Délmagyarország, 1912. október (1. évfolyam, 42-68. szám)

1912-10-10 / 50. szám

1912. október 10. DéLMAqYARORSZáq ft Három uj hadüzenet. 1. Csütörtökön: Görögország. 2. Pénteken : Bulgária. 3. Szombaton: Szerbia. Előre Törökország ellen! HaJil bég cettinjei török ügyvivő, Belgrádba érkezett jelentések szerint, tegnap ' megkapta útlevelét és ma elhagyta Cetttn- i h't. j Ezt a hírt nagy örömmel fogadták < Belgrádban, mert ebből is azt látják, hogy Szerbia hadüzenete immár csak órák kérdése lehet. kat valósítsanak meg. Mindazonáltal a.szituáció ezen a vidéken napról-napra roszszabbodott. Törökország képtelen volt a helyzet megjavítására. Fajrokonainknak teljes kiirtásának veszélye a legmagasabb fokra hágott. A Balkán-államok az utolsó eszközhöz, a hadsereg mozgósításához folyamodtak. A mozgósitás immár az összes Balkán-államokban befejeztetett. Szerbia is nagy áldozatokat hozott. Törökország maga hívta ki a mozgósitást. A szerb kormány e pillanatban értesül hivatalosan Montenegró hadüzenetéről. Szerbia ugy is mint testvérország, ugy is, mint Montenegró szövetségese, nem rendelheti el többé hadserege demobilizációját. Visszatérni többé nem lehet, most már minden késő. Pasics ezután kijelentette a diplomáciai képviselőknek, hogy lépésüket tudomásul veszi. Hir szerint a mai nap folyamán CoullardDescos, a francia követ is meg jelent Pasics miniszterelnöknél, hogy az osztrák-magyai és az orosz nagykövet intervencióját támogassa. Bulgária és a hatalmak. A BÉKE ELVESZETT Szófia, október 9. Nikludoff orosz és Tarnovsky osztrákmagyar követek átnyújtották jegyzéküket a kormánynak. A nagyhatalmak üzenete rövid, kategorikus hangú és egyetlen szó sincs benne a bolgár követelések teljesítésének garanciáiról. A jegyzék három pontból áll: első a háborús intézkedések felfüggesztése mindaddig, mig a nagyhatalmak béketárgyalásai véget érnek. A második pont figyelmeztetés az egyesült Balkán-államokhoz, hogy területnagyobbodásra a háború sikere esetén sem számithatnak, végül a harmadik pontban kijelentik a nagyhatalmak, hogy vigyázni fognak, miszerint a Törökország által az 1880. évi vilajettörvényben lefektetett reformok tényleg végrehajtassanak. Erre vonatkozó garanciákról azonban nem tesz említést a jegyzék. A beavatkozás sikerébe vetett bizalom egészen elenyészett, a közhangulat fölött a pesszimizmus lett úrrá. Már harcolnak ! MONTENEGRÓ TÁMADÁSA Konstantinápoly, október 9. A portóhoz érkezett hirek szerint a montenegróiak átlépték a határt és megtámadták Beránát. A harc folyamatban van. Konstantinápoly, október 9. A török estilapok szerint a montenegróiak körülzárták Beránát. A beránai hatósági levéltárakat és irattárakat biztos helyre vitték. TÖRÖK^SZERB HARC Konstantinápoly, október 9. Egyre alaposabbnak látszik az az ag- godalom, hogy a szerbek a szandzsákba akarnak bevonulni. Jávor mellett tegnap véres harc kezdődött török és szerb csapatok közt. ALBÁNOK MONTENEGRÓBAN Konstantinápoly, október 9. Gydkováli Riza albán főnök a következőket táviratozza: Négyezer albánnal benyomultam Montenegróba. (Saját tudósítónktól.) Mintha égő lávatenger futott volna keresztül az egész városon, olyan izgalmas hangulat támadt Belgrádban a montenegrói hadüzenet hírére, Hartwig orosz nagykövet, Ugrón Magyarország és Ausztria diplomáciai képviselője, még tegnap este akcióba léptek és megállapodtak abban, hogy haladéktalanul fölkeresik Pasics miniszterelnököt. A találkozás a külügyminiszteri palotában történi. A két követ nyomatékosan előadta a szerb miniszterelnöknek, hogy a nagyhatalmak meg akarják óvni Szerbiát a háborútól és minden igyekezetük oda irányul, hogy békét teremtsenek. — Tudomásul veszem a hatalmaknak ezt a lépését — mondta Pasics. — És mit felel rá? — kérdezte Ugrón István. Komoran hangzott Pasics miniszterelnök válasza: — A hatalmak jegyzékére határozott nyilatkozatot egyelőre nem tehetek. Azt hiszem, ez a lépés későn történt . . . A nagykövetek ezzel eltávoztak, Pasics miniszterelnök pedig azonnal minisztertanácsra hivta össze kabinetjét. A minisztertanácson, — amely rendkivül izgalmas lefolyású volt — elhatározták, hogy memorandumot intéznek a nagyhatalmakhoz, amelyben újból elmondják, hogy miért muszáj fegyveresen föllépni Szerbiának Törökországgal szemben. Egyben elhatározták, hogy rövid ultimátumot intéznek a Portához, amelyben nyomatékosan újból követelik az autonómiát. Tagadó válasz esetén nyomban a hadüzenet következik. Általános az a fölfogás, hogy a szövetkezett balkán államok azért küldték elsősorban Montenegrót a tüzvonalba, mert a nagyhatalmak intervencióját lehetetlenné akarták tenni. Montenegró azért volt alkalmas erre a szerepre, mert a montenegrótörökországi határon Törökországnak mindössze tizenkétezer embere áll. A Moly Journal jelentése szerint Macedóniában a Montenegró hadüzenetének hirére tizennyolcezer szerb föllázadt. Ugyanez a lap azt irja, hogy a szövetkezett Balkán-állaínok megállapodása szerint Görögország holnap, Bulgária pénteken s Szerbia szombaton üzeni meg a háborút Törökországnak. A szerb lapok nagy lelkesedéssel írnak a hadüzenetről, azt irják, hogy: katonák, küzdjetek a fölszabadító háborúban Törökország ellen. Belgrád egészen mámoros a háborús készülődések hatása alatt. A hangulat olyan, hogy illetékes körök fölfogása szerint, még ha a kormány akarná, se lehetne többé megállítani a háborút, mert belső forradalom törne ki. Belgrádban elrendelték azoknak a megbüntetését, akik a múltkori véres zavargásokat rendezték. Ebből azt következtetik, liogy Törökország tényleg hajlandó bizonyos. reformokat adni. A mai napon ezek a jelentések óikeztek: Montenegró hadüzenete. HOGY SZÓL A SZÖVEG? A montenegrói kormány hadüzenete szószerint igy hangzik: — Sajnálom, hogy a montenegrói királyi kormány hasztalanul fáradozott és a barátságos eszközök valamennyiét fölhasználta a Törökországgal régóta és állandóan függőben levő félreértések elsimítására. őfelségének, Nikita királynak, fenkölt uralkodómnak fölhatalmazására tisztelettel van szerencsém közölni kegyelmességeddel, hogy Montenegró mától fogva minden viszonyt megszakít Törökországgal és a montenegrói fegyverekre bizza a török birodalom területén lakó honfitársak évszázados jogainak kivívását. Én elhagyom Konstantinápolyt, kormányom pedig a cettinjei török követnek haladéktalanul megküldi útlevelét. Montenegró gyors és váratlan elhatározását többféleképen okolják meg. Először is hivatkoznak arra, hogy a montenegrói lakosság az utóbbi napokban aggodalmat keitc magatartást tanúsított és haragudott Nikitára, mert azt hitte, hogy a király nem akarja a háborút. Tegnapelőtt este tüntetők vették körül a király házát és gúnydalokat énekeltek Nikitárói és követelték a háború megüzcnését. Nikita félt, hogy népszerűtlenné válik és ez is szerepet játszott abban, hogy ép születésnapjának 71. évfordulóján határozta el magát a hadüzenetre. De bizonyos az is, hogy Montenegró egyetértőleg járt el Szerbiával és Bulgáriával és kétségtelenül tudatta Szófiában már jóelőre, hogy mit szándékozik tenni. Vannak, akik ugy tudják, hogy Nikita egyenesen Ferdinánd bolgár király utasítására üzente meg a háborút Törökországnak. Két célja lehetett ezzel Ferdinándnak. Az első az, hogy a szövetséges államokat ily módon fait accompli elé állítsa, azután pedig hogy Bulgáriát fölmentse az alól a szemrehányás alól, hogy ő kezdte a balkáni háborút. Egyébként is Montenegró az, amely leghamarabb kész volt a mozgósitással és amely a legkevesebbet kockáztat. Helyzete erősen védett, földrajzilag a török birodalom centrumátul a legmesszebb esik és a legközelebbi nagyobb török garnizonból is három hétig tart, amig egy hadtestnek megfelelő csapatok Montenegró határát átléphetnék. Szerbia válasza. A HÁBORÚ MELLETT! Belgrád, október 9. (Magyar Távirati Iroda.) Amint a „Politika" cimü lap, amely a külügyminisztériummal szoros összeköttetésben áll,'jelenti, Pasics miniszterelnök, Ugrón osztrák-magyar nagykövet és Hartwig orosz követ diplomáciai lépésére a tegnapi minisztertanács határozatához képest a következő választ adta: — A szerbek többé nem adhatnak hitelt a törökök ígérgetéseinek. Európa és a balkáni államok harmincnégy esztendőn át igyekeztek a portát rábírni arra, hogy Ő-Szerbiában és Macedóniában reformo-