Délmagyarország, 1912. szeptember (1. évfolyam, 17-41. szám)

1912-09-01 / 17. szám

1912 szeptember 1. között. A gazdasági bankban háromszázharmincezer korona betétje van a városnak, amelyből kilencvenezer korona az árvaszék kezelésében levő gyámpénztár pénze. A gazdasági bank azt az előterjesztést intézte a tanácshoz, hogy a bank nyolcszázezer korona elsőbbségi részvényéből, melyet nemrégen bocsátottak a piacra, jegyezzen a város százötvenezer, a gyámpénztár pedig ötvenezer koronát. A pénzintézet azzal indokolta az előterjesztését, hogy ez a megoldás elősegítené ügyeinek a rendezését. Ebben az ügyben még nem történt döntés. 1910-ig a városnak csak két szegedi pénzintézetben volt betétje: a Szeged-Csongrádi Takarékpénztárban és a Kereskedelmi és Iparbankban. 1910-ben egyik közgyűlésen, Bokor Adolt azt indítványozta, hogy e két pénzintézeten kivül még a Szegedi Hitelbank, Szegedi Takarék- és Hitel rt. és a Szegedi Kézmüvesbank kapjon betétet. Ugyanezen a közgyűlésen volt egy másik inditvány is, amely sze(Saját tudósítónktól). Szenzációja van Szegednek, Jónás Ernő szegedi cimfestőhöz munkába állott a napokban egy uj segéd. Feltűnően intelligens arca, elegáns megjelenése, finom, artisztikus vonásai az első pillanatban elárulták, hogy nem eimfestő műhelyben töltötte eddigi életét. Az uj segéd nem más, ^rnint egy többszöri diplomával rendelkező doktor. A nevét a három év előtt történt csongrádmegyei események révén az egész ország ismeri. A címfestő műhelybe vetődött uri ember: Hercegh József dr, Szentes városának évekig volt rendőrfőkapitánya. Egy fényesnek Ígérkezett karrier letörésénél ül megint gyászorgiát az élet. Atablótaz örökvégzet sötét apotheoziseként, sok-sok átvirrasztott, átszenvedett éjszaka ezernyi reményteljes küzdelem, vágyó akarás, átszenvedett kudarc és végül: nyomorban sínylődő család adja meg hozzá. Régi mese, régi fantáziák szárnyán tör fel hozzánk. Régi dal és régi rege, arról amit mi is átéltünk, amit mi is átsinylettünk. Kis diák szoba, pislogó petróleum lámpással, a rengő lábu asztalon szines fedelű latin és görög könyvek, fizika és algebra: tanulás és vizsgák végtelens orozata. Azután hosszas kínlódás, rémes vergődés után nagy öröm: az első diploma megérkezése, talán később a másodiké is. ... És mikor azt hisszük, hogy már boldogulni tudunk, mikor remélünk és bizunk mind abban ami szép, nemes és DÉLMAGYARORSZÁG rint minden pénzintézet, amelynek legalább egy millió korona az alaptőkéje, részesülne a város betétjében. Ezt az inditványt azonban Bokor Adolf indítványával szemben két szótöbbséggel leszavazta a közgyűlés. A közgyűlés határozatát a belügyminiszter is jóváhagyta. Minthogy a város az összes pénzintézetekben levő betétjeit fölmondta, a szeptemberi közgyűlésre nehezedik annak a súlyos kérdésnek a megoldása, hogy Mi lesz a pénzintézetekben levő betéttel ? A szegedi pénzpiac helyzetének a szempontjából nagyon szomorú ötlet az, amely a város négy millió koronáját ki akarja ragadnia a szegedi pénzintézetek kezéből. Ezt a kérdést csak ugy lehet megoldani, hogy a szegedi pénzpiac a legcsekélyebb megrázkódtatástól is megmeneküljön, bár kétségtelen, hogy a város betétjét december 31-re kivétel nélkül minden bank vissza tudná fizetni. jó, akkorra egyszerre ránk köszönt az élet, az anyagiaskodó, a kegyetlen, a rut élet sérthetetlen reálizmusával, cinikus következetlenségével. Megérkezik az első csalódás, az első vád: elveszíthetjük önbizalmunkat, félünk az emberektől és megutáljuk hivatásunkat. Ellenséget látunk mindenkiben és ellensége és gyáva ellenőrzője leszünk önmagunknak. Azután ha nem történik valami szerencsés fordulat, nem akad valami csöndes tiszta nyugalom utunkba, jön a lelki disszharmónia, a meghasonlás, a letörés. A nősülés is kisért, a család, a velejáró gond és ádáz kenyérharc; fogytán lesz az erő, ellankad a kar, kihal az energia. De mondja el mindezt Hercegh József dr. szomorú esete. Az első és a többi diploma. Tizenhétéves korában került Hercegh József Kolozsvárra, az egyetlen magyar vidéki, egyetemi városba. Középiskoláit kitűnő eredménnyel végezte el és mint prematurus iratkozott be a jogi fakultásra. Erősen neki készült az akkoriban nagyon is frekventált pályának. Magával vitte tizenkétezer korona anyai örökségét is. Nem élt könnyelműen, mint a többi gazdag egyetemi hallgató, hanem komolyan neki feküdt tanulmányainak, dolgozott és irogatott. Később rajzolni és festeni is tanult, amellett lelkiismeretesen látogatta az egyetemet. Az évek elég gyors egyhangúsággal haladtak el fölötte és közben lapoknál is kapott állást, ami által jövedelemhez is jutott, tehát kímélhette a gyorsan fogyó örökségét. öt évi Kolozsvárott való tartózkodást után elvégezte egyetemi tanulmányait és elhatározta, hogy hirlapiró lesz. Kolozsváron maradt még 5_ egyideig és mint hivatásos újságíró működött egyik nagyobb ottani napilapnál. Ez nem gátolta azonban meg abban, hogy meg ne szerezze a doktori diplomát. 1907. júniusában a kolozsvári egyetemen a jogtudományok doktorává avatták. Ezt hamarosan követte az államtudományi doktorátus is, ugy, hogy Hercegh József ekkor doktor utriusgra juris lett. Hogy mekkora energia, milyen szédületes szorgalom és talentum rejlett benne, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy fél év múlva kémiából és természetrajzból tanári képesítést is szerzett. A szentesi főkapitány. Ez alatt elfogyott az örökség. A szó szoros értelmében öt év alatt [eltanulta Hercegh József a tizenkétezer koronát. A diplomából pedig nem tudott megélni. Ügyvédi irodába nem mehetett, mert a jellegzetes vidéki állapotok Kolozsvárott is dühöngtek. Mindenütt a rokonság és a protekció nyert először is kielégítést. Ahol kaphatott volna állást, ott olyan nevetségesen csekély fizetést kínáltak neki, amit minden önérzetes ember felháborodással utasit vissza. Ily körülmények között elhatározta, hogy félreteszi egyelőre a diplomákat és továbbra is hirlapirói működéséből él. Visszatért szülővárosába Szentesre és 1908. elején átvette a „Szentesi Lapok" szerkesztését. Nagyratörő ambicióval, kitartó erővel és páthosszal szolgálta uj hivatását, óriási szervező és produkáló képességével pedig annyira felkeltette maga iránt Kelemen Béla dr akkori főispán figyelmét, hogy egy cikke miatt, amelyben a szentesi közigazgatási és közbiztonsági állapotokat vette szigorú kritika alá; a főispán 1908. március 18-án kinevezte Csongrád vármegye székhelyének Szentesnek főkapitányává. Huszonnégy éves volt Hercegh József dr A kinevezés országszerte nagy szenzációt keltett, mert ilyen fiatalon még senki nem ért el ilyen fontos és diszes pozíciót. A „Közbiztonság" cimü rendőrségi közlöny a fényképét is leközölte és mindenki nagy jövőt jósolt Herceghnek. Csendőrök a városházán. Horcegh főkapitány működését eleinte a siker és elismerés koronázta. Meglepő rátermettséggel és erélylyel intézte Szentes közbiztonsági ügyeit. Modern felfogásával, széles látókörével, alapos tudásával szinte reformátori tisztet töltött be és átalakitó hatással volt a város társadalmi életére is. Főkapitányi állásához olyan esemény fűződik, amely még soha meg nem történt a magyar közigazgatásban. A sajtó annak idején kimeritően tárgyalta ezt az ügyet. Hercegh József dr volt ugyanis az, aki 1909-ben csendörökkel vezettette ki a szentesi városházáról az összes városi hivatalnokokat, mert az épület olyan botrányos állapotban volt, hogy minden pillanatban attól lehetett tartani, hogy összedől. A városi közgyűlés azonban ezt nem akarta belátni és arra az álláspontra helyezkedett, hogy Szentes anyagi körülményei nem engedik meg: uj városháza építését. Hercegh, mint főkapitány ekkor kilakoltató végzést hozott, de mert ennek nem tettek eleget, karhatalommal szerzett érvényt. A belügyminiszterhez távirati panasz ment ellene, a belügyminiszter azonban jóváhagyta intézkedését. Az események hatása alatt kezdték meg a szentesiek az uj városháza építését, amelynek ügye már husz év óta vajúdott. Az uj városháza fel is épült s meg is nyitották az idén. Hercegh amikor pozíciója megerősödött, megnősült. A főkapitányi állást érezte olyan biztos ekzisztenciának, amelyre asszonyt lehet vinni a házhoz. A körülmények azonban gyorsan megváltoztak és ugy Herceghre, mint családjára, súlyos megpróbáltatások várakoztak. Az uj rezsim. Több, mint két évig volt már Hercegh József dr, Szentes város főkapitánya, mikor maga elé hivatta Kelemen Béla főispán. Elmondta Hercegnek, hogy eddigi működését figyelemmel kisérte és a legjobb megelégedését fejezte ki. Egyszersmind tudomására hozFőkapitányból címfestő 34ercegh József dr. Szentes város volt rendőrfőkapitánya három diplomájából nem tudott megélni, eljött Szegedre és mint címfestő próbál boldogulni. — Az elkeseredett ember diplomáit visszaküldte a kolozsvári egyetemnek.