Délmagyarország, 1912. szeptember (1. évfolyam, 17-41. szám)

1912-09-10 / 24. szám

1912. szeptember 13. DÉLMAQYARORSZÁQ 7 HÍREK Repülőgépek Szeged fölött. w A kírálygyakorlatokra való izgalmas készü­lődés, trónörökösvárás, automobilok végtelen sorának száguldozása, csapatok átvanulása, monitorok ágyúzása az Alföld békés és nyugo­dalmas népét kizökkentette csöndes közönyös­ségéből. A pompás és szines hadijáték, ágyuk dübörgése, gépfegyverek süvítő kattogása, huszárkardok villonása, az izgalmas játék­hajsza, imponáló katonai komolyság, mindez pedig nagyszerű keretben : elmos minden mást, ami leköthetné az ember figyelmét. A próba­háború, vagy ez az imponálóbb csengésű ki­fejezés : király gyakorlat, ezen a környéken most mindenkit érdekel. Annál is inkább, mert nekünk is jutott egy kis szerep, a: bámulás. Vagy inkább bámészkodás. Elvonul előttünk minden, a sok apró szines mozaik, amik Mezőhegyes táján hatalmas testbe olvadnak. Minden mozaikot néhány pillanatig látunk, aztán hirtelen eltűnik. A hadijáték izgalmából és nagyszerűségéből a zajt érezzük. A hadijáték egyik legpompásabb lát­ványosságában hétfőn gyönyörködött Szeged közönsége. Szeged fölött több száz méter magasságban, repülőgépek hasították keresztül a levegőt. A királygyakorlatok katonai pilótái diadalmas ivben röpültek a város fölött. Olyan csodálatos biztonsággal haladtak a levegő végtelenségében, mint mozdony a sineken. Ahogy fölbámult az ember a széditő magas­ságban berregő gépmadárra, szinte érezhette azt a mérhetetlen energiát, amelylyel enge­delmes síneket vágott a levegőben. Reggel nyolc órakor, délelőtt féltizenegy órakor és este hat órakor tünt föl a város fölött a katonai pilóták repülőgépje. Mezőhe­hegyes felől érkeztek és megkerülve a várost, Makó irányában visszafelé indultak. Hosszabb ieeig röpültek a Tisza fölött: kémlelték a moni­torokat. A repülőgépek ugyanis földerítő szol­gálatot teljesítenek a hadgyakorlatok terepén. Kikémlelik az ellenséges csapatok hadállását, mozgolódását. És bombát is vetnek az ellen­séges táborba. A hadvezetőség különösen a bombavetésben akarja kipróbálni a repülő­gépek használhatóságát. A bombát most pa­pirosgolyók helyettesitik. Amikor az egyik repülőgép a Tiszán mélyebbre ereszkedett, papirgömböket dobált a monitorok felé. Az első repülőgép ezerháromszázötven méter magasságra emelkedett. A másik kettő is mintegy ötszáz méter átlagos magasságban repült a város fölött. A gyönyörű látványos­ságnak sok ezer nézője akadt. Az utcán csoportosultak és bámulták a repülőgép küz­delmének diadalát. Az ujjongásba belevegyült egy kis fájdalmas keserűség: a magyar civil­pilóták szánalmas vergődése. A zuhanások, géproncsok fölégetett szárnyak . . . Mintha abban az egy repülésben, amelyet délután ezrek bámultak, több erő volna, mint a Rákos mező vergődő hőseiben. Igen érdekes a katonai pilóták díjazása. Természetes elég nagy fizetést élveznek és azonfelül minden egy órás repülésért százhúsz korona a külön jutalom. Mennek a fecskék. (Történik egy fecskefészekben. Kisasszony napján, egy ház kapuja alatt.) A nő: Mehetünk! . . . Mindent becsoma­goltam. A fészket bezártam. Indulhatunk. A férfi: Ne idegeskedj: Nem olyan sür­gős. Még a legelőkelőbb fecskék is itthon van­nak. A nő: Az nem igaz. Már minden isme­rősünk elment. Hideg van. Mutass nekem még legyet a levegőben . . . A férfi: Éppen az imént találkoztam a Guttmannék fecskéjével. Még az is itthon van. A nő: Ellenben az Igmándiéktól már a mult ihéten elmentek a fecskék. És a Rozgo­nyiéktól is elmentek a fecskék. A férfi: A Rozgonyiéktól nem mentek el a fecskék, mert azok mindig itt töltik a zsidó­ünnepeket és csak azután mennek el. A nő: Hát azt én nem bánóin. Azok a vallásuk miatt maradnak itt. De már min­den valamire való fecske elköltözött. A férfi: És ha egy nappal később érnél Ga iróba? A nő: Egy percig se várok. Tavaly is olyan későn mentünk el, hogy egész Délen nem kaptunk egy üres szállodát sem. A férfi: Persze, mert mindig válogatsz. Azt akarnád, hogy neked külön szállodát épitsenek. A nő: Te meg nem bánnád, ha itt fagy­nék meg . . . Pakkolj és megyünk! . . . Elég disznóság, hogy megint a magam szárnyán kell megtenni az utat. Tavaly azt Ígérted, hogy az idén repülőgépen megyünk. A férfi: Hát tehetek én róla, hogy min­dig csak Budapest és Bécs között járnak az aviatikusok . . . Akarsz Bécsbe menni? A nő: Cairóba akarok menni. A férfi: Menjünk inkább Tangerbe vagy Atsuanba. A nő: Miért nem mindjárt Melenoére? Cairóba akarok menni. A férfi: Persze, mert a Boutónyéktól is A férfi: Persze, mert a Butónyóktól is kikeresed magadnak a legdrágább helyet. A nő: Te nem bánnád, ha Dunakeszin töl­tenem a telet egy istállóban. A férfi: Ha a pestiek tudnak ott nyaralni, neked sem ártana. Amikor Muzslyán megis­mertelek, akkor még olcsóbban adtad. A nő: Már megint kezded? Már megint veszekedés? A férfi: Te kezded minden költözködés­nél. De mit gondolsz, ihogy ott foglak én hagyni Délen. Kapok én, még mind a két villámra olyan asszonyt, mint te vagy. A nő (zokog): Igy viszel te engem fürdő­re? Igy kezded te el a nyaralásomat? ... Te veréb! ... Te közönséges veréb! . . . Még az se vagy . . . Egy közönséges férj vagy! Pfuj! (Ebben a hangulatban elindulnak.) — Erzsébet emlékezete. Kedden a bol­dogult Erzsébet királyné halálának évfordulója napján, a belvárosi templomban ünnepélyes gyászmise lesz. — Rákóczi szobrát szeptember 29-én leleplezik. Jedlicska Béla dr elnöklete alatt ma délután öt órakor ülést tartott a Rákóczi­szobor bizottság. A bizottság elhatározta, hogy szeptember 29-én, délelőtt 11 órakor fogják leleplezni II. Rákóczi Ferencnek, a Széchenyi-téren felállított lovas szobrát. Az ünnepség programját az alábbiakban állapí­tották meg. 1. Himnusz. 2. Megnyitó beszéd. Tartja: Jedlicska Béla dr. 3. Ünnepi beszéd. Elmondja: Lázár György dr. 4. A szobor leleplezése. 5. A koszorúk elhelyezése. 6. A szózat. — Magyar Gábor szobra. Magyar Gá­bor szobrának megalkotása céljából az elhunyt piarista rendfőnök száz tanítványa értekezletre gyűlt össze vasárnap. Az értekezlet Lázár György dr elnöklete alatt egy bizottságot kül­dött ki, a fontosabb teendők megbeszélése és és elintézése végett. — Áthelyezések a honvédségnél. A honvédelmi miniszter október l-ével Buchhalter Simon főhadnagy gazdászati tisztet az 5. honvédgyalogezredben a pótzászlóaljkerethez, Prág Frigyest a 2. zászlóaljhoz, Boór József őrnagy gazdászati tisztet a pozsonyi IV. hon­védkerület hadbiztosságától a szegedi II. hon­védkerület hadbiztosságához, Lányi Ármin János brassói 24. gyalogezredbeli százados gazdászati tisztet a szegedi 5. honvédgyalog­ezred 1. zászlóaljához, Árkán Mihály szegedi 5. honvédgyalogezredbeli százados gazdászati tiszt a kassai 9. honvédgyalogezred pótzászló­aljkeretéhez, Melczer Aurél főhadnagy gazdá­szati tisztet Kassáról és Puttkay Aladárt Nagy­váradról Szegedre, de mindkettő tartósan vezényelve a budapesti 1. gyalogezredhez, Ziegel Izidor hadnagy gazdászati tiszt Szeged­ről Pécsre áthelyezte, — Halálozások. Felszeghy Ferencet, az államvasutak szegedi üzletvezetőségének főnö­két súlyos csapás érte. Édesanyja, özvegy Fel­szeghy Sámuelné Fosztó Cecília ötvenhatodik éves korában, hosszas szenvedés után Kolozs­várt elhunyt — Özvegy Weiszné Bamberger Katalin életének ötvenhatodik évében vasárnap meghalt. Temetése kedden délelőtt fél tiz óra­kor lesz a Nádor-utca 14. számit házból. Az elhunytban Biró Sándor dr ügyvédjelölt any­ját, Balogh Mihály Máv. főtisztviselő nővérét gyászolja. — A Gyorsíró Egyesület választmányi gyiilése. A Szegedi Gyorsirók Egyesülete va­sárnap délelőtt tartotta a nyári szünet után első választmányi gyűlését Szász Hugó dr elnöklete mellett. Az egyesület alapító tagjai közé belépett 100 korona dijjal Csikós Gyula szegedi népiskolai tanitó.Rendes tagokul be­léptek : Bihari Mihály Budapest, Csernyei Mór tanár Újvidék, Rácz Soma tanár Karánsebes, Dénes József igazgató Budapest, Nyulászi Sándor Kassa, Lubstein Imre Lupény, Tóbáty Ida tanárnő Karánsebes, Ullmann Sándor or­vostanhallgató Székesfehérvár, Rosenberg Jenő Nagyvárad, Mihály István Hódmezővásárhely, Balogh Margit, Kroó Ferenc, Szabó József, Stern Gizella, Bittó Mária, Böhm Dezső, Ko­vács Jenő és Szabó Ilonka Szegedről. A Mar­kovits rendszer félszázados jubileuma alkalmá­ból Budapesten 1913. évben országos gyors­irási kiállítást rendeznek és megkeresték a sze­gedi egyesületet, hogy azon tárgyaival vegyen részt. A választmány egész könyvtárával részt vesz a kiállításon és a könyvtár rendezésére Torma Károly városi főgimn. tanárt kérte fel. Örömmel értesült a választmány a nemzetközi gyorsirási jubileumot rendező bizottság azon egyhangú határozatáról, mely szerint a nemzet­közi kongresszus zárógyülését Szegeden tartja meg és innen indul az aldunai kirándulásra. A Szegedi Gyorsíró kilencedik évfolyamának szerkesztésével dr Katona Dávidot bizta meg a választmány és ő örömmel vette tudomásul, hogy a kecskeméti gyorsíró egyesület meg­alakul és a legszorosabb érintkezásbe lép a szegedi egyesülettel. A szeptember 22-ikén megnyitandó ingyenes gyorsirási tanfolyamok vezetésére dr Katona Dávidot és Donáth Ja­kabot kéri fel. Elhatározta továbbá a választ­mány, hogy december elején a szegedi tan­intézetek részére házi versenyt rendez külön­böző fokokkal. A honvédelmi miniszter meg­engedte, hogy a honvédtisztek a szegedi egye­sületbe rendes tagokkul beiratkozhassanak és a megnyitandó gyorsirási tanfolyamon résztvehes­senek. Az egyesület a közös hadseregbeli tisz­teket is megkeresi ezen a tanfolyamon való részvétel végett. A gyorsíró szövetség meg­alkotása és a rendez revízió kérdésében a leg­közelebb összehívandó választmányi gyűlésen határoz a választmány. — A partfürdő kabinjai. A Tisza né­hány nap óta rohamosan árad. A viz lassan elönti az egész árteret. A partfürdő előtt a

Next

/
Thumbnails
Contents