Délmagyarország, 1912. október (1. évfolyam, 42-68. szám)

1912-10-10 / 50. szám

8 DÉLMAGYARORSZÁG 1912. október 11. esőzé*. ismét megkezdődött és immár egy be­te, hogy megszakítás nélkül esik az eső. En­nek következtében a Maros ismét veszedel­mesen nő és megint több helyen kicsapott a medréből, elöntve a partmenti községek ha­tárait. Ha idejekorán nem jön segítség, a ma­rosmenti községek nagy nélkülözéseknek lesz nek kitéve. Már a mult havi árviz úgyszól­ván az összes téli eleséget elvitte. Félő, hogy a csaknem koldusbotra juttatott nép a kiván­dorlásban fogja keresni a menedéket az éh­ség elől. — Borzalmak a kassai közkórházban. A belügyminisztérium egészségügyi osztályá­nak felügyelője, Keresztes Pál dr Kassára érkezett, a kassai közkórházban uralkodó bot­rányos állapotok megvizsgálására. A vizsgá­latról fölvett jegyzőkönyv borzalmas dolgo­kat állapit meg. Á kórházban ugy voltak el­helyezve a betegek, hogy széthurcolták a ra­gályt, a sebészeti osztály nincs szervezve és fölszerelve, a műtőterem használhatatlan. A kórházban három osztály van és csak egy osztályjegyző, viszont nincs egyetlen egy bennlakó orvos sem. A jegyzőkönyvet sürgő­sen fölterjeszti a belügyminiszterhez, mert a mai állapotok' tarthatatlanok. — A házasságtörés komédiája. A fél­tékenység érzése sok bonyodalmat és téve­dést hord magában, melyek a költőt és a gondolkozót igen gyakran töprengésre és te­remtésre ösztökélik. De, hogy vannak férjek, akiknek a feleségük házasságtörése vigaszta­lás és lelki szükséglet, ezt a valóban komi­kus tényt csak most, egy Bécsben lefoly­tatott törvényszéki tárgyalásból tudjuk meg. A. János diszletfestő M. József rézművest há­zasságtörésért beperelte. M. ifjúkori barátja A. asszonynak és bejáratos volt a házaspár­hoz. Néhány hónap előtt A. gyanút fogott a felesége ellen, felelősségre vonta, aki erre be is vallotta, hogy viszonyt kezdett M.-el, még pedig házaságuk harmadik napján. Az asz­szony bűnbánó vallomására való tekintettel A. megbocsátott a feleségének, de követelte M. szigorú megbüntetését. A tárgyalás folyamán egyébként. A azt is elmondta, hogy feleségét több izben kapta házasságtörésen, amiket az asszony több izben be is vallott. Ékkor a ki­hallgatás a következő érdekes fordulatot vette: A biró (az asszonyhoz): Miért vallott ön több izben taunk előtt? Az asszony: Csak a férjem iránt érzett szerelemből! Férjem, amikor féltékenységi rohamot kapott, letépte testéről a ruhákat és azt mondta, hogy nem élhet tovább velem, ha a házasságtörést be nem vallom. Nem tu­dok elválni tőle, ezért mindig hamisan vallot­tam. A panaszos: Asszony, hát nem tegnap is bevallottad hűtlenségedet? Az asszony: Mert ismét követelted tő­lem! A biró (a panaszoshoz): Tulajdonképen mi keltette föl az ön gyanúját? A panaszos: Hallottam egyszer, amikor M. bestiának szidta a feleségemet. Ekkor gondoltam, hogy ezek nagyon jóba lehetnek egymással . . . A biró fölmentette a vádlottat, mert nem tudott pozitiv meggyőződést szerezni a há­zasságtörésről, habár az asszony magatartá­sát, fl.is gyanúsnak találta. NEMÉNYINÉ FOGMÜVESTERME Kárász-utca 6a. sz. alatt létezik. Készit mindenféle fogmunkákat kaucsukban és aranyban, Vidékiek 24 óra alatt lesznek kielégitve. - Bármilyen javitás hat óra alatt elkészül. 522 KÖZIGAZGATÁS Véget ért a szeptemberi közgyűlés (Saját tudósítónktól.) Végre október 9-én véget ért a szeptemberi közgyűlés. A végakkordokat meglehetősen kicsiny érdek­lődés kisérte. Ma is üres padok előtt nyitotta meg az ülést Lázár György dr polgármester. A tárgysorozaton csak néhány kisebb fontos­ságú ügy szerepelt, leginkább személyi ügyek, amelyeket alig egy óra alatt intéz­tek el. A költségvetés részletes tárgyalása is októberre maradt. A fogadalmi templom kör­nyékén levő néhány telek megvételére, név­szerinti szavazás utján fölhatalmazást adott a közgyűlés, ez volt az egyedüli fontos tárgy. Részletes tudósításunk itt következik: Elnök: Lázár György dr polgármester. Jegyzők: Taschler Endre dr főjegyző, Rack Lipót dr osztályjegyző és Ferenczy Béla aljegyző. A közgyűlés a jegyzőkönyv hitelesítése után rátér a napirend tárgyalá­sára. A Röszke-szentmihály teleki állomás ki­bővítésére 147 négyszögöl területet keli áten­gedni a városnak. A tanács javasolja a terü­let átengedését, mivel az a község javára vá­lik. A közgyűlés névszerinti szavazás után átengedi a kérdéses területet. Bokor Pál előterjeszti, hogy a Csanád­utca mentén 22 háztelke volt a városnak. Ezeket a telkeket értékesítették. A telkeket négyzetölenként tizenkét koronára becsülték, az árverésen azonban átlag huszonegy koro­nát kaptak négyzetölenként, A teljes vételár 190.000 korona. Kéri a tanács az adás-vétel jóváhagyását, A névszerinti szavazás ered­ménye szerint a közgyűlés elfogadja a javas­latot. Gaál Endre dr előterjeszti, hogy a fo­gadalmi templom környékének rendezése szükségessé teszi a Templom-téren lévő Pa­ral-féle telek megvételét, A telek a rajtalévő beruházásokkal dgyiitt, nógyzetölenként 220 koronáért eladó. Az egész összeg 81.400 koronát tesz ki. Javasolja ia tanács a telek megvételét és az eladó Paral Pállal a szerző­dés megkötését. Névszerinti szavazás után a közgyűlés elfogadja a tanácsi javaslatot és igy a város megveszi a Paral-féle telket. TTgy an e cél hói özvegy Tatarevits Teofiilué Révay-utea 18. szám alatt lévő házának tel­két is javasolja megvenni a tanáé,s. A telek nógyzetöle a rajta lévő beruházásokkal együtt nógyzetölenként 220 korona. Az egész telek 47.520 koronába jön. A közgyű­lés névszerinti szavazás után kimondja en­nek a teleknek a megvételét is. Ezután a tárgysorozat értelmében a pol­gármesteri előterjesztések kiivetkeznek. Rack Lipót dr előadja, liogy a iSzatymaz—sándor­fa.lvi-ut kiépítése szükségessé vált, Ezért ja­vasolja a tanács, hogy szikes-utat létesítse­nek 24 ezer korona költséggel. Becsey Károly dr indítványozza, liogy makadámmal lássák el az utat, ne szikburko­lattal. Ez azonban négyszer annyiba kerülne, mint a szikburkolat, ezért a közgyűlés a ta­nácsi javaslatot fogadja el. Rack Lipót dr ezután előterjeszti a fel­sőközponti kereszt-ut halástyai szakaszának makadámburkolattal való kiépitési ügyét. Az ut annyira romlott állapotban van, liogy már a közlekedést meni lehet lebonyolítani rajta, ezért a tanács javasolja a kiburkolásat. A közgyűlés elfogadja a tanácsi javaslatot. Személyi ügyekkel foglalkozik ezután a közgyűlés. Magyar Károly gépész 3 havi, Pintér Mihály adóhivatali gyakornok 3 ha­vi, Debreczeni Károly vámellenőr 3 liavi, Benedek Gyula vámellenőr 3 havi, Magyar János őrsvezető ti heti, Vlasits János gátőr 6 heti. Makra József né szülésznő 3 liavi sza­badságot kérnek. A közgyűlés megszavazza mindenki részére a kért szabadságot. Ezután a tárgysorozat véget is ért. Áttér a közgyűlés a póttárgyak tárgyalására. Bokor Pál előterjeszti, hogy a csengelei és röszkei orvoslakok felépítését elhatároz­ta a közgyűlés. Az épitésre árlejtést tűztek ki. Az árlejtésen a legolcsóbb ajánlattévő Csókásy Ferenc és társai cég volt, A röszkei orvoslak építését 30.892 koronáért vállalták el. Mig a csöngölei orvoslak felépitése 32.182 koronába kerül. A közgyűlés annak idején a két orvosi lak felépítésére 54.360 koronát sza­vazott meg, mivel azóta minden megdrágult és igy az építkezés is, ezért a tanács javasol­ja, hogy a közgyűlés szavazzon meg még 8.714 korona többletet, a. két orvosi lak felépí­tésére. A fedezet kijelölése után a közgyűlés elfogadja a tanács javaslatát, Több, kisebb fontosságú személyi ügyet intéz még el a közgyűlés. Majd 6 órakor Lá­zár György dr polgármester berekeszti az ülést, A mai üléssel a szeptemberi közgyűlés véget is ért, A ragálykórház kibővítésének az ügyét az októberi közgyűlés fogja tárgyalni, mert az előadó tévedésből a fertőtlenítő in­tézet kibővítéséről szóló aktákat terjesztette a közgyűlés elé, amit Lázár Gyqörgy dr pol­gármester még jókor észrevett ós levette az ügyet a napirendről. Októberi közgyűlésig talán az előadó is megtudja a két ügyet kü­lönböztetni. (—) Torontá! vármegye öszi közgyűlése. Torontálvármegye törvényhatósága ma dél­előtt 10 órakor tartotta őszi rendes közgyű­lését, amelyen a jövő évi költségvetést és a többi elintézésre váró ügyeket tárgyalta. K0Z0KTATÁS. (o) Az iskolák a gyermekszanatórium­ért. A magyar gyermekvédelemnek országosan fontos ügyét szolgálja a Zichy János gróf közoktatásügyi miniszter kormányzata alatt álló Zsófia Gyermekszanatórium Egyesület, amely a Balatonalmádi-i Zsófia Gyermeksza­natóriumban a senyvedő, szegény iskolakö­teles kidedek ápolását annyi áldozatkészség­gel végzi. De az első magyar gyermekszana­tórium csak elenyésző kis töredékét képes az ápolásra szorulóknak befogadni, miért is Zichy János miniszter már rendelkezett az almádi-i intézet kellő kibővítése iránt s egy ujabb pavillon felépitése a jövő szezonra esz­közöltetni is fog, azonkívül a budai központi gyűjtő gyermekkórház mielőbbi megépítését is megkezdette a Rózsadomb egy szép fekvé­sű nagy telkén. Ezen magasztos feladatok ér­dekében fordul most a gyermekszanatórium kormányzósága segítségért a nemzet mindig hü és önzetlen munkásaihoz: a nemzet okta­tóihoz. A vallás- ós közoktatásügyi minisz­ter ugyanis, minthogy a gyermekek egész­ségügyének felkarolása olyan feladat, mely­nek megoldására az államnak s a társada­lomnak karöltve kell fáradoznia és minthogy a szegénysorsu beteg gyermekek felsegitósé­nek ügye a tanulóifjúság lelkületéhez is leg­közelebb áll, engedélyt adott arra, bogy a tanulóifjúság a gyermekszanatórium érde­kében gyűjtést eszközölhessen. Ezúton is az­zal a kérelemmel fordul a Gyermekszanatóri um kormányzósága a közönséghez sé főleg a tanulóifjúsághoz, bogy néhány fillérrel a második gyermekszanatórium, létesítéséhez is hozzájáruljanak. A gyűjtött összeg feltün­tetésére szolgáló iveket a tanintézetek taná­rai és tanítóitól lehet átvenni ós ugyancsak iaz iskolákhoz kell a begyűjtött összeget át­szolgáltatni. Minden fillér, mellyel a gyer­mekszanatóriumtot szolgálja, örömet és ál­dást fog fakasztani, inert nincs a világon irgalmasság szebb ós megbatóbb, mint a mely a szegény beteg gyermekek ágya fölé hajlik!

Next

/
Thumbnails
Contents