Délmagyarország, 1912. szeptember (1. évfolyam, 17-41. szám)

1912-09-27 / 39. szám

1912. szeptember 27. D ÉLM A Cl Y ARORSZÁQ 7 Szegedi szakácskönyv a nemzetközi könyvpiacon. (Saját tüdésitónktól,) Egy vidéki mo­kány bérci tői valaki ezt kérdezte egyszer egy irodalmi zsuron: — Mondja csak, kit tart nagyobb írónak, lbsent-e, vagy Strindberget? — Mán hugocskám — felelte szivarvég mellől — nem tudom, kik ezek a német fi rá­kászok. Én csak aszondom, csak egy okos könyv van a világon, az is magyar, a. szögedi szakácskönyv, inzt is Rézi-néni irta, éltesse az Isten! Valamikor jóiziit nevettek ezen a tőzsr­gyokeres magyar adomán, ma azonban a legkomolyabb valóság az, hogy a Rézi néni liires szögedi szakácskönyve odakerült az uj nemzetközi könyvpiac kellős közepébe. A dolog ugy történt, liogy ujabban a könyvesboltok kirakataiban egészen sajátsá­gos jellegű kötetek vonják magukra a figyel­met. Versek, regények és novellák helyett a táplálkozás úgynevezett mikéntjét tárgyaló lüüvek kínálják eladásra magukat. Németországi jelenség forog fenn, mert ott még csakugyan oly boldogok az emberek, hogy Valójában nem is azt kérdezik a hiva­tásos szakértőktől, hogy mit egyenek, hanoin: hogy mit ne! Ime, a német irodalom legújabb hajtásából néhány köteteim, kóstolóba: A szellemi munkás konyhája. Nagyon sokat eszünk, Minő eledeleket köretet a fölvilágosidi egyéni A modern háztartás mérgei, És egyik könyv ezt, a másik amazt az ételt tilalmazza. ízletes sertéshúst szúrsz a villád hegyére, de megborzadsz, mert épp az imént olvastad, liogy minden falattal átlag ötvenezer bacillust raktározol be tisztelt be­leidbe. A sör: megrongálja a szívműködést.; a szivarfüst lassacskán mészréteggel burkol­ja be vérkeringésed züllő csatornáit. A beaf­stek tudatos öngyilkosság. A főzelék: jé, jó. A tojás ajánlatos. De csak módjával, nehogy emésztési zavarok lépjenek föl. Nos és a gyü­mölcs-elmélet! A kókuszdió egyesek szerint busz évvel fiatalit: mások szerint nem ér egy fillért sem, inert vegytartalma legnagyobb százaléka viz, akár a krumplié . . . Egy szónak is száz a vége: lia az ember az összes jótanácsokat követi, akkor nem eszik semmit. Ezzel például — német mintára — meg lehetne oldani közegészségügyi cél­zattal a — drágasági problémát is. — A Rákóczi disz-zászló felszentelése. A szegedi Rákóczi-egyesület, Lantos Béla elnökkel az élén, szorgalmasan dolgozik és munkálkodik, hogy a vasárnapi zászló-szen­lelés minél jobban sikerüljön. Szombaton es­te az egyesület zenével összekötött lámpionos menetet rendez. A zászlószentelésre az indu­lás vasárnap délelőtt báromnegyed kilenc órakor lesz az egyesület helyiségéből (Kos­suth Lajos-sugárut 53.) az összes népkörök zászlója alatt. A züszlószentelést Várhelyi József kanonok-plébános végzi a rókusi tem­plomban 9 órakor; felszentelés után az egószv hazafias közönség együttesen vonul fel — zeneszó mellett — a Rákóczi-szobor leleplezé­sére. Az egyesület vasárnap este 9 órakor nagy Rákóczi-bálát rendez a Tisza-szálloda nagytermében; Urbán Lajos muzsikál. A bá! fényesnek ós nagyszabásúnak Ígérkezik. A zászlószegek beverése vasárnap egész délután az egyesület helyiségében történik. — Egy iró jubileuma. Nagyszabású ün­nepélyre készülnek Hódmezővásárhelyen. A város közönsége, irói, művészei és újságírói Gonda József drnak, a „Semper Idem" szer­zőjének, abból az alkalomból, hogy irodalmi munkásságának huszadik évét betöltötte, va­sárnap délután a hódmezővásárhelyi város­tláza közgyűlési termében jubileumi ünnepélyt rendez. Kun Béla képviselőnek, az intéző bi­zottság elnökének hosszabb elnöki megnyi­tója után egy prológ következik, amelyet Gonda József dr irt s amelyet Almássy En­dre szegedi színigazgató ad elő. Balassa Ár­min dr, a Dugonics-Társaság osztályelnöke méltatja az ünnepeltet. Majd a Társadalom­tudományi Társaság, a V. II. O. Sz., a Dugo­nics-Társaság üdvözletei következnek, ame­lyekre Gonda József dr válaszol. Farkas Gé­za és Rónay Zoltán előadásokat tartanak. Eredetileg Jászi Oszkár dr, a Huszadik Szá­zad európai nevű szerkesztője is kilátásba helyezte megjelenését, ez azonban elmarad, a politikai dolgok miatt. Ugyanis Jászinak, mint a magyar radikálizmus egyik vezéré­nek, Budapesten kel! maradnia. Este lakoma lesz, hétfőn pedig a színházban díszelőadás, ahol Gonda József prológját adják, majd „Az ördög" második és a „A Rablólovag" máso­dik fölvonását játszák. — Justh Abbáziába megy. Justli Gyu­lának, a függetlenségi párt vezérének álla­pota annyira már javult, hogy a jövő hét kö­zepe táján elhagyhatja tornyai kastélyát. A gyöngélkedő államférfiú Budapesten keresz­tül Abbáziába utazik, ahol több hetet fog töl­teni orvosai tanácsára. Justh Gyulának bi­zonytalan időre tartózkodni kell a politikai akcióban való részvétellel járó izgalmaktól, különösen a mostani viharos időkben. — Jóslás. Szeptember 26-tól kezdve az idő kellemesebb lesz. A hőmérséklet fokoza­tosan emelkedni fog, ugy, hogy október 3., 4., 8., 9., 10., 11., 12., 14. napjain kielégítő és kedvezőbb időjárásban lesz részünk. Már 17-én apró éjjeli fagy, 19., 20. kedvező, 23., 24. pedig hideg időjárásban következik. No­vember hó 1-től kedvező szép idő lesz kö­rülbelül 16-ig. December kevés esőt és hava­zást igér, de sok ködöt, de már január 1-én kemény hideg áll be, nagy havazásokkal. A tavasz erre korán fog beállani, márciusban gyönyörű napok lesznek, kellemes lesz a nyár és őszre második nyárban lesz részünk. Még azt jegyezzük meg, hogy az idén fehér kará­csonyunk lesz. Ki hiszi, hiszi, ki nem hiszi, nem hiszi. Az ég csillagaiból olvasta ki számunkra Si­riusz, az időjós bácsi. Ugy éljen az ő feje! — jósoljuk mi neki. — A Szegedi Esperantó Csoport szep­tember 29-én vasárnap délután 4 órakor ösz­szej öve telt tart a belvárosi elemi iskolában, melynek tárgya: a csoport fontosabb ügyci­nek megbeszélése, különösen a nagy áldoza­tok árán fentartott ingyenes esperantó tan­folyam ezutáni megtartásának ideje. E kul­turnyelv nagy fontosságát tekintve, remél­jük, hogy Szeged város közönsége minél na­gyobb számban lesz képviselve a vasárnapi összejövetelen, akiket szívesen lát a vezető­ség. — Áthelyezés. A közoktatási miniszter áthelyezte Boroviák Lajos szegedi állami pol­gári fiúiskola rendes tanitót jelenlegi minősé­gében a budafoki állami polgári iskolához. Boroviák helyére a miniszter Koltay Alajos győri állami polgári fiúiskolái rendes tanitót helyezte át a szegedi állami polgári fiúiskolá­hoz. — Gromon Dezső hagyatéka. Az el­halt volt honvédelmi miniszteri államtitkár, Gromon Dezső fővárosi váci-utcai lakásán ma tartották meg az árverést. A pazarul beren­dezett ötszobás lakás zsúfolásig megtelt Gro­mon barátaival. Minkenki vásárolni akart va­lamit és föl is verték ngy az árakat, hogy az árverési hiénák még szóhoz sem tudtak jutni. Minden egyes bútordarab, szőnyeg és festmény jóval a becsértéken felül kelt el. Legnagyobb volt a versengés Gromon régi Íróasztaláért, melyet négyszáz koronáért, az ágyát pedig háromszáz koronáért vették meg. Gromon Dezső apró ingóságait 30-án árverezik el. — A magyar iparért. A szegedi magyar iparpártoló szövetség Központi Tanácsa lá­togatott gyűlést tartott e hónap 25-én, ame­lyen a nyári szünet után szinte torlódott anyaghalmazt tárgyaltak le, a tanácstagok: Pataki Simon ügyvezető alelnök szives üd­vözlése után a főtitkár, Rózsa Károly refe­rálta az ügyeket. A szeptemberi népünnepély megtartásáról, az idő inostoliasága mitt le­mondott a szövetség. A tanulók részére két­ezer példányban zsebnaptárt bocsát rendelke­zésre az egyesület, melyben a hazai tanszer­gyártmányok lehetőleg védjegyeikkel van­nak ismertetve, liogy az ifjúság azokat felis­merje és kizárólag azokat vásárolja. A Rákó­czi-szobrot a szövetség megkoszorúzza. Örven­detes tudomásul szolgált, hogy Szeged város tanácsa a szövetség részére ezúttal is kiutal­ta a 400 korona segélyt. Élénk eszmecserére adott alkalmat a főtitkár azon előterjesztése, hogy a nagyközönség részére a jobban hasz­nálatos hazai gyártmányok felsorolásával, le­hetőleg védjegyeik f eltűnt etétésév el, több ezer példányban olcsó naptárt adjon ki a szövetség. A buzdító (felhíváson kívül foglal­kozzék e naptár annak kimutatásával, hogy mily veszély hazánk közgazdaságára nézve az idegen áruk beözönlése. Továbbá évsoroza­tokon át a hazai ipartelepeket képek és ábrák behelyezésével ismertesse. A központi tanács végre Nagy Zoltán indítványára abban álla­podott meg, liogy miután az anyag össze­gyűjtése a jelen évre lekésett, a jövő évben kellő előkészítés után adassék az ki. A kará­csonyi vásár kérdése is élénken foglalkoztat­ta a tanácstagokat. Az utóbbi évek tapaszta­latai után karácsonyi vásárt a szövetésg nem rendez; ellenben kirakat versenyre fog­ja felhívni a kereskedőket, amelyben a ma­gyar ipartermékek domináljanak. Erre egy 100 koronás és 2 darab 50—50 korona dijat tűz ki a szövetség. Mint uj dolgot Holtzer Aladár tanácstag indítványára tervbe vette a szö­vetség, hogy buzdításul 2 darab 50—50 koro­nás jutalmat tiiz ki azon segédek jutalmazá­sára, akik bizonyos időn belül legtöbb ma­gyar iparterméket tudnak eladni a vevőkö­zöuséguek. Ezzel a magyar ipartermékek ér­dekében a segédek rábeszélő ügyességet kí­vánja jutalmazni a szövetség. A kisiparosok segélyezésére ez évben is 300 koronát fordít, az egyesület, Ezért főként gépberendezésre az iparukat kezdő iparosok folyamodhatnak, amelyeket az iparosikörök meghallgatása után bírál el és oszt ki a szövetség. A szövet­ség segély-alapja ez idő szerint 1300 koroná­ból áll, amelynek gyarapítása is egyik fő­gondját képezi a központi tanácsnak, hogy ezáltal, habár morzsák alakjában is, mégis előbbre vigye a lielyi magyar ipar pártolás eszméjét. — Meghalt a vaskapu szabályozója. Temesvár közéletének egy csendesen munkál­kodó és mégis messze kimagasló alakja tűnt el az élők sorából. Radnai Wallandt Ernő nyugalmazott kereskedelemügyi miniszteri tanácsos tegnap éjjel meghalt, Akik a sze­rény megjelenésű, szimpatikus öreg urat közelebbről nem ismerték, azok nem is sejt­hették, hogy egy olyan kaliberű technikai szakemberrel állanak szemben, kinek híre Európa határain is túlszárnyalt. Mi sem jel­lemzi jobban Wallandt Ernő .szerényseget, mint az, hogy Temesvárott is igen sokan csak ma, halála után fogják megtudni, hogy esz­tendők óta ott élt a világhírű Vaskapu sza­bályozás megalkotója. Radnai Wallandt Er­nő 1867-ben lépett az állam szolgálatába. Éle­tének legkiválóbb alkotása a Vaekapu-saaba­lyozás terveinek .kidolgozása és e munkala­tok keresztülvitele volt. Már 1873-ban reszt vett az első felvételeknél, majd 1883-ban o ve­zette a részletes .felvételeket ós ő dolgozta ki a szabályozás terveit is. Wallandt vezetese alatt vette kezdetét 1889-ben a hatalmas mun­ka ós tartott szakadatlanul 1899-ig. Wallandt fogadta 1896-ban a királyt a Vaskapuimig a mikor végbement a híres hármas királytalál­kozó: uralkodónk, Károly román király és Sándor szerb király között. Ez alkalommal a király a Lipót-rend .lovagkeresztjével tüntet­te ki Wallandot. 1899-ig mint a Vaskapusza­bályozási munkálatok vezetője, azontúl pedig mint az aldunai hajózási hatóság vezetője

Next

/
Thumbnails
Contents