Délmagyarország, 1912. szeptember (1. évfolyam, 17-41. szám)

1912-09-20 / 33. szám

1912. szeptember 20. tői, hát majd keres ő maga módot. Igy si­került is neki hamarosan elüldözni a háztól feleségét és gyerekét. Fölemliti még a fegyelmi vizsgálat azt is, hogy felettes hatóságaival tiszteletlenül járt el és különböző lapokba izgató cikkeket irt, amelyekben megvádolta és meggyanúsí­totta felettes hatóságát. A közigazagtási bizottság ezek alapján elfogadta a tanfelügyelő-helyettes előterjesz­tését és helybenhagyta Fülöp József felfüg­gesztését, továbbá kimondta, hogy az irato­kat átteszi az ügyészséghez. A főkapitány és a rikkancsok. (Saját tudósítónktól.) Somogyi Szilvesz­ter dr szegedi rendőrfőkapitány ma tette közé azt a rendeletet, amely a lapok utcai el­árusitását a belügyminiszter rendelkezései alapján szabályozza. A főkapitány rendelete eképpen hangzik: Hirdetmény. M. kir. belügyminiszter 136000/912. számú rendelete szerint hírlapoknak vagy egyéb sajtótermékeknek (szokásos meghívók s egy­szerű üzleti hirdetések kivételével) közterü­leten való elárusitásával, vagy házaló ter­jesztésével többé nem foglalkozhatnak oly egyének: 1. akik 18-ik életévüket még bc nem töl­tötték; 2. akik undort keltő, vagy ragályos be­3., akik rendőri felügyelet alatt állanak tegségben szenvednek; (pl. mint szokásos bűntettesek, feltételes sza­badságra bocsátottak stb.); 4. akik emberélet, testi épség, szemérem, vagy vagyon ellen irányuló büntetendő cse­lekmény miatt legalább 6 hónapi szabadság­vesztés büntetésére Ítéltettek el; vagy akik csavargás, koldulás, vagy nyilvános botrány okozása miatt két izben büntetve voltak ha utolsó büntetésüknek kiállása, vagy elévülése óta 2 év még el nem telt; 5. akiket a rendőrbiró elárusítói joguk­tól bizonyos időre megfosztott, ez idő tarta­ma alatt. Hírlapok és folyóiratok elárustiói, vagy terjesztői a szegedi rendőrségnél (városi szék­épiilet földszint 7-ik ajtó) „Újság elárusítói igazolványt" kötelesek váltani folyó évi ok­tóber 15-ig bezárólag, e célból a hivatalos órák alatt ott korukat igazoló bármily köz­okirattal (pl. születés anyakönyvi kivonat, iskolai bizonyítvány, cseléd, munkakönyv, stb.) személyesen jelentkezni kötelesek és ma­gukkal kell hozniok képmásukat hiien feltün­tető visit-alaku (10 cm. hosszú, 7 cm. széles) arcképüket. Azoknak, akik 18 évesek szem­mel láthatólag elmultak, életkorukat igazoló okmányt nem kell hozniok. Az emiitett rendelet 10. §-ában foglalt jogomnál fogva a karszalag viselésének kö­telezettségét is elrendelem. Ezért a rendőrség által adandó karszalagért és az ujságeláru­sitói igazolványért a beszerzési ár (70 fillér) a kiváltáskor megfizetendő. Az arcképes igazolványt az elárusító mű­ködése alatt mindig magánál hordani, bár­mely közbiztonsági közeg kívánatára felmu­tatni és a karszalagot, a rajta levő sorszám­mal látható módon viselni tartozik. Akik e DÉLMAGYARORSZÁG rendelkezéseket megszegik, akik' a hírlap és folyóirat címén és árán kívül egyebet pl. az egyes közlemények címét vagy tartalmát is kikiáltják, vagy sajtóterméket tolakodó mó­don kinálnak, akik elárusitás közben gyer­meket visznek magukkal, vagy tartanak ma­guk mellett, kihágás miatt első izben 200 koronáig terjedhető pénzbüntetésre, vissza­esés esetén még ezenfelül 15 napig terjedhető elzárással is büntettetnek. Aki pedig igazol­vány nélkül árul, attól a sajtótermék őrizet­be vétetik és a törvényes esetekben azonnal a rendőrhatóság elé kisértetik. Akik túlságosan hangos lármájukkal a közönséget kényelmében háboritják, más sza­bályrendeleti intézkedés alapján 50 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetnek. Miután a miniszteri rendelet már ér­vényben van, városunkban (az október 16-tól kötelező igazolvány és karszalag kivételével) a rendeletet azonnal végrehajtom. Dr. Somogyi Szilveszter, rendőrfőkapitány. Az utcai elárustiással foglalkozó lapok­nak tehát egészen másként kell berendezked­niük a belügyminiszter rendelete miatt, Az egészen bizonyos, liogy az ujságtermékek ut­cai elárustiásáhól származó jövedelem a bul­várlapoknál nagyon meg fog csappanni a rendelet érvénybelépésének első heteiben. Sok lap még rá is fog fizetni, mert kevés ember lesz, aki az újságot az utcán árulja. De ez az állapot csak addig fog tartani, amig a „18 éven felüliek" belátják, liogy az utcai ujság­árustiás egyike a legjövedelmezőbb és leg­könnyebb foglalkozásoknak és liogy érdemes az arcképes igazolványt és a karszalagot ki­váltani. Kard és pisztoly. — Párbalyoznak a képviselők. — (Saját tudósítónktól.) 'A tegnapi és teg­napelőtti parlamenti eseményekből kifolyólag egész sereg affér keletkezett a képviselők kö­zött. Az iigyek mind lovagias útra terelőd­tek és az est és délután folyamán részint fegyveres uton, részint jegyzőkönyvileg nyer­tck elintézést. Fővárosi munkatársunk éjjel a követke­zőket jelenti telefonon nekünk a lovagias iigyek és párbajok lefolyásáról: Amikor a képviselőházban Beöthy László kereskedelmi minisztert inzultálták. Rudnay Bélát tettleg bántalmazta Zlinszkv István, Rudnav Béla Farkas Zoltán és Kiss Ernő képviselők utján provokáltatta Zlinszkv Ist­vánt, aki gróf Károlyi Mihály és gróf Be­nvovszkv Móricot nevezte meg segédeiül. A segédek rendkívül súlyos feltételű pisztoly­párbaiban állapodtak meg. A pisztolypárbaj délután történt meg a megyeri erdőben négyszeri golyóváltással. Rudnay csak egy­szer lőhetett, mert fegyvere háromszor csü­törtököt mondott. A felek közül egyik sem sérült meg. Kibékülés nélkül távoztak a pár­viadal színhelyéről. A tegnapi zűrzavarban 'Szmrecsányi György súlyosan megsértette Kubinvi Gézát. Kubinyi provokáltatta Szmrecsányi-t. A se­gédek kardpárbajban állapodtak meg, amely ma délután három órakor volt nehéz lovassá­gi kardokkal a Fodor-féle vivóteremben, nvak, csukló és hónal.ibandázszsal. A felek elkeseredetten küzdöttek egymás ellen. Ku­binvi a halántékán. Szmrecsányi pedig a jobb hüvelykuiián sérült meg annyira, hogy az orvosok kimondták a harcképtelenséget. Ki­békülés nem történt. A Zlinszky—Rudnay-afférrel egyidejű­leg összeütközés támadt Rakovszky István és Rudnay Béla között Is. Rudnay segédei fegy­veres elégtételt kértek, amit Rakovszky se­gédei nem voltak hajlandók teljesíteni és pár­bajbiróságot kértek annak megállapítására hogy fegyveres uton intézzék-e el ezt az ügyet. A lovagias affér egyoldalú jegyző könyvvel ért véget, amelyben Zlinszkvvel tu­datják a segédei, hogy az ügyet — minthogy Rakovszky segédei az elégtételt megtagad­ták, a maguk részéről a lovagiasság szabályai szerint befejezettnek tekintik. A Károlyi Mihály gróf és Hámos Antal baró között keletkezett affér még az est fo­lyamán kölcsönös kimagyarázásokkal békés uton nyert elintézést. Ezenkívül még négy politikai affér volt, amelyek ezideig nem nyertek elintézést. Beszélnek a sebesültek. — Látogatás a Rókusban. — (Saját tudósítónktól.) A budapesti Ró­kus-kórház félemeleti folyosóján áll egy uriasszony. Sötétszürke ruha van rajta, a kalapján fátyol. Kék-fehércsiku ruhás bete­gek, — akik már fennjárbatnak — állják kö­rül és hallgatják. Sápadtak, nagyon sápad­tak. Az uria iszony arca, a könnyek vörösre csípték, kipiroslik közülök. Fennhangon sir: — Csúffá tették a fiamat, jaj, jaj az én szegény fiamat, összevagdalták. Lassan, lassan mind többen és többen gyűlnek a siró asszony koré. Itt a látogatási idő, a félemeleti tizenötös, tizenhatos és hú­szas számú szobák ajtajai előtt állnak a szo­morú, sirós emberek, akiknek hozzátartozóit megvagdalták tegnap este a rendőrkardok. Bemegyek a tízenötös számú szobába. Itt helyezték el a sebesültek nagy részét. Nagy, tágas szoba a tizenötös. Köröskörül a falnál fehér ágyak es fehér emberek. Mindnek fe­hér kötés van a fején, a vékony tüllön át­szivárog a vér. "Ahogy nézem őket, sok-sok hasonlat kóvályog a fejemben és egyiket sem tudom ráhúzni a képre. Egészen külö­nös kép: súlyosan sebesült emberek és mind mosolyog, sehol semmi elkeseredés, düh, boszuérzés. Majdnem ugyanazokkal a szavak­kal mondják el sebesülésük történetét. Igy beszélnek: BEMJÉN GYÖRGY, huszonhároméves rajzoló: A Lipót-körutról mentem haza. Siet­tem, hogy még a tüntetések kitörése előtt ha­zaérjek. A Rákóczi-ut sarkán szembe kerül­tem egy szakasz gyalogos rendőrrel. Kivont karddal rohantak felém. Ijedten fordultam meg és szaladni kezdtem. Utolértek, összerág daliak, Sirva könyörögtem, hogy ne bántsa­nak, hiába! MOLLER IGNÁC, tanító. Egyik tanítvá­nyomtól mentem haza. A tüntetők közé ke­rültem. Be akartam szaladni a Newyork­kávéházba, de egy rendőr utánam rohant, az ajtóban utolért és megvágott. Két ütést mért rám, az elsőt kemény kalapom felfogta. Nem akartam én tünetni. SPACCEL JÓZSEF munkás, felemeli összekötözött kezét, mutatja bepólyázott fe­jét és mosolyogva mondja: Pedig nem is tüntettem. KÖRÖSSY ISTVÁN szabó: Rajtam egy rendőrtiszt próbálta ki a kardja élét. Na­gyon fáj a fejem. FEKETE MIHÁLY, a Magyar Színház kellékese: kérem szépen ő bohém ember. Meg­lékelték a fejét, de azért ő bohém és humo­ros. Igy beszélt: Vártuk az első felvonás vé­gét. Kinn a szinészbejárónál. Cigarettáztunk és beszélgettünk. Egyszerre csak elvonul előttünk egy sereg rendőr. Az egyik kiugrik a sorból, odajön hozzánk és vagdalni kezd. Kivágott a ravasz egy darabot a koponyám­ból. Mit csinálhattam? Zsebre tettem kopo-

Next

/
Thumbnails
Contents