Délmagyarország, 1912. szeptember (1. évfolyam, 17-41. szám)

1912-09-27 / 39. szám

DELMAGYARORSZAG 1907-ig működött Orsován, amikor negyvene­dik szolgálati esztendejének betöltése után nyugalomba vonult. A király okikor a Szent István d-rend kiskeresztjével jutalmazta ki­váló érdemeit. Nyugaloinbavonulasa után Wallandt Ernő Temesvárra költözött és ott folytatta .azóta ©sendes, szerény, de áldásos eredményű munkálkodását. — A hódmezővásárhelyi árviz. Ma reggel Porgányon 705 centiméter ma­gasságot ért el az áradás. Mindennap ujabb területeket áraszt el a szennyes hullám. Most már Mártélyon, Korhányban is sik­viz minden. A tanyákból, csőszházakból menekül a nép. Két nap óta hurcolkodnak mindenfelől. Még felülről áradást jelente­nek. Öreg emberek vélekedése szerint 30— 40 centiméter ujabb áradásra lehet kilá­tás. — Kijáróné őméltósága. A budapesti balparti üzletvezetőség a iminap fegyelmi uton felfüggesztett állásából huszonöt állam­vasúti alkalmazottat, akik lelketlen szélhá­mosságnak áldozatai. Szegény emberek, a drágaság fojtó nyűgében hasztalan várva az előléptetést, a nagyobb fizetést, hatalmas párt fogót kerestek, laki hivatalink vezetőinél kijár­ja előléptetésüket, átsegítse őket az altiszti vizsgán, amelyen legutóbb sokan megbuktak. Titokban adták tovább egymásnak, hogy Bu­dán él egy nyájas méltóságos asszony, aki kis pénzért, kétszáz-háromszáz koronáért szíve­sen segit a szegény ember baján, előkelő ba­rátai rév,én minden kívánatos jót: altiszti vizsgái bizonyítványt, előléptetést, kieszkö­zölhet. Egész sereg vasutas zarándokolt az­tán a jóságos hölgyhöz. Pölz Béláné drnéboz, aki kúriai biró özvegyének mondta magát és magas állású, minden tiszteletet érdemlő urak barátságára tudott hivatkozni. Sokan kölcsönt vettek föl, hogy a szíves támogatás tiszteletdiját 'és költségeit lefizetve megvásá­rolják a kecsegtető, szép reménységet. Olyan is akadt néhány, aki szegénységének aláza­tával járult Pölzlné elé, nyíltan megmondta, hogy nem hir fizetni s a széphirü asszonyság jóságos .szivére apellált. Az ilyenek nem kaptak biztatást, pár rideg és elutasító szó­val végződött kihallgatásuk a méltóságos asszonynál s amennyiben megbuktak az al­tiszti vizsgán vagy nem léptek elő, magukat okolták, liogy miért nem teremtették elő azt a kis pénzt, jövőjük érdekében. A csúnya szélhámosság nemrégiben kiderült, az üzlet­vezetőség vizsgálatot indított, fölfüggesztett állásából egy sereg gyámoltalan embert, akik tudatlanságukban odadobták magukat egy ocsmány csalafintaság áldozatául. Az iigy most már a rendőrségre került és az ál­lamvasutak följelentésére Baksa dr fővárosi fogalmazó nyomoz Pölzlné őméltósága dolgai körül. A korrupt protekcióliajhászást ép ugy, mint a gyámoltalan vasutasok becsapását szigorúsággal akarja megtorolni az állam­vasutak igazgatósága, melynek részéről Lan­ger dr ligazgatósági titkár a dologról ezt mondotta a Délmagyarország fővárosi mun­katársának : — Sajnos, nálunk Magyarországon talán nagyobb a korrupció, mint például a rossz­hirii Szerbiában ós el lehet mondani, magam is nemrégiben meggyőződtem róla — hogy agy adják és veszik a bizonyitrányt és pro­tekciót. mint a piacon a szilvát. Az az asz­szonyság, aki a szegény embereket becsap­ta, jól keresett az üzlettel, valósággal abból élt. Kihasználta liiszékenységiiiket, de nem tett és természetesen nem tehetett érdekük­ben semmit, sőt nem is ismerte azokat az ura­kat, akikre hivatkozott. Azonban azok is bün­tetést érdemelnek, akiik a protekciót hajhász­nák s igy mintegy föltaszik fÖllebvalóikról liogy megvesztegethetők. A fölfüggesztett vasutasok ügye a fe­gyelmi bíróság elé kerül, amely legközelebb dönt a szerencsétlen áldozatok dolgában. 1912. szeptember 27. — A szegedi Iskolák és az Uránia. Donovell Já.nos középiskolai tanár agilis munkájának az eredménye az, hogy megin­dult Szegeden az a mozgalom, mely céljául tűzte ki, hogy a középiskolai és elemi iskolai tanulók mérsékelt belépő-dij mellett részt ve­gyenek az Uránia-színház tudományos elő­adásain. A szervezés nehéz munkáját Dono­vell János végezte és már csütörtökön meg is volt az első előadás, melyen testületileg je­lentek meg az iskolák. Ennek a fontos peda­gógia újításnak a tanári karban majd min­denki buzgó híve. — A világ legnagyobb humoristája. Na bántsuk most az írókat és ne keressük köztük a világ legnagyobb humoristáját. A világ legnagyobb humoristája valószinüleg az a férfin ezidőszerint, akiről a következő híradás szól: Lobosicban él a világ legidősebb embere, inert nem hihető, liogy ennél idősebb még létezhessen. Neve Stein Károly és kora 145 év. Egészen jól érzi magát, amióta eszét birja — dohányzik, sőt erős alkoholista. Mi­dőn egy bécsi lap levelezője beszélt vele, ak­kor is csinosan be volt csipve. Azt mondogat­ja, hogy ő benne a halált az alkohol ölte meg és ameddig iszik, addig nem fog meghalni. — Juhnyáj a vonat alatt. Makóról Szegedre jövő délutáni személyvonat tegnap véres kerekekkel, nagy késéssel ért be. A vo nat útközben valóságos tömegmészárlást vitt véghez. A Deszk és Gizella-kitérő közötti út­vonalon, amely Gerliczy Ferenc báró birto kán vezet keresztül, egy békésen legelésző juhnyájat a szó szoros érteim ében legázolt. A juhnyáj pásztora valahol messze furulyá­zott és nem törődött a gondjaira bizott ju hókkal és igy esett, hogy az oktalan állatok valósággal sorakoztak a sinek közt. A sze­mélyvonat mozdonyvezetője már messziről látta a sineken legelésző juhokat, de nem fé­kezett, mert azt gondolta, hogy a dübörögve közeledő vonat elől is megfutnak. Nem igy történt, mert a birkák nekifutottak a vonat­nak. Száz juhot megölt a vonat. — Egy uj tenger. Gyönyörű szép terv­ről ir a „Scientific Americain"-l>en Etelie­goyen tanár és annak megvalósítását ajánlja a francia kormánynak. Abból indul ki, hogy Északafriikában, a Szahara homoksivatagá­nak mintegy negyedrésze 50 méterrel fekszik az oceánok szine alatt és igy arra az ered­ményre jut, hogy egy aránylag olcsón és könnyen megépíthető, körülbelül 100 kilomé­teres csatorna által lehetséges lenne, Afrika északi partjai felől vizzel tölteni meg a Sza­harát és ilyimódon egy hatalmas, uj belten­gert teremteni. A Szahara-tenger felé akkora lenne, mint a Földközi-tenger és a franciák gyarmatkörébe tartoznék. Az uj tenger kö­vetkezményei széditőek lennének. Mindenek­előtt a gazdaságiak. A forgalmat akadályo­zó sivatag helyét egy hajózható tenger fog­lalná el, amely nagyszámú közvetlen és olcsó utat teremtene Afrika északnyugati, keleti és középső része között. A mai sivatag különfé­le emelkedései ós fensikjai termékeny, nagy­terjedelmü szigetekké alakulnának Európa közvetlen közelében. Ennek a változásnak gazdasági előnyei szinte beláthatatlanok, nemcsak Franciaországra, hanem egész Eu­rópára nézve. Érdekes ós különösen figyelem­reméltó az a változás, amit az uj tenger Af­rika északi részének, sőt valószinüleg egész Európának klímájában előidézne. Előrelát­ható, hogy egész Északafrika klimája nedve­sen enyhére változnék. Miután pedig az uj tengerbe ömlő roppant tömegű viz az egész Föld anyagának elhelyezkedéséhen nagy vál­tozást hozna létre, kétségtelen, hogy a Sza­hara vizzel való megtöltése a földgolyó súly­pontjának eltolódását fogná előidézni és en­nek következtében a föld tengelyének meg­változását is maga után vonná. Változnék a nappálya bajlászsöge is, minek következté­ben a nappalok, az éjjelek és az évszakok időtartama is változásokat szenvedne. Első pillanatra világos, hogy a Földnek ehhez fog­ható nagyságú átalakulása csak a nagy ge­ológiai forradalmak korában történt és bizo­nyos, liogy e nagyszerű tervnek megvalósítá­sa az emberi kultúrának fölemelő, uj diadala lenne a természet fölött. — Egy titokzatos ember. A temesvári rendőrség börtönében egy titokzatos ember ül. Letartóztatásakor John Bessermernek mondotta magát, de hamarosan kiderült, hogy másutt John Volkenberg néven mutat-, kozott be. Kihallgatásánál elmondta, hogy londoni lakos és hogy hosszabb ideje utazgat a délvidéken a gazdasági viszonyok tanulmá­nyozása céljából, mert egy angol vállalat, amely őt ezzel meghízta, nagy ipartelepet akar létesíteni Temesmegyében. Okmányok amivel ezt az állítását igazolhatta volna, nem voltak nála, mire a temesvári rendőr­ség őrizet alá helyezte és nyomozni kezdett, mi járatban van a különös angol. A nyomo­záis szálai elsősorban a temesvári kereskedel­mi és iparkamarához vezettek, hol John Bessermer szintén járt és egy londoni cimet adott meg, aliol kiléte iránt érdeklődni lehet. A kamara irt is erre a cimre, de 'azt a választ kapta, hogy ilyen nevű urat ott nem ismer­nek, A nyomozás további során előkerült egy pancsovai ember, akinél Bessermer mint John Volkenberg tanár mutatkozott be. A ti­tokzatos szerepű ember ellen a temesvári rendőrség nyomozólevelet bocsátott ki. Nem­sotkára megjött a válasz Európa minden ré­széből. A zimonyi rendőrség közölte, hogy a birtokában levő adatok szerint Bessermer Já­nos sureini születésű embert a bécsi törvény­szék 1902-ben pénzhamisítás miatt hét évi börtönre itélte. Büntetésének kitöltése után a pénzhamisító Londonba költözött, ahol ál­neveik alatt különböző lopásokat követett el. A frankfurti rendőrség értesítése szerint a te­mesvári rendőrség foglya 1910. tavaszán egy frankfurti gyártelepen John Volkenberg ta­nár néven elektromos olvasztókemencét ren­delt és már októberben tetten érték, liogy pénzt hamisít. Letartóztatták, de ugy látszik, nem lehetett eljárást inditami ellene. Besser­mer-Volkenberg Ausztriából mindenkorra ki van tiltva. Legérdekesebb volt a londoni rendőrség értesitése, amely szerint Bessermer 1911. elején megtelepedett Londonban ós egy csendes negyedben bárom évre kibérelt saját maga számára egy urasági házat. Időnkint el szokott utazni a kontinensre, ahonnan né­hány hónap múlva visszatér. A londoni rend­őrség azt hiszi, liogy Bessermer magyar szár­mazásu ember. Most e jelentések alapján a temesvári rendőrség megkeresése ifolytán a budapesti rendőrség kutatja a pénzhamisító előéletét. — Tájfun. Tokio a táfun miatt teljesen el van zárva a világtól. Mindenütt nagy a pusztulás. Részleteket még nem lehet tudni. A tájfun a legvadabbul a déli parton tombolt. A „Duplex" francia páncélos cirkáló Yokoha­ma közelében a vihar miatt zátonyra került, de hétfőn kiszabadították. Simonosekinél egy japán személyszállító gőzös futott zátonyra. Az áldozatok száma még ismeretlen. Japán hadihajók is nagy kárt szenvedtek. A „Szat­suma" sorhajó és „Mansu" nevü iskolahajó árbocaikat vesztették. Négy torpedőzuzó és öt torpedónaszád sziklazátonyba ütközött. Csurugiból érkezett e hó 22-iki távirat szerint ott egy torpedónaszád elsülyedt és az egész legénység a vizbe fult. Még két torpedóna­szád is megrongálódott. Nagojában a tájfun sok áldozatot követelt. — A kisajátítás halottja. Petrozsényi tudósítónk jelenti: Felsőbarbatyén község­ben felakasztatta magát Lézsa Juon ötvenöt éves jómódú parasztgazda, öngyilkosságai nak okai nagyon különösek. Az urikán—zsil­völgyi kőszénbánya-itársaság ugyanis kisajá­tította Lézsa ingatlanjait es a parasztgazda a társulattól kapott pénzen Marosnémeti köz­ségben birtokot vásárolt, melyre ötezer ko­ron® előleget adott. A birtokot azonban nem kebeleztethette magára, mert a megterhelt

Next

/
Thumbnails
Contents