Délmagyarország, 1912. október (1. évfolyam, 42-68. szám)

1912-10-10 / 50. szám

282 delmagyarorszag 1912. október 10. Szegeden ünnepelnek az ország mérnökei. (Saját tudósítónktól.) A szegedi lapok újdonságai között egész szerényen jelent meg a magyar mérnök ós épitészegyesület- szegedi osztályának vasárnap tartandó avató díszközgyűlésének bire, melynek jelentősége a háború és egyéb napiesemények mellett teljesen háttérbe szorult, holott a szegedi mérnökök ezen ünnepe igen közelről érinti városunkat ós annak közönségét és megérdemli fokozottabb érdeklődésünket. A ünnepély jelentőségét emeli még az is, hogy ennek keretében történik a Rapaics-emlékmü leleplezése. A küszöbön álló mérnöki ünnepélyre már eddig is az egész országból nagy számban jelentkeztek a résztvevő hazai mérnökök, kiknek méltó fogadtatása Szeged város elsőrendű érdeke. A város újraépítése, eddigi fejlődése teknikai alkotásai az érkező szakértők bírálatának lesznek kitéve és nem szükséges annak külpn való hangsúlyozása, liogy mennyiben szolgál városunk előnyére az, ha vendégeink kedvező véleménnyel távoznak innen szerte az országba. Szeged város a nagy magyar Alföld közepén, közvetlen a Tisza-folyó mellett, a teknikai tudományok vívmányai során támadt általános jótétemények élvezetén tul sokkal többet köszönhet a mérnöki alkotásoknak. Csak rá akarunk mutatni folyóink szabályozásával kapcsolatos ármentesitő és lecsapoló munkálatokra, melyeknek kögazdasági fontossága minden kétségen fölül áll. Ez idő szerint nincs ország, melyben az áiunentesitések oly terjedelemben és oly modern alapon lennének végrehajtva, mint hazánkban. Az ármentesitett terület összesen mintegy 6.400,000 katasztrális holdat tesz ki, melyből 4.443,000 hold a Tisza völgyére esik. Az okszerű gazdálkodásnak meghódított terület nagysága, a közlekedési eszközök építésének ós fen tartásának a védett területen való olcsóbbsága, nemkülönben a mocsarak és posványok megszüntetésével a közegészség terén elért eredmények az ármentesítés müvét, — Kvassay szerint, — a magyar nemzet egyik legnagyobb alkotásává avatják, liogy ne mondjuk, egy második honalapítás magasságára emelik. Az ármentesitő töltéseknek megtartásától, vagy azoknak átszakadásától százakra menő községeknek és számos népes városnak léte vagy nem léte függ, a mezőgazdasági termésen kivül, teliát ínég az élet és vagyonbiztonság is hozzá van fűzve az ármentesitő töltések sikeres védelméhez. A folyószabályozás terén halhatatlan érdemeket szerzett a nagy Széchenyi hírneves kortársa és műszaki tanácsadója Vásárhelyi Pál mérnök, kinek szobra a magyar mérnök és épitészegyesület fáradozása folytán Széchenyi-terünknek egyik dísze. Az ármentesitési munkák körül kifejtett tevékenysége hirdeti örök időkre Bertalan Lajos mérnök emlékoszlopa az ujszegedi töltés tetején és vasárnap lesz Rapaics Radó néhai földművelésügyi államtitkár emlékművének ünnepélyes leleplezése, ki bár mérnök nem volt, az ármentesitő társulatok ügyének meleg pártolása és előmozdítása körül kifejtett működésével érdemelte ki az utókor háláját. Az ünnepségekre városunkba érkeznek az országos vízépítési igazgatóság vezető egyéniségei Kvassay Jenő miniszteri tanácsossal az élén és az ármentesitő társulatok ügyeinek mostani irányitói Rakovszky György miniszteri tanácsos vezetése alatt. A iföldmivelésügyi minisztert, kinek reszszortjába a vizi ügyek tartoznak, Kazy Józef államtitkár fogja képviselni. Kilátásba van helyezve továbbá Darányi Ignác, volt földmivelésügyi miniszter eljövetele is, kinek /Szeged város a körtöltésépitésért nagy hálára van kötelezve. A mérnök vendégek már szombaton érkeznek, fogadtatásukról és elszállásolásukról a szegedi mérnökök gondoskodnak. Kívánatos azonban, hogy az ünnepségekből Szeged város közönsége is kivegye a Georgette kisasszony azonban — igy hivták a prémsapkást — még mindig nem ocsúdott föl eszméletlenségéből. Midőn Blandin házmesternéje, aki éppen a lépcsőt tisztogatta, az ő „lakójának feleségét" ilyen szomorú állapotban hazahozni látta, majd leesett ijedelmében a lépcsőről. — Mit fog a szegény Blandin mondani, ha haza jön? Lnuna, afölötti mérgében, hogy senki sem mutatkozott a zsurján, eltávozott otthonról. Nemsokára elment Lujza, a cseléd is s nem volt kulcs az ajtóhoz. Csakhamar viszszajött a cseléd, aki nagyon megrémült, mikor hallotta asszonyának szerencsétlenségét. A házmester és a jólelkű kisérő hölgy segítségével a szegény sebesültet szobájába vitték. Épen azzal foglalkoztak, hogy óvatosan levessék a ruháit, mikor az igazi Blandinné hazajött. Midőn a cseléd meglátta, rémülten hátra tántorodott. — Hogyan, a nagyságos asszonyt nem érte baleset? De akkor ki az a másik hölgy megsérült arcával? Emma azt hitte, hogy a cseléd megőrült. Követte a hálószobájába s majdnem megkövülve állott meg a két asszony előtt, kik közül az egyik az ágyában feküdt. Mit csinálnak itt? — kiáltotta, anélkül, hogy közelebb mert volna menni. — Mit keresnek itt? A pillanat kritikus volt. A helyzet tragikussá válhatott volna, ha Georgette kisasszonynak nem jut eszébe magához térni s a kalandjának néhány részletét elbeszélni.^ — De én nem ismerem öfit, — szólt Emma. — Kicsoda ön? Borzasztó, hogy az uram niincs itt! Szerencsére a jó asszony, aki Georgettet elkisérte, megmagyarázott mindent. A tévedést a rendőrökre hárította, akik a nagy zavarban a nevét elcserélték és a sebesülttel most már igazi otthonába tért. Alfréd pedig, a jó Alfréd, aki a délután hátralevő részét azzal töltötte, hogy hideg borogatásokat tett az oldalára, nem sejtette, mi vár reá. Nyolc óra körül, vidámságot mutatva, hazatért s a szivárvány minden színében játszott az arca, mikor meghallotta, hogy a feleségének ágyában egy idegen személyt ápoltak. Emma még sápadt volt a fölindulástól. — Mit szólsz hozzá, ez sok egy kicsit! — Igen, ez sok! — S tudod-e, hogy ezt nem hagyhatjuk ennyiben. Holnap el kell menned a rendőrségre. Nem tudhatjuk, vájjon nem az volt-e a két asszonynak a szándéka, hogy az egész lakást kiürítse. Másnap reggel Alfréd korán reggel távozott, azonban a rendőrség helyett a gyógyszertárba ment s ott megtalálta a titok kulcsát. — Az ördög vigye el azokat a névjegyeket! Azok okozták a bajt. Feleségének elmesélte, hogy a rendőrségen megnyugtatták, hogy a dolognak nem lesz következménye. S ha Alfréd csütörtökönkint elmegy otthonról, gondosan átkutatja zsebeit, hogy nincs-e benne egy cédulácska, amely becses személyét elárulhatja. — Az ember sohasem tudja, mi történhetik! maga részét és ugy a vendégek érkezésénél, mint különösen az avató közgyűlésen és a Rapaics-emlékmü leleplezésénél való tömeges megjelenésével az ünnepélyek fényének emeléséhez is hozzájáruljon. A szegedi üzletvezető búcsúja — Felszeghy Ferenc távozása. — (Saját tudósítónktól.) A szegedi üzletvezetőség hivatalnokai meleg ünneplésben ré! szesitették szerdán délelőtt Felszeghy Fej rencet, a távozó üzletvezetőt. Már néhány i hónappal ezelőtt szárnyra kelt a hir, hogy j Felszeghy Ferenc eltávozik Szegedről és el| foglalja a kolozsvári üzletvezetőség vezetői j állását. A hirt az üzletvezető is megerősítette. Kijelentette, hogy saját kérelmére helyezték Kolozsvárra, mert Erdélyben van a birtoka. Hogy az áthelyezés csak most történt meg hivatalosan, annak Felszeghy Ferenc betegsége az oka. Az üzletvezetőt több hétig súlyos betegség gyötörte, ugy, hogy a Szegedről való végleges elköltözéséről egyelőre sző sem lehetett. Most, hogy kiheverte a kórt, a kereskedelemügyi minisztérium intézkedésének megfelelően Erdély székvárosába költözködik hivatásának teljesítésére. Az üzletvezető távozása fájdalmasan érinti Szeged társadalmát, amelyben az utóbbi időkig jelentős szerepet játszott. Nemcsak előkelő hivatali pozíciója, hanem szeretetreméltó egyénisége is vezető helyet biztosított részére a közéletben. Mint üzletvezető, mindig szem előtt tartotta ennek a városnak az érdekeit. A szegedi üzletvezetőség területén sok hasznos ujitás fűződik a nevéhez. A délvidéki árvízkatasztrófa idején való működését legfelsőbb megelégedés jutalmazta. Felszeghy Ferencnek nagy érdeme van, hogy a pusztító árviz rombolásait hamarosan kiheverte a lakosság. Működése idejében készült el a jabionlkai egy kilométeres alagút, amelynek most tervezik az ünnepélyes megnyitását. A szegedi üzietvezetőség tisztviselői kara mély sajnálattal kiséri Felszeghy Ferenc távozását, aki minden lehetőt elkövetett a tisztviselők és a munkások helyzetének javítása érdekében. Hogy ezen a téren milyen súlyos föladat hárult az üzletvezetőre, azt legjobban az jellemzi, hogy hatezer ember fölött rendelkezett. A tisztviselők ragaszkodása fényesen megnyilvánult a bucsu-ünnepségen, amelyet szerdán délelőtt rendeztek az üzletvezetőség nagytermében. Kétszázötven hivatalnok gyülekezett a teremben, akiknek a nevében Uray Zoltán helyettes üzletvezető intézett búcsúbeszédet Felszeghy Ferenchez. A tisztviselők búcsúját könyekig meghatva, meleghangú beszédben köszönte meg a távozó üzletvezető, akit lelkesen megéljeneztek. Felszeghy Ferencet hat évvel ezelőtt nevezték ki szegedi üzletvezetőnek, a nyugalomba vonult Stelczel Frigyes udvari tanácsos helyébe. A távozó üzletvezető csütörtökön véglegesen elköltözik Szegedről a családjával együtt. Uj üzletvezetőt még nem neveztek ki, egyelőre Uray Zoltán helyettes üzletvezető intézi az üzletvezetőség ügyeit. A DÉLMAGYARORSZÁG TELEFON SZÁMAI: SZERKESZTŐSÉG: 305. KIADÓHIVATAL: 81.