonban megmaradt szép szónak. Az élet kemény megpróbáltatásaival küzdő em­bernek nem volt olyan az anyagi ereje, bogy elvált feleségét is támogathatta volna havi apanázzsal. A mult évben kétezer korona örökség jutott Dorner Bélára. A tanítónő érvénye­síteni akarta igényeit az örökségen, de el­késett. Korács Mária, a volt községi jegy­ző vadiházastársa lefoglaltatta az örökséget. Ebből keletkezett, a följelentés, amely hite­lezési csalással vádolta Romért. A szegedi törvényszék első büntető ta­nácsa hétfőn ítélkezett ebben az ügyben. A vádlottak padján Dorner Béla együtt ült Kovács Máriával, akit cselédisorból emelt maga mellé. A vádhatóságot Gergics Károly dr ügyész képviselte. A bizonyítási eljárás után az ügyész elejtette a vádat, mert a legcsekélyebb bizonyítók sem merült föl a hitelezési csalásra vonatkozólag. Beigazol­ták, liogy Kovács Mária jogosan foglaltat ta le az örökséget. A tanítónő, mint főm agám/vád ló átvette a vádat, a bíróság azonban fölmentette a. vádlottakat. Ezzel befejeződött egy regény, amelynek fejezeteit izgalmas érdeklődéssel kisérte a közvélemény részvéte. seaBaBaBaRaxaaxsBBaBiBBaaBBaBaaaaaaaaBBseaEaaaaass A delegáció megszavazta a 165 milliót. Bécsből jelentik: A magyar delegáció had­ügyi és tengerészeti albizottsága ma tár­gyalta együttes ülésben a 165 millió rend­kívüli hadügyi hitelről szóló javaslatokat. Az ülésen a közös miniszterek közül csak Bilinski közös pénzügyminiszter volt jelen; a magyar kormányt Lukács László minisz­terelnök, Teleszky pénzügyi és Hazai báró honvédelmi miniszter képviselte. Hegedűs Lóránt, a hadügyi albizottság előadója is-

Next

/
Thumbnails
Contents