Délmagyarország, 1912. szeptember (1. évfolyam, 17-41. szám)

1912-09-01 / 17. szám

208 DÉLMAGYARORSZÁG 19 12 szeptember 4. Polczner válasza Gróf Árpád vádjaira. (Saját tudósítónktól.) Napokig eltart még azoknak kihallgatása, akik a mérnökség ellen indított fegyelmit megelőző vizsgálat során Rack Lipót osztályjegyzőhöz idézést kaptak. A bonyolult ügybe ma beleszól Polczner Erős, városi mérnök, aki körül az egész bonyodalom támadt és a következőket mondja a polgármesterhez intézett beadványában: Nagyságos Polgármester Úr! Dr. Gróf Árpád ügyvéd hivatalos működésem teljesítése közben megrágalmazott. Az 7173/912. mh. szám alatt kértük Nagyságodat, hogy a rágalmakat megvizsgálni és a kir. ügyészséget felhatalmazni méltóztassék, hogy nevezett ellen a rágalmazási pert folyamatba tétethesse. Dr. Gróf Árpád ugy a mérnöki hivatal, főkép pedig részemről, nem csak, hogy indokolatlan zaklatásoknak nem volt kitéve, hanem gyanúsításai közepette is ügyét oly tárgyilagosan és tapintatosan, mondhatnám jóakarattal vezettem, hogy az bármely pártatlan bírónak is dicséretére vált volna. Dr. Gróf Árpád 45975/911. tsz. alatt folyamodott építkezési engedélyért. Kérvényét 11791/911. m. h. szám alatt pártolólag terjesztettem a tek. Tanács elé. Dacára pártoló javaslatomnak a kérvényt ugy a Tanács, valamint a Középitészeti Tanács is elutasította. Dr. Gróf újra folyamodott építési engedélyért, kérvényét 11565/912. t. sz. alatt újra pártolólag terjesztettem elő, s pusztán nekem köszönhetö, hogy kérvénye teljes elutasításban nem részesült. Javaslatom ellenére a Középitészeti Tanács (238|912. k. szám) kötelezte Dr. Gróf Árpádot, hogy a lépcsőházának nyugtani számításait felülvizsgálat végett nyújtsa be. Tehát nem felel meg a valóságnak, hogy én, vagy a mérnöki hivatal az épület engedélyezése körül nehézségeket okozott volna. Időközben Dr. Gróf anélkül, hogy megvárta volna a Tanácsi engedélyezést, engedély nélkül elkezdett építkezni., s épületét engedély nélkül egész a pince falegyenéig felfalaztathatta anélkül, hogy munkájában bárki is háborgatta volna. Én Dr. Grófot az építkezése kezdetekor figyelmeztettem, hogy a későbbi kellemetlenségek kikerülése végett a megosztott telkét egy magánmérnökkel tűzesse ki, mert az a kir. biztossági térképek szerint változás alá esik. Rendelkezésemet Dr. Gróf megköszönte, azonban mint később kisült, nem fogadta meg, hanem a telket maga tűzte, illetve tűzette ki, hogy az ügyvéd urnák a telek kitűzése nem jól sikerült, azt bizonyítja azon körülmény, hogy az Arany János-utca felől 18 cm., a Tisza Lajos-körut egy részén pedig 60 cm.-re beépített az utcába. Mivel Dr. Gróf ezen eljárása már nem csak formai jelleggel birt, hanem köztekinteteket sértett, a felettes hatóságom intézkedéséig az utca vonali részeken a munkálatokat beszüntettem. A karhatalomnak a helyszínen való megjelenése után Dr. Gróf feljött Nagyságodat helyettesítő Bokor Pál h. polgármester úrhoz, ahova én is behivatván, felvilágosító jelentésemre Bokor polgármester ur megnyugtatta, hogy a belső részeken a munkálatokat akadálytalanul j folytathatja. A tárgyaláson Dr. Gróf a „Nyi- j latícozatának" modorában elkezdett gyanúsítgatni, ugy hogy őt rendre kellett utasítanom. Nem felel meg a valóságnak, hogy ezen köztér foglalás miatt az építkezés hetekig szünetelt volna. Előadásomat igazolják 14284|912. szám alatt elfekvő iratok. A betiltás mérve és idejére meghallgatható Bokor Pál h. polgármester ur, Sass Lajos ker. r. biztos ur, sőt maguk a karhatalmat képviselő rendőrök is. A vitás falak kérdését pár nap múlva a t. Tanács rendezte, az építkezés e helyeken is megindulhatott. Időközben katonai kötelezettségemnek téve eleget, julius hó első felében kezdhettem meg a magánépitkezési vizsgálatokat. Á Gróf-féle építkezéshez julius hó 11-én jutottam el. Felakartam menni az állványra, azonban megborzadtam ama könnyelműségen, ahogy az állás össze volt tákolva. Másnap julius hó 12-én reggel 8—9 óra kőzött kivittem magammal Stahl József városi épitőmester urat is, aki bár egész életében az állványokon mászkált, de saját szavai szerint ilyen veszélyes állapotokat még nem látott. Dacára ezen veszélyes állapotoknak Dr. Gróffal szemben semmi féle rendszabályt nem alkalmaztam, hanem bementem az irodájába, s kihiva a helyszínére megkértem, hogy minél sürgősebben hozassa rendbe az állást; ő ezt azzal igérte meg, hogy két nap alatt mindent rendbe hoz. Dacára ujabb sürgetéseimnek, julius hó 15-ikéig nem csináltak semmit. A felelőség áthárítása végett 6890)912. m. h. sz. írásosan felhívtam az állás rendbehozására, a jelhivdsban az állványozás pótlandó hiányosságát is pontosan jeltüntettem. Ezen irásos rendelkezésnek sem lett foganatja, julius hó 18-áig az állványozáson semmiféle lényegesebb változás nem történt, 7015)912. m. h. sz. alatt julius hó 18-án a tanácshoz jelentést tettünk, melynek folyománya volt az, hogy julius hó 22-én a t. kapitányi hivatal a munkát beszüntette. — Dr. Gróf a délelőtt folyamán az első emeleti folyosóig az állást sebtében megerősítette ezért, még ugyanaz nap délután az első emeletre a munkások felbocsájtattak. A tárgyalást julius hó 12-én délben tartotta meg Szallai József h. főkapitány ur. Jelen voltak Biró Benő h. főmérnök, Sass Lajos ker. r. biztos, Stahl József városi épitőmester, alulírott és Dr. Gróf. Ugyanezen nap d. e. 8 órakor Szalai József főkapitány ur közben jöttem mellett egy előzetes szemlét tartott, hol átiratunkból részletesen jelolvasta Dr. Grójnak, hogy az állásoknak mi a hibája, s mit kell neki rendbehoznia. A részletes műszaki müveletek mikénti keresztülvitelére vonatkozó utasításokat nem adtam meg, Grófot ezirányu kérelmével el kellett utasítanom, mert az előzmények után nevezettről jeltételeztem azt, hogy ha valami hátrány vagy szerencsétlenség történik ugy első sorban velem jog takarózni. Ezen tárgyalás alatt Gróf újra elkezdett gyanúsítgatni és rágalmazni, ugy hogy Szalai főkapitány ur a Iegerélyesebben rendreutasította, sőt rendbirsággal fenyegette meg. Dr. Gróf ismét igért fűt-fát, azonban a feljáró megerősítésén kivül alig csinált valamit, sőt pár nap múlva minden engedelem nélkül a munkások ismét ott dolgoztak a veszélyes állványokon, sőt ezekre még két háromszoros bak állványok is felvitettek. A rendkívüli szerencsének tudható az be, hogy ezen építkezés egy óriási tömegszerencsétlenségnek nem lett okozója. A 30113(1912. tanácsi számú rendelkezés alapján az állványozásért közvetve felelőssé lettem téve. Julius hó 22-ikétőI kezdve nap-nap után hiába szorgalmaztam az állványok rendbehozatalát. Ilyen indolentia után augusztus hó 8-án felkértem 10 építészmérnököt, tehát Szeged mondhatni összes szakértőit, hogy az állást vizsgálják meg. A szakértők az állást egyhangúlag veszélyeseknek nyilvánították s arról a 30113)1912. t. sz. 2389111912. k. h. szám alatt elfekvő jegyzőkönyvet vették fel. Ezen vizsgálat után szánta rá magát Dr. Gróf hogy valahogyan az állásait rendbehozassa. Nagyságos Polgármester ur! Az építési szerencsétlenségek 90%-át az állásolási mizériák | okozzák. Az utolsó években nap-nap után olvas! tuk az újságokban az óriási szerencsétlenségeI ket, melyeket a hiányos állványozások okoztak, ! ugyanakkor Szegeden dacára a nagymérvű építkezéseknek, számbavehető szerencsétlenség nem történt. A mi éber ellenőrzésünk és a szegedi a vállalatok és épitők tisztességes érzés és gondolkodásának tulajdonitható, hogy városunk a hiányos állványozásuk okozta szerencsétlenségeket csak hírből ismeri. A „Nyilatkozat" I-től Vlll-ig sorszámmal ellátott névtelen gyanusitgatások legnagyobb részét nem is értem; más nemű hivatali elfoglaltságom folytán azokba be se folyhattam azért érdemleges feleletet nem is tudok adni. Ha Gróf urnák valami nem tetszik, adja elő panaszát nyíltan és férfiasan, ne pedig néYnélkül gyanúsítgasson olyan embereket, akiknek az építkezéséhez semmi közük sincsen. Éppen ezért kérem Nagyságodat: I. hogy az építkezéshez nem tartozó 1—VIII. pont alatt foglalt gyanúsításokra teljesen külön vizsgálat tartassék, mert azok dr. Gróf ur építkezésével semmi összefüggésbe nincsenek. II. Hogy dr. Gróf állványa életveszélyes volt és hogy én Grófot üldöztem-e, vagy pedig vele szemben elmentem-e az engedékenység legvégső határáig, arra vonatkozólag kérem kihallgatni: Szalay József h. főkapitány, Biró Benő h. főmérnök, Stahl József városi építőmestert, Sass Lajos ker. rendőrbiztost, Barabás Béla műszaki hivatalnok, Kiss Ferenc kőművesmester (1. Sándor-u. 26.), Barna János kőművesmester (I. Csongrádi-sugárut 32.), Müller Miksa építész, Rohonyi Gyula mérnök, felsőipariskolai tanár, Groszmann Jakab máv. mérnök, Kaufer Ede kir. s. mérnök, Ottovay István műépítész, tvh. biz. tag, Mihajlovics Kálmán máv. mérnök, Bartos Mór épitőmester, Fenyő Lajos, városi mérnök, Winkler Imre oki. mérnök, Pick Móritz oki. mérnök, tvh. biz. tag urakat. III. Jelen beadványom, hogy mindenben a színtiszta igazat tartalmazza, kérem a hivatkozott okiratok felcsatolását. Nagyságos Polgármester ur I Dr. Gróf ur „Nyilatkozatának" hangja és kitételeinek durvaságaira nem reflektálok. Nagyságodnak alázatos szolgája Polczner Erős, városi o. mérnök. Mi részünkről csak helyeselni tudjuk, hogy a mérnökség az épületek állásait a kellő éberség és szigorral ellenőrzi, mert az építkezési szerencsétlenségek csak igy küszöbölhetők ki. Gróf Árpád "dr. vádjait tudomásunk szerint az ezideig kihallgatott tanuk mindenben megdöntötték. A szegedi bankok és a város pénze. A szeptemberi közgyűlés dönt arról, hogy a város négy millióját a jövő évben, mely szegedi pénzintézetekben helyezzék el. (Saját tudósítónktól.) Szeged varos szeptemberi közgyűlése szokatlanul jelentőséges lesz a szegedi pénzpiac helyzetének a kialakulására. Az alőzmények olyan hatalomhoz juttatták a törvényhatósági bizottságot, hogy szeptemberben a szegedi bankoknál elhelyezett városi betétek ügyében dönt. A közgyűlés ugyanis arról határoz, hogy négy millió koroua betétjét, amelyet kisebb-nagyobb százalékban a szegedi pénzintézetekben elhelyezett, a jövő évben melyik bankokban és milyen százalékban óhajtja fölosztani? Fönmarad-e a jelenlegi állapot vagy pedig valamelyik banktól megvonják a betétet? A közgyűlésnek tehát diplomatikus óvatossággal és meggondoltsággal kell határoznia a négy millió korona elhelyezésénél. A szegedi pénzpiacnak, amelynek ujabb idóben erős megrázkódtatásban volt része, különös érdeke, hogy a közgyűlés határozata a bankokat megkímélje az ujabb megpróbáltatástól. Szeged város négy millió korona betétjét, amelyből egy millió korona a gyámpénztár vagyona, december harmincegyedikére fölmondta a pénzintézeteknek A betét ebben az évben a következő fölosztásban van elhelyezve: Szeged-Csongrádi Takarékpénztár 35% Szegedi Kereskedelmi és Iparbank 17% A fönnmaradó negyvennyolc százalékot pedig fölosztották a Szeged-Alföldi Takarékpénztár, Szegedi Kézmüvesbank, Szegedi Takarék- és Hitel R.-T., Szegedi Bankegyesület R.-T., Szegedi Hitelbank R.-T., Szegedi Gazdasági- és Iparbank