Délmagyarország, 1912. október (1. évfolyam, 42-68. szám)

1912-10-10 / 50. szám

1912. október 10. délmaqyarorszáq ft A kétszázezer hivet számláló egyházmegye ugyanis egy esperes vezetése alatt áll, ami az egyházi közigazgatás ügymenetét igen lassúvá teszi. Ezért akarták az indítványo­zók az egyházmegyét három részre, úgymint békési, csongrád-csanádi, továbbá bánáti es­peresi kerületekre osztani. Hosszas vita után azonban a többség elvetette az inditványt. A közgyűlést csütörtökön folytatják. — Változások a csanádi klérusban. A megyés püspök kinevezte Hodács Ágost szeged-rókusi káplánt Kisiratosra plébános­nak. -Segédlelkésznek disponáiltatta.k: Biró Kerubin Kiszomborról Szeged-Róku&ra, Kis­zoinborra Rab Károly ujmisós és temesvár­erzsébetvárosi uj hitoktató Rusztek Andor dr lett. — A Gyermektanulmányi Társaság előadásai. A Magyar Gyermektanulmányi Tár­saság szegedi fiókköre, mint a múltban, ugy az idén is nyilvános előadásokat fog tartani, melyeken a modern pedagógia, a gyermek­fejlődéstan és a gyermekbiróság intézményé­nek ujabb tudományos és gyakorlati eredmé­nyeit fogja ismertetni. Az előadások megtar­tására kiváló orvosok, tanárok és birák vál­lalkoztak. Az első előadás még október hó­napban lesz, melyen Domokos Lászlóné a né­met tipusu uj munkáltató iskola (Arbeitsschu­le) tanítási módszert fogja ismertetni s egy­úttal a Semig Oszkár berlini iskolájában ké­szített gyermekmunkákat természetesen is bemutatni. Az előadást tanügyi körökben nagy érdeklődéssel várják. — Uj ügyvéd. Némedy Gyula dr, a Sze­gedi Ügyvédjelöltek Körének volt ügyvezető titkára, sikeresen letette az ügyvédi vizsgát. Irodáját Szegeden fogja megnyitni. — Földrengés után. Kecskemétről jelen­tik: Befejezéséhez közeledik annak a Iköl­csönkiosztó- és becslő bizottságnak működé­se, amely a földrengéstől megrongált háza­kat fölbecsülte és azután a kamatmentes ál­lamkölcsön kiosztásáról gondoskodott. A köl­csönkiosztó bizottsághoz a lejárt batáridőig összesen 961 ember adta be kérelmét kamat­mentes államkölcsön iránt. Ezek összesen 2 millió 310 ezer 387 koronát kérnek. — Katonai hirek. A király altorjai Altor­jay Imre vezérőrnagynak, a magvar szent korona országaihoz tartozó csendőrség fel­ügyelőiének saját kérelmére jelenlegi szolgá­lati állása alól való fölmentését legkegyelme­sebben erendelte, továbbá postupitzi Kostka Pál vezérőrnagyot, a magyar szent korona országaihoz tartozó csendőrség felügyelő­helyettesét a csendőrség felügyelőjévé, tolcs­vai Nagy Gábor ezredest, a debreceni VIIT. számú csendőrkerület parancsnokát a magyar szent korona országaihoz tartozó csendőrség felügyelő-helyettesévé és Szathmáry József alezerdest. a szegcdi II. számú csendőrkeril­let parancsnok-helyettesét a debreceni VIII. számú csendőrkerület parancsnokává kine­vezte. Altorjay tábornok évekig volt szegedi kerületi parancsnok. Szathmáry alezredes kinevezésével a szegedi társadalom egyik ro­konszenves tagja távozik el. — Halálos szerencsétlenség. Végzetes szerencsétlenség történt kedden hajnalban Horgosán. A szegedi Miiller borkereskedő­cég öt kocsija igyekezett Királyhalmára, a hová a horgosi borpincéből bort akartak szál­lítani. A Horgoshoz közel levő vasúti sorom­pót nem találták leeresztve, igy nyugodtan áthajtottak a síneken. Amikor az utolsó ko­csi a sinekre ért, hirtelen odaért a Szabad­káról érkező személyvonat, amely a kocsit lovastól együtt keresztül taposta. Sörös György kocsist eszméletlen állapotban, ősz­szezuzott tagokkal húzták ki a romok alól. A szerencsétlen ember most a halállal vivő­dik. A vizsgálat megindult, hogy a szeren­csétlenségért kit terhel a felelősség. — Uj folyóirat. Darwin cimmel uj nép­szerű természettudományi folyóirat indult meg Fülöp Zsigmond dr szerkesztésében. Az első szám tartalma gazdag és változatos. A lap kéthetenkint jelenik meg évi 10 korona az előfizetési ára. Szerkesztősége és kiadóhi­vatala: VI., Andrássy-ut 60. szám alatt van. — Magyar huszártiszt a török hadse­regben. Nyíregyházáról jelentik : Báró Huszár Zsiga, aki tavaly lépett ki a közös huszá­roktól, hol hadnagyi rangot viselt, ma levelet irt a budapesti török főkonzulnak és ennek utján fölajánlotta szolgálatát a szultán had­seregének. A fiatal báró bizik abban, hogy a török hadsereg dicsőséget szerez a ma­gyar névnek. — A kivándorlás Torontálból. A toron­tálmegyei kivándorlásról az alábbi statisz­tika számol be: Áprilisban kivándorolt 481, visszavándorolt 149 egyén. Májusban kiván­dorolt 313, visszavándorolt 122 egyén. .Turn­usban kivándorolt 247, visszavándorolt 84 egyén. Juliusban kivándorolt 168, visszaván­dorolt 113 egyén. Augusztusban kivándorolt 252, visszavándorolt 136 egyén. — Statisztika a délvidéki árviz pusz­tításáról. Torontál és Krassószörény várme­gyék alispánjai nagy jelentésben számolnak be az őszi közgyűlésnek az idei délvidéki ár­vizekről. Torontál alispánja jelenti, hogy az árviz kétmillió háromszázezer korona kárt okozott Torontá 1 megyében. Csebza község­ben 321 ház közül összeomlott 278 és Mace­dónia községben 221 ház közül 148 omlott össze. Csupán ezen két községben 2,073.000 ko róna kárt okozott az árviz. Kárt szenvedtek továbbá Nagynezsény, Kisnezsény és Kata­lin falva községek. Ismerteti a jelentés segé­lyezés ügyét is és fölemlíti, liogy az állam 50.000 korona sürgős segítséget utalványo­zott, azonkívül Csebza község részére 381.000 korona és Macedónia község részére 98.300 korona kamatmentes állami inségkölcsönt fo­lyósít ott, — Issekutz Aurél, Krassószörény vármegye alispánja ugyancsak hosszabb je­lentésben számol be az árvízről sújtott me­gyebeliek segélyezéséről. A vármegye terüle­tén hatvanegy községben vitt véghez na­gyobb pusztításokat az árviz. Legnagyobb volt a kár Resicabányán, ahol 122.675 korona kárt mutat ki a hivatalos becslés. Utána kö­vetkeznek Divécs 53.500 koronával, Fejér­domb 49.240 koronával, Bisztranyires 41.721 koronával, Karánsebes 41.075 koronával és Krassóbarlang 40.000 koronával. Legkisebb a kár Szörónybalázsdon 150 koronával, de ezek a kimutatott károk természetesen csak a magánosoktól szenvedett kárt mutatják. Az összes károk 730.705 koronát tesznek ki, amelyre összesen 130.319 korona 58 fillér se­gítség folyt be. — Az aradi vértanuk titokzatos rajongói. Megemlékeztünk arról a két rejtélyes úrról, akik a mult hét elején Aradra érkeztek, ko­szorút tettek a vértanuk emlékoszlopára és azután elutaztak Segesvár felé. A két rejté­lyes idegen a. Fehér Kereszt-szálloda bejelen­tő lapjára igy jegyezte be magát: Sigmund Fristl, Fachsohriftsteller Wien és Philipp Arnold Brüsszel. Bécsi tudósítónk kinyomozta, liogy kik rejtőznek e két név alatt. Rendkívül érdekes ember mind a ket­tő és viselt dolgaikról Bécsben valóságos le­gendák szólainak. Fristl még nem régen egyi­ke volt az osztrák főváros, sőt Európa leg­nagyobb bélyeokereskedőinek. Világhírű üz­lete a Herrengasseban volt, sőt ma is meg vam, csakhogy fia és sógora vezetik. Hogy az öreg Fristlnek miért kellett visszavonulni az üzlettől, annak is érdekes története van. Évekkel ezelőtt Bécsben nagyon keresték az úgynevezett osztrák vörös Merkúr-bélyeget, A forgalomból kivont krajcáros hirlapbélyeg volt ez, de olyan ritkaság számba ment, hogy hatezer márkát is adtak egy példányért. Fristl egy meggondolatlan percében arra ha­tározta el magát, hogy ezt a ritka bélyeget hamisittatja és olcsóbb áron hozza forgalom­ba. Ekkor történt, hogy néhány száz már­káért lelíetett kapni Bécsben a „vörös mer­kurt." Nagy volt a feltűnés és csakhamar ki­derült, hogy a bélyegek hamisak. Az akkor még dúsgazdag Fristl, kénytelen volt a ha­misítványokat beváltani és üzletét fiának, meg sógorának átadni. Fristlnek régi időtől fogva volt egy nagyon jó barátja: Galaria olasz herceg. Erről a dúsgazdag arisztokra­táról azt beszélték, hogy természetes fia Um­berto volt olasz királynak, tény azonban, liogy olyan hires bélyeggyűjteménye van, a mely az egész világon ritkítja párját és még az angol király felbecsülhetetlen értékű gyüj­teményében is hiányoznak egyes olyan rit­kaságok, melyek Galaria gyűjteményében meg vannak. Hat millió koronára becsülik a herceg bélyegeit. Mikor Fristl visszavonult bécsi üzletétől, csak a. hercegnek közvetített bélyegeket. Mind a ketten agglegények és el­választhatatlan barátok. Fristl, akinek Alsó­Ausztriában van egy kis nyaralója, nem ré­gen birtokot cserélt a herceggel, akinek Ischl környékén volt egy csodaszép kasté­lya. A két öreg barát állandóan együtt van és különösen gyakran tartózkodnak Romá­niában, ahol Sinaja környékén "a hercegnek villája is van. E hónap elején is oda utaztak és közben kiszállottak Aradon, hogy koszorút tegyenek a vértanuk oszlopára. Hogy e két rejtélyes ember miért érez olyan kegyeletet a magyar vértanuk iránt, azt nem tudják, de ugy látszik, liogy az olasz hercegnek, vagy valamelyik ősének volt valami köze a ma­gyar szabadságharchoz. — Letartóztatott ügyvédjelölt. Temes­várról jelentik: Jancsó István dr ügyvédje­lölt a mult hónap 17-én alkalmazást kapott Wiener Manó dr temesvári ügyvéd irodájá­ban. Alig volt még négy napja, hogy állását elfoglalta, mikor főnökétől megbízást ka­pott arra nézve, hogy utazzon Nickyifa.lvára és hajtson be végrehajtás utján 680 koronát Rothász Mihály ottani birtokostól. Jancsó eleget is tett a megbízásnak, főnökének kö­vetelését behajtotta, de nem szolgáltatta át a pénzt Wiener dr-nak, hanem a behajtott pénzt az utolsó fillérig elkártyázta, Wiener utána járt a történteknek és megtudta, hogy Jancsó a szeptember 22-ről 23-ra virradó éj­jel három egyén társaságában reggeli fél 9 óráig kártyázott, majd reggeli kilenc óra­kor egy huszonhat koronás villásreggelit el­fogyasztva, meghagyta a főpincérnek, hogy ha keresnék, mondja meg, hogy ő már eluta­zott. Jancsó azonban még több napon át Te­mesvárott maradt. Másnap este megjelent egy gyárvárosi kávéházban, ahol újból ját­szott, Itt elvesztette a megmaradt pénzét, vé­gül óráját zálogba adva, ötven koronát kért kölcsön a kávéstól és megszökött Temesvár­ról. Wiener dr erre megtette a följelentést Jancsó ellen. A rendőrség elrendelte a sik­kasztó országos körzését. Végre megtudták, hogy Jancsó szülőfalujában, a háromszókme­gyei Gelenöén tartózkodik, távirati megkere­sés ment az ottani csendőrséghez elfogatása iránt és tegnap csendőrszuronyok fedezete mellett hozták vissza a megtévedt fiatalem­bert Temesvárra. Bardócz Árpád dr rendőr­fogalmazó nyomban vallatóra fogta a sik­kasztót. Jancsó konokul tagadta a bűncselek­ményt. Azt mondta, hogy elvesztette a pénzt az utón s ezért nem mert jelentkezni princi­pálisánál. A tanuk azonban azt bizonyítják, liogy a pénzt elkártyázta és ezért megszökött. Erdélybe utazott és Páskin kiszállt, felkeres­te ott lakó nagybátyját, mert tőle remélte az elveszett pénzt megszerezni. Itt is csalódott reménységében és két nap múlva továbbuta­zott Gelencére, ahol a csendőrök elfogták. A rendőrség a terhelő bizonyítékok miatt elő­zetes letartóztatásba helyezte Jancsót és a mai délelőtt folyamán már át is adta ót a ki­rályi ügyészségnek. Jancsó igen jó csaJaűbol származik. Apja és anyja már reg meghalt, vagyon nem maradt utánuk, de több mxnt negyvenezer koronás örökség vér ra vagyo­nos öreg nagynénjétől. A meggondolatlan ember könnyelműségével már sok bajt oko­zott rokonainak és ennek tudható be, hogy most nem segítették ki rettenetes helyzeté­ből. — Árad a Maros. Szászrégenbői je­jentik, hogy alig néhány napi szünet után az

Next

/
Thumbnails
Contents