Délmagyarország, 1912. szeptember (1. évfolyam, 17-41. szám)

1912-09-10 / 24. szám

10 DÉLMAGYARORSZÁG 1912. szeptember 8. nyár folyamán kabinokat állítottak fel a fürdőzők, amelyek még most is a parton állanak. A megáradt viz már ma elérte a kabinokat és ha tovább is tart az áradás, akkor elviszi a kis faházikó-szerü kabinokat. Ha már a tulajdonosok nem törődnek ezzel, legalább a fürdő igazgatósága lehetne előzékeny és mentené meg a kabinokat a pusztulástól. — Fordulat Haertel alezredes ügyében. Haertel alezredes sokat tárgyalt ügyében szenzációs fordulat történt. Kiderült, hogy a katonai okmányok egyik legfontosabb irata, az, amely az alezredes egész kálváriáját okozta, vagy hamisítvány, vagy, ami sokkal valószínűbb, tévedéshői került a Haertel-ügy aktái közé, nem is ide, lianem egy másik — isten tudja milyen — ügyhöz tartozik s az ezredirodában keveredett a szenzációs pofonaffér aktái közé. Haertel alezredes törvény felen nejének az első férjéről szól ez az okirat. Annak a halotti levele. Ennek alapján tiltotta el a 63. gyalogezred tisztikara Haertel alezredest a házasságtól, mert az asszonyt nem tartotta méltónak arra, bogy katonatiszt felesége lehessen. Ez az okmány volt az oka, hogy az alezredesnek nem engedték meg gyermekei törvényesitését, ez az okmány tette, hogy a szerencsétlen katonatisztnek öt esztendő óta pokollá változtatták az életét, csaknem az öngyilkosságba kergették. Meg akarták fosztani a rangjától, nyomorba akarták taszítani családjával együtt. Ez az okmány informálta Haertelről, annak családi életéről Boroevics altábornagyot, ez késztette az ismeretes állásfoglalásra és ez az okmány nem is az első férj halotti levele, hanem egy egészen más emberé, egy véletlenül, ugyanazon a napon, ugyancsak Zágrábban meghalt szerencsétlen munkásé. De az is lehet, hogy senkié, egyszerű rosszakaratú, rosszindulatú hamisítvány, melyet az alezredes valamelyik ellensége csempészett az iratok közé. Öt évvel ezelőtt, 1907-ben, mikor Haertel alezredes leg először folyamodott házassági engedélyért, az ezredparancsnoksághoz, került ez az iratdarab az okmányok közé. Oda keveredett, vagy oda csempészték. Az ezred ennek alapján hozta meg tiltó határozatát s azóta folyton ott volt ez az idegen okirat, fegyverként az alezredes ellenségei kezében, bizonyítékaként egy hamis valóságnak, öt esztendő óta senki sem vette észre, hogy ez az okmány nem tartozik oda s most is csak a véletlen derítette napvilágra a világhírű ügynek ezt a legújabb szenzációját. Ez a leleplezés egészen uj színben tünteti fel az egész ügyet, melyben nem bűnös sem- Haertel, sem Boroevics, nem maradi, gonosz indulatú az ezredes, Henneberg báró, sem a tisztikar. — csak hamisan, roszszul voltak informálva. Megtévesztette őket egy papírdarab, amelyet kétségtelen bizonyítéknak, okmánynak hittek s amelyről a katonai szolgálat mai szabályai mellett öt esztendeig senki sem tudta megállapítani, hogy nem bizonyító erejű okirat, lianem a legjobb esetben rossz helyre kallódott értéktelen papirrongy. — Felgyújtotta a monoplánját. Ezrekre menő közönség előtt, Aradon repülőversenyt akartak vasárnap tartani Kvasz András, Minár és Dobos aviatikusok. Elsőnek Kvasz András szállott fel, A gurulópróba nagyszerűen sikerült, egy pillanat múlva már a levegőben siklott a karcsú monoplán. De alig-alig ért a gép négy méter magasra, a motor felmondta a szolgálatot, a monoplán lezuhant és Kvasz megsértette a ballábát. Most egy egészen szokatlan és megdöbbentő jelenet következett. Kvasz András elkeseredve sérülése és a sikertelen felszállás miatt, szitkozódva, fogcsikorgatva inonoplánjához rohant, benzinnel leöntötte a repülőgép szárnyait és meggyújtotta. A közönség megdöbbenéssel vegyes csodálkozással nézte a dühös aviatikus munkáját, mire oda- ! siettek a pusztítás helyére a gép már teljesen elégett. — Vád egy járásbiró ellen. Zomborból jelentik: A zombori törvényszék elnökéhez több zentai függetlenségi polgár aláírásával följelentés érkezett Jákó Sándor zentai büntető járásbiró ellen. A följelentés szerint a járásbiró a Teleszky-Fernbach választásból eredő perekben minden esetben a függetlenségiek terhére ítélkezett. A megvádolt biró fegyelmit kért maga ellen. — Ketten egy leány miatt. Budapestről jelentik: Hétfőn délután négy órakor, az István-ut és az Aréna-ut sarkán, a Városligeti Szinház mögött kettős gyilkosság történt. Illés Lajos és Marber Sándor iparossegédek *az öngyilkosok, akik egy leány miatt dobták el maguktól az életet. Mind a ketten udvaroltak a leánynak, aki azonban szivesebben fogadta egy harmadik fiatalember látogatását. Az öngyilkosokat életveszélyes sérülésükkel beszállították a Rókus-kórházba. — Az utolsó fehérnemű. Nagyszalontáról jelentik : Aasárnap hajnalban Eihar- és Békés- j megye közvetlen határában Sarkad és Gyula I között a 34. számú őrháznál a Békéscsaba j felől haladó tehervonat elé vetette magát egy ember s a vonat nyomban megölte. A szalontai csendőrség nyomban megállapította, hogy az öngyikos Cser János ötven éves gyulai szabósegéd, aki azért vált meg az élettől, mert öregyége miatt már nem kapott munkát s szombat este a legutolsó darab fehérneműjét is eladta, hogy legyen mit ennie. gpusffesel Is betegei! A vlzgyógymód edz és gyógyit idegesség, agy- és szivbántalmak, álmatlanság, emésztési zavarok, köszvény, csuz stb. sikerrel kezelhetők a •• WAGNER-FÜRDŐ külön férfi- és női gyógyosztályában. • Kipróbált kezelő és kezelőnő. • Gőz-, kád- és zuhanyfürdőinket is a n. é. közönség figyelmébe ajánljuk. <a> w? 515 JfMmuf két Kacagtató bohózat! Teljesen átala|itstt lítfebáii helyisig! KÖZIGAZGATAS Módosítani kell a javadalmi hivatal szervezetét. (Saját tudósitónktól.) Nem sokára megkezdődik a szeptemberi közgyűlés, amely több fontos városi ügyön kivül a jövő évi költségvetést is le fogja tárgyalni. Ma érkezett meg a közigazgatási iktatóba az első inditvány is, amely szintén a szeptemberi közgyűlés elé kerül. Az indítványt Franki Antal törvényhatósági bizottsági tag nyújtotta be, a javadalmi hivatal szervezetéről szóló szabályrendelet módoisitása és a javadalmi és fogyasztási adóbiztosok véglegesítése tárgyábn. Az inditvány a következő: Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! Szeged sz. kir. város javadalmainak házikezelésére vonatkozó szabályrendeletét még 1884-ik évben, tehát 28 évvel ezelőtt alkották. Ezen szabályrendelet, tekintve régiségét, már több pontjában annyira elavult, hogy immár elodázhatlanul szükséges ennek módosítása. Ezen szabályzat a többek között, a legmostohábban rendelkezik a javadalmi adóbiztosokról, akik e szabályzat III. fejezet, 6/B. szakasza szerint, a rendszeres belliivatali segédszemélyzet létszámához tartoznak s dacára ennek — e szakaszban felsorolt alkalmazottaktól kivételesen — mégis ideiglenes minőségben szolgálnak. Hasonló helyzetben vannak a fogyasztási adóbiztosok is, kik teljesen azonos szolgálatot teljesítenek s a szabályzat függelékének 8 szakasza szerint, az ügy és üzletvezetőség végrehajtó közegei. Ezen alkalmazottak nehéz és felelősséggel járó szolgálatot véegznek: ellenőrzik a piaci húsvágókat, mészárszékeket, vágóhidat, a borkivitelt, szikvizgyárakat, szalámi-gyárakat, a bel- és külterületeken a borok felvételeit eszközlik, irodai munkálatokat végeznek, mind meg annyit a város gazdasági érdekeinek szolgálatában. És mindezek dacára azt látjuk tekintetes Közgyűlés, .liogy e javadalmi alkalmazottak még mindig ideiglenes minőségben vannak s a nálunk kisebb hatáskörrel rendelkező vámőrök, vámszedők, sőt még a szolgák is, mindannyian végleges minőségűek s igy nyugdíj jogosultak is. Nagyon jól tudjuk, liogy csekély javadalmazásukból csak a legszerényebb megélhetéssel tarthatják fent magukat, érthető tehát mily aggodalommal és bizonytalansággal néz nek a majdan bekövetkezendő munkaképtelenség és aggkor elé. Számtalan eset igazolja, bogy 30—40 évet meghaladó becsületes és a kötelességét liiven teljesített szolgálat után, amidőn beállott a munkaképtelenség, mi volt az osztályrészük: egy kis végkielégítés és egy nagy koldusbot! S amig városunk hatósága, ezen alkalmazottak véglegesítését egyáltalán nem szorgalmazza, — valószínűleg aggodalmaskodva, s esetleg a város a fogyasztási adóbérlettől elesnék, — addig más város, a javadalmi személyzetről a leghumánusabbau gondoskodik, mit is beszerzett adataimmal a következőkben igazolok: Kecskeméten, ahol javadalmi biztosi minőségben 31 alkalmazott van, 1911-dik év január 1-én életbe lépett 8377—911. sz. a. szabályrendeletében, ezen alkalmazottakat véglegesítette, azzal, ha egyik vagy másik kezelési ág (megszűnnék, ezeket képzettségüknek megfelelő más állásba helyezi. Temesvárott az 1896-dik évben alkotott és 14.655 tan. és 302. szám alatt hozott nyngdijszabályzatában a javadalmi kezelőség személyzetét is felvette, - I évi próbaidő után — a városi tisztviselők és alkalmazottak nyugdíj és segély alapja kötelékébe. Aradon az összes javadalmi állások 1907ik évben rendszeresittettek, nyugdíjjogosultsággal. Pécsett a város tanácsa 1911 ,ik év április