Délmagyarország, 1912. október (1. évfolyam, 42-68. szám)

1912-10-13 / 53. szám

12, DÉLMAGYARORSZÁG 1912. október 13*. közigazgatas (—) Temesvár költségvetése.Temesvárott az 1913. évi költségvetések a tanács véleményes jelentésével együtt elkészültek. Az előirányzatokat az ez évi október 28-án tartandó rendes közgyűlés fogja letárgyalni. Az egyes alapok előirányzata a következő: A házipénztári előirányzat szerint a szükséglet 4,861.580 K, a fedezet 3,906.580 K és a hiány 955.000 K, amely hiány fedezésére, — miiként a mult évben, — az állami adók után ötven százalékos községi adó és öt százalékos iskolapótlék lesz kivetendő. A városi szegényalap szükséglete 100.200 K, mely egészen az alap saját jövedelméből fedezhető. A városi házipénztár hozzájárulására,) a jövő évben sem lesz szükség. A folyó szükségletek kielégítésén felül a törzsvagyon gyarapítására ezer korona fordítható. A Gizella-árvaházi alap szükséglete 56.080 K, fedezete 43.732 K, a házipénztárból pótlandó hiány tehát 12.348 K. A bevételekből 14.220 K gyümölcsözőiig el fog helyeztetni. A polgári menházalap szükséglete 96.150 K, melynek kielégítésére az alap saját jövedelme teljesen elégséges. Az alap gyarapítására 5490 K fordítható. A városi nyugdíjalap szükséglete és fedezete egyaránt 125,030 K. Az eddigi fedezeti liiány tehát megszűnik, annak következtében, liogy a vállalatok hozzájárulása öt százalékról hat százalékra, emeltetett fel és liogy ezen hozzájárulási százajlékot >a közigazgatási alkalmazottak illetményei arányában, ezentúl a városi házipénztár is viselni tartozik. Az alap 9887 koronával lesz gyarapithiató. törvénykezés A kádár felesége. (Saját, tudósítónktól.) A szegedi törvényszék harmadik büntető tanácsa szombaton Vranyó Farkas liorgosi kádármester feleségének bűnügyében Ítélkezett, aki vitriollal akarta leönteni Nagy Irént, a szegedi gyermekmenhely telepfeliigyelőnőjót. A kádármester felesége két magyar ka- 1 nlizsjad gyermekié kapott golndozásba, akiket azonban nem részesitett megfelelő ápolásban. A községi orvos előterjesztésére a l'öliigyelőnő kivette a két gyermeket az aszszony gondozásából. Vranyóné ezért megfenyegette Nagy Irént, bogy nem marad el a boszu ja. Augusztus tizenkettedikén Horgosra érkezett a fölügyelőnő. Az állomáson kileste Vranyóné. Amikor egymással szembekerültek, a kádárné rárivallt Nagy Irénre: — No most meglakolsz! A köténye alől előrántott egy üveget, a melynek tartalmát a fölügyelőnőre akarta önteni. Miskolczy Miliályné azonban, aki véletlenül fanuja volt a jelenetnek, visszarántotta az asszony karját ós igy megakadályozta a merényletet. A veszedelmes kádárnét bekísérték a községházára, ahol heves jelenetet rögtönzött. Amikor Körmendy Antal rendőr csönd re intette, ia harcias amazon arculütötte a rendőrt. Az ügyészség egészség ellen való sértéskisérjetének büntette és hatéság ellen való erőszak miatt emelt vádat Vranyóné ellen. A tárgyaláson azzal védekezett az aszszony, bogy a vitriolt féregpusztitásra akarta használni, a rendőrt pedig fölháborodásában inzultálta. A biróság a tanúvallomások alapján nem adott helyet a védekezésnek és egy évi börtönre Ítélte az asszonyt. Vranyóné ifölebbezett. § Rendet a járásbíróságon. Két cikkben is beszámolt a „Délmagyarország" arról a munkahalmazról, amellyel a szegedi törvényszéken, de különösen a járásbíróságon a birósági és főkép a kezelő személyzet tul van Szombaton és vasárnap .ndiey Dráma 3 fölvonásban. Irta: M. E. Bradon. Jeane Fernley és King Bagót fölléptével. Ezt megelőzi: Kirándulás Chartreusebe természeti fölvétel. A faindiánus bohózat. A hadi fogoly életkép. Előadások szombaton 6, V28 és 9 órakor Vasárnap d. u. 3 órától éjjel 11 óráig íi mozgófénykép színház 554a Szombaton és vasárnap Nick Vlnter föltárna dáia. Detektivdráma 3 fölvonásban, írták: M. Maitre és Garbogni. A dráma előtt: A penszilvániai államrendőrség amerikai fölvétel. Móric turista bohózat. Egy kis tévedés bohózat. Előadások szombaton Y26,8 és 9 órakor Vasárnap d. u. 3 órától éjjel 11 óráig terhelve. Ennek különösen az ügyvédek látják sok hátrányát, eltekintve attól, hogy a rohamosan szaporodó munka elvégzése olyan föladatot ró a járásbíróság embereire, amelylyel megbirkózni képtelenek. Ép azért az ügyvédi kamara ma délután népes gyűlést tartott, amelyen elhatározták, hogy a járásbirósági ügykezelés körül uralkodó visszás állapotokról adatok felsorolásával gazdag előterjesztést intéznek Nagy Aladár dr törvényszéki elnökhöz és azt küldöttségileg adják át neki. szerkesztői üzenetek. Háború. Görögországban a ScbleswigHolsteiu-Sonderburg-Augustenburg, Montenegróban a Petrovios-Nyegos, Oroszországban a Romanov-Bolstein-Goffotrp, Szerbiában a Karagyorgyevics család uralkodik. — H. Mi lapot csinálunk és nem periaratokat, ügyvédet pedig nem ajánlunk. — Anna. Nevét a világért se irjuk ki. A főkötőről kivételesen irjuk meg mindazt, amit kért, mert ilyen dolgokra nincs terünk. Tehát az európai népeknél a nők csak a középkor óta viselnek főkötőt. Mig ia nők a kalapviseletre rá inern szoktak, addig a fejdiszről is meg lehetett különböztetni a férjes nőket a hajadonoktól; gyöngysort, vagy tűt viselhettek, főkötőt azonban nem: ez az asszonyok kiváltsága volt. Igy főkötő alá jutni egyértelmű vo.lt a férjhezmenéssel. A női (főkötő legegyszerűbb formája egy kendő volt, melyet a nyak körül csavartak és a fejre borítottak, aminőt Németországban a XIV. század végén viseltek az asszonyok. A francia nő fejdísze már ebben a korban is eltért a németekétől, csakhamar fantasztikus formát öltött. A bretagnei nők főkötője fehér vászon bél készül s igen keményre van vasalva; szakasztott ilyen főkötőt viselnek, csakhogy johbról-balról lehajlított lebernyeggel, Magyarországon a paulai szent Vincéről nevezett apácák is. A XVIII. században már divatba jött a női kalap, amely teljesen kiszorította a használatból a főkötőt; ma már a parasztokon kivül csak a kis gyermek-leányok és az idős nők viselnek főkötőt. A magyar nőkről már a XVI. században följegyezték, bogy a külföldi divatot utánozták és külföldi főkötőt szerettek viselni. Igen divatos volt a fekete fátyolból készült aranycsipkés német és a rececsipkés olasz főkötő. A magyar nők hozományában mindig nagy szerepet játszottak a ruháneinüek s ezek között minden hozomány-jegyzékbein külön megemlítették a főkötőt, melyeket eleinte gyöngyszemekkel, később drágakövekkel is diszitettek. Majd arany boglárokat raktak a főkötőre, igen nagy mennyiségben; volt olyan főkötő, amelyen száz boglár is ragyogott. A XVII. században igen liiresek voltak a Tburzó-lányok főkötői, amelyeket zománcos aranyvirágokkal diszitettek. A XVII. században divatos vo(t Magyarországon a szines kelméből készült s arannyal és ezüsttel diszitett főkötő; később a sokkal könynyebb, kötött főkötő jött divatba. Talán mondani se kell, hogy a gazdagabb hölgyek igen nagy fényűzést fejtettek ki az öltözködésben s hogy gyakran egy-egy főkötő kincset ért. Van írott bizonyság arra is, bogy egy női főkötőért a XVII. században ötszáz forintot fizettek, ami abban az időben szörnyű nagy pénz volt; ennyiért már egy kisebbfajta dominiumot is lehetett kapni. Legtovább viselték Magyarországon a főkötőt a Jászságban; még most is vannak uri családok, amelyek őrzik a szépanyák egykori főkötőit. Sakk, 1. Budapest: Sakk otthon. 2. Szeged: Sakkor. 3. Temesvár: Temesvári sakkor.