Délmagyarország, 1912. szeptember (1. évfolyam, 17-41. szám)
1912-09-27 / 39. szám
1912. szeptember 27. D ÉLM A Cl Y ARORSZÁQ 7 Szegedi szakácskönyv a nemzetközi könyvpiacon. (Saját tüdésitónktól,) Egy vidéki mokány bérci tői valaki ezt kérdezte egyszer egy irodalmi zsuron: — Mondja csak, kit tart nagyobb írónak, lbsent-e, vagy Strindberget? — Mán hugocskám — felelte szivarvég mellől — nem tudom, kik ezek a német fi rákászok. Én csak aszondom, csak egy okos könyv van a világon, az is magyar, a. szögedi szakácskönyv, inzt is Rézi-néni irta, éltesse az Isten! Valamikor jóiziit nevettek ezen a tőzsrgyokeres magyar adomán, ma azonban a legkomolyabb valóság az, hogy a Rézi néni liires szögedi szakácskönyve odakerült az uj nemzetközi könyvpiac kellős közepébe. A dolog ugy történt, liogy ujabban a könyvesboltok kirakataiban egészen sajátságos jellegű kötetek vonják magukra a figyelmet. Versek, regények és novellák helyett a táplálkozás úgynevezett mikéntjét tárgyaló lüüvek kínálják eladásra magukat. Németországi jelenség forog fenn, mert ott még csakugyan oly boldogok az emberek, hogy Valójában nem is azt kérdezik a hivatásos szakértőktől, hogy mit egyenek, hanoin: hogy mit ne! Ime, a német irodalom legújabb hajtásából néhány köteteim, kóstolóba: A szellemi munkás konyhája. Nagyon sokat eszünk, Minő eledeleket köretet a fölvilágosidi egyéni A modern háztartás mérgei, És egyik könyv ezt, a másik amazt az ételt tilalmazza. ízletes sertéshúst szúrsz a villád hegyére, de megborzadsz, mert épp az imént olvastad, liogy minden falattal átlag ötvenezer bacillust raktározol be tisztelt beleidbe. A sör: megrongálja a szívműködést.; a szivarfüst lassacskán mészréteggel burkolja be vérkeringésed züllő csatornáit. A beafstek tudatos öngyilkosság. A főzelék: jé, jó. A tojás ajánlatos. De csak módjával, nehogy emésztési zavarok lépjenek föl. Nos és a gyümölcs-elmélet! A kókuszdió egyesek szerint busz évvel fiatalit: mások szerint nem ér egy fillért sem, inert vegytartalma legnagyobb százaléka viz, akár a krumplié . . . Egy szónak is száz a vége: lia az ember az összes jótanácsokat követi, akkor nem eszik semmit. Ezzel például — német mintára — meg lehetne oldani közegészségügyi célzattal a — drágasági problémát is. — A Rákóczi disz-zászló felszentelése. A szegedi Rákóczi-egyesület, Lantos Béla elnökkel az élén, szorgalmasan dolgozik és munkálkodik, hogy a vasárnapi zászló-szenlelés minél jobban sikerüljön. Szombaton este az egyesület zenével összekötött lámpionos menetet rendez. A zászlószentelésre az indulás vasárnap délelőtt báromnegyed kilenc órakor lesz az egyesület helyiségéből (Kossuth Lajos-sugárut 53.) az összes népkörök zászlója alatt. A züszlószentelést Várhelyi József kanonok-plébános végzi a rókusi templomban 9 órakor; felszentelés után az egószv hazafias közönség együttesen vonul fel — zeneszó mellett — a Rákóczi-szobor leleplezésére. Az egyesület vasárnap este 9 órakor nagy Rákóczi-bálát rendez a Tisza-szálloda nagytermében; Urbán Lajos muzsikál. A bá! fényesnek ós nagyszabásúnak Ígérkezik. A zászlószegek beverése vasárnap egész délután az egyesület helyiségében történik. — Egy iró jubileuma. Nagyszabású ünnepélyre készülnek Hódmezővásárhelyen. A város közönsége, irói, művészei és újságírói Gonda József drnak, a „Semper Idem" szerzőjének, abból az alkalomból, hogy irodalmi munkásságának huszadik évét betöltötte, vasárnap délután a hódmezővásárhelyi várostláza közgyűlési termében jubileumi ünnepélyt rendez. Kun Béla képviselőnek, az intéző bizottság elnökének hosszabb elnöki megnyitója után egy prológ következik, amelyet Gonda József dr irt s amelyet Almássy Endre szegedi színigazgató ad elő. Balassa Ármin dr, a Dugonics-Társaság osztályelnöke méltatja az ünnepeltet. Majd a Társadalomtudományi Társaság, a V. II. O. Sz., a Dugonics-Társaság üdvözletei következnek, amelyekre Gonda József dr válaszol. Farkas Géza és Rónay Zoltán előadásokat tartanak. Eredetileg Jászi Oszkár dr, a Huszadik Század európai nevű szerkesztője is kilátásba helyezte megjelenését, ez azonban elmarad, a politikai dolgok miatt. Ugyanis Jászinak, mint a magyar radikálizmus egyik vezérének, Budapesten kel! maradnia. Este lakoma lesz, hétfőn pedig a színházban díszelőadás, ahol Gonda József prológját adják, majd „Az ördög" második és a „A Rablólovag" második fölvonását játszák. — Justh Abbáziába megy. Justli Gyulának, a függetlenségi párt vezérének állapota annyira már javult, hogy a jövő hét közepe táján elhagyhatja tornyai kastélyát. A gyöngélkedő államférfiú Budapesten keresztül Abbáziába utazik, ahol több hetet fog tölteni orvosai tanácsára. Justh Gyulának bizonytalan időre tartózkodni kell a politikai akcióban való részvétellel járó izgalmaktól, különösen a mostani viharos időkben. — Jóslás. Szeptember 26-tól kezdve az idő kellemesebb lesz. A hőmérséklet fokozatosan emelkedni fog, ugy, hogy október 3., 4., 8., 9., 10., 11., 12., 14. napjain kielégítő és kedvezőbb időjárásban lesz részünk. Már 17-én apró éjjeli fagy, 19., 20. kedvező, 23., 24. pedig hideg időjárásban következik. November hó 1-től kedvező szép idő lesz körülbelül 16-ig. December kevés esőt és havazást igér, de sok ködöt, de már január 1-én kemény hideg áll be, nagy havazásokkal. A tavasz erre korán fog beállani, márciusban gyönyörű napok lesznek, kellemes lesz a nyár és őszre második nyárban lesz részünk. Még azt jegyezzük meg, hogy az idén fehér karácsonyunk lesz. Ki hiszi, hiszi, ki nem hiszi, nem hiszi. Az ég csillagaiból olvasta ki számunkra Siriusz, az időjós bácsi. Ugy éljen az ő feje! — jósoljuk mi neki. — A Szegedi Esperantó Csoport szeptember 29-én vasárnap délután 4 órakor öszszej öve telt tart a belvárosi elemi iskolában, melynek tárgya: a csoport fontosabb ügycinek megbeszélése, különösen a nagy áldozatok árán fentartott ingyenes esperantó tanfolyam ezutáni megtartásának ideje. E kulturnyelv nagy fontosságát tekintve, reméljük, hogy Szeged város közönsége minél nagyobb számban lesz képviselve a vasárnapi összejövetelen, akiket szívesen lát a vezetőség. — Áthelyezés. A közoktatási miniszter áthelyezte Boroviák Lajos szegedi állami polgári fiúiskola rendes tanitót jelenlegi minőségében a budafoki állami polgári iskolához. Boroviák helyére a miniszter Koltay Alajos győri állami polgári fiúiskolái rendes tanitót helyezte át a szegedi állami polgári fiúiskolához. — Gromon Dezső hagyatéka. Az elhalt volt honvédelmi miniszteri államtitkár, Gromon Dezső fővárosi váci-utcai lakásán ma tartották meg az árverést. A pazarul berendezett ötszobás lakás zsúfolásig megtelt Gromon barátaival. Minkenki vásárolni akart valamit és föl is verték ngy az árakat, hogy az árverési hiénák még szóhoz sem tudtak jutni. Minden egyes bútordarab, szőnyeg és festmény jóval a becsértéken felül kelt el. Legnagyobb volt a versengés Gromon régi Íróasztaláért, melyet négyszáz koronáért, az ágyát pedig háromszáz koronáért vették meg. Gromon Dezső apró ingóságait 30-án árverezik el. — A magyar iparért. A szegedi magyar iparpártoló szövetség Központi Tanácsa látogatott gyűlést tartott e hónap 25-én, amelyen a nyári szünet után szinte torlódott anyaghalmazt tárgyaltak le, a tanácstagok: Pataki Simon ügyvezető alelnök szives üdvözlése után a főtitkár, Rózsa Károly referálta az ügyeket. A szeptemberi népünnepély megtartásáról, az idő inostoliasága mitt lemondott a szövetség. A tanulók részére kétezer példányban zsebnaptárt bocsát rendelkezésre az egyesület, melyben a hazai tanszergyártmányok lehetőleg védjegyeikkel vannak ismertetve, liogy az ifjúság azokat felismerje és kizárólag azokat vásárolja. A Rákóczi-szobrot a szövetség megkoszorúzza. Örvendetes tudomásul szolgált, hogy Szeged város tanácsa a szövetség részére ezúttal is kiutalta a 400 korona segélyt. Élénk eszmecserére adott alkalmat a főtitkár azon előterjesztése, hogy a nagyközönség részére a jobban használatos hazai gyártmányok felsorolásával, lehetőleg védjegyeik f eltűnt etétésév el, több ezer példányban olcsó naptárt adjon ki a szövetség. A buzdító (felhíváson kívül foglalkozzék e naptár annak kimutatásával, hogy mily veszély hazánk közgazdaságára nézve az idegen áruk beözönlése. Továbbá évsorozatokon át a hazai ipartelepeket képek és ábrák behelyezésével ismertesse. A központi tanács végre Nagy Zoltán indítványára abban állapodott meg, liogy miután az anyag összegyűjtése a jelen évre lekésett, a jövő évben kellő előkészítés után adassék az ki. A karácsonyi vásár kérdése is élénken foglalkoztatta a tanácstagokat. Az utóbbi évek tapasztalatai után karácsonyi vásárt a szövetésg nem rendez; ellenben kirakat versenyre fogja felhívni a kereskedőket, amelyben a magyar ipartermékek domináljanak. Erre egy 100 koronás és 2 darab 50—50 korona dijat tűz ki a szövetség. Mint uj dolgot Holtzer Aladár tanácstag indítványára tervbe vette a szövetség, hogy buzdításul 2 darab 50—50 koronás jutalmat tiiz ki azon segédek jutalmazására, akik bizonyos időn belül legtöbb magyar iparterméket tudnak eladni a vevőközöuséguek. Ezzel a magyar ipartermékek érdekében a segédek rábeszélő ügyességet kívánja jutalmazni a szövetség. A kisiparosok segélyezésére ez évben is 300 koronát fordít, az egyesület, Ezért főként gépberendezésre az iparukat kezdő iparosok folyamodhatnak, amelyeket az iparosikörök meghallgatása után bírál el és oszt ki a szövetség. A szövetség segély-alapja ez idő szerint 1300 koronából áll, amelynek gyarapítása is egyik főgondját képezi a központi tanácsnak, hogy ezáltal, habár morzsák alakjában is, mégis előbbre vigye a lielyi magyar ipar pártolás eszméjét. — Meghalt a vaskapu szabályozója. Temesvár közéletének egy csendesen munkálkodó és mégis messze kimagasló alakja tűnt el az élők sorából. Radnai Wallandt Ernő nyugalmazott kereskedelemügyi miniszteri tanácsos tegnap éjjel meghalt, Akik a szerény megjelenésű, szimpatikus öreg urat közelebbről nem ismerték, azok nem is sejthették, hogy egy olyan kaliberű technikai szakemberrel állanak szemben, kinek híre Európa határain is túlszárnyalt. Mi sem jellemzi jobban Wallandt Ernő .szerényseget, mint az, hogy Temesvárott is igen sokan csak ma, halála után fogják megtudni, hogy esztendők óta ott élt a világhírű Vaskapu szabályozás megalkotója. Radnai Wallandt Ernő 1867-ben lépett az állam szolgálatába. Életének legkiválóbb alkotása a Vaekapu-saabalyozás terveinek .kidolgozása és e munkalatok keresztülvitele volt. Már 1873-ban reszt vett az első felvételeknél, majd 1883-ban o vezette a részletes .felvételeket ós ő dolgozta ki a szabályozás terveit is. Wallandt vezetese alatt vette kezdetét 1889-ben a hatalmas munka ós tartott szakadatlanul 1899-ig. Wallandt fogadta 1896-ban a királyt a Vaskapuimig a mikor végbement a híres hármas királytalálkozó: uralkodónk, Károly román király és Sándor szerb király között. Ez alkalommal a király a Lipót-rend .lovagkeresztjével tüntette ki Wallandot. 1899-ig mint a Vaskapuszabályozási munkálatok vezetője, azontúl pedig mint az aldunai hajózási hatóság vezetője