Délmagyarország, 1912. szeptember (1. évfolyam, 17-41. szám)

1912-09-20 / 33. szám

4 __ DÉLMAGYARORSZÁG 1912. szeptember 22. Az egeket és — nem a gázlámpákat, meg a kirakatok ablaküvegeit. A tüntetés egy manifesztáció, amely imponál a tömegével, imponál a lelkességével, imponál megjelenésének mélységes, szinte áhítatos eltökéltségével. A tüntetés lehet félelmetes és megdöbbentő azoknak a hatalmasoknak, akik nem tudták vagy nem akarták megérteni, a haladó idő és a fejlődő néplélek valamely kívánságát: de nem lehet veszedelme csak az ntca közbiztonságának, az ártatlan kereskedőknek, a békés járókelőknek és a közömbös utcai lámpásnak, kirakatnak, ablaküvegnek. Már pedig Budapesten ez volt! SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Színházi műsor: PÉNTEK: Rablólovag, vígjáték. (Bemutató.) SZOMBAT: Rablólovag, vígjáték. VASÁRNAP d. u.: Kis gróf, operett. — ESTE: Rablólovag, vígjáték. HÉTFŐ: Rablólovag, vígjáték. KEDD: Leányvásár, operett. SZERDA: Kis dobos, operett. CSÜTÖRTÖK: Asszony faló, operett. (Bemutató.) PÉNTEK: Asszony faló, operett. SZOMBAT: Rákóczi Ferenc fogsága, dráma. VASÁRNAP: Asszonyfaló, operett. Reinhardt megbukott. (Saját, tudósítónktól.) A nagy politikai izgalomban persze, hogy nem vehettük észre, liogy Bécsben is rémítő dolog történt. Napoleon tanár ur, prafessza Reinhardt Miksza, a Borodino mellett, a Rotunda porondján ragyogó vereséget szenvedett. A Csoda cimü produkció elzuhant, lehasalt, bebukott. Az ügy egészen napoleoni kaliberű. Reinhardt, miután igájába hajtotta már az egész világot, miután fejedelmek járultak talpa elé kézcsókra: egy, az eddiginél is hatalmasabb sereget szervezett, ezerötszáz kóristát állított fegyverbe s ezzel a grandé armée-val vonult Bécs ellen. De a hideg idő, vagy a rossz élelmezési viszonyok, vagy az Európa-szerte ásitó közunalom szövetkeztek a nagy császár ellen s négy óra hosszat tartó véres csatában leverték és összezúzták. Hogy Reinhardt bevonul-e még Moszkvába, tehát Budapestre ,azt e pillanatban nem tudhatni, de hogy meg kell kezdődnie a nagy visszavonulásnak, az bizonyos. Mily irtóztató jelenetek lesznek! A világverő hadsereg tagjainak lába sevró-cipő helyett rongyokba burkolva, frakkjuk, szmokingjuk darabokká tépve s az összeharácsolt dicsőség aranya kicsorog a keménnyé fagyott országútra. A kulisszákat felégetik, a seregtől elmaradt kulisszahasogatókat, egy-egy bokor mögött lappangó kritikus-paraszt lövi le . . . Oh, mon comte Ségar, Ségur szállj ki a te sírodból, hogy legyen, aki megírja ezt az iszonyatot, A kellemetlen időjárás okozta azt is, hogy sok igazgató nem is töltötte ki teljesen a nyári idényt, hanem bevonult társulatával a téli állomásra. A nemzetiségi városokban is nagy visszaesést mutat a magyar színészet ügye, holott néhány évvel ezelőtt már nagyon szép virágzásnak indult. * A stockholmi olimpiád az Urániában. Az egész müveit világ nagy érdeklődése mellett zajlottak le a stockholmi mérkőzések. Sokan vándoroltak el idegen országokból, hogy a ritka látványok szemtanúi legyenek. A látogatóknak rengetek költségükbe került az utazás és mégsem láthatták a mérkőzések lefloyását, mert egyszerre több helyen is mérkőztek az atléták. Pathe Fréres párisi filmgyáros óriási anyagi áldozatok árán filmet készített a remek mérkőzésről és hatalmas apparátussal elérte azt, hogy minden egyes mérkőzés lefolyásáról hü képet készített. A film kitűnően sikerült. A képnek minden egyes része érdeklődést keltő, izgalmas jelenetekből van összeállítva, de vannak olyan jelenetek is, melyet valósággal trappirozzák a nézőközönséget. A pazar kiállítású kép öt részben van elkészítve. A szenzációs film már Szegedre érkezett és pénteken, szombaton, vasárnap szinre is kerül az Uránia-mozgófényképszinházban. A szenzációs film, mely érdekessége mellett kulturjelentőséggel bír, világeseményt örökített meg az utókor számára kizárólagossági joggal kerül vászonra az Urániában. Tekintettel az óriási érdeklődésre, ajánljuk a közönségnek, hogy jegyeit lehetőleg előre váltsa meg. * Az Aranyszív. A legpoétikusabb és legbájosabb mozidrámának a találó cime Az aranyszív, mely pénteken, szombaton és vasárnap kerül szinre a Fass-mozgóképszinliázban. Ez az idei szezon első szenszációs Nordisch slágerje, mely valósággal lázba ejtette a közönséget. Egy varróleány és egy orvosnövendék szerelmi tragédiáját tárgyalja és ennek keretében bemutatja a párisi züllöt éjjeli életet, hova a varróleányka hófehéren kerül bele és ártatlanságát sok szenvedés és nélkülözés után is megőrzi. A kitűnő darabban viszontlátjuk kedvenceinket Wied Klárát és Wied Károlyt a koppenhágai udvari szinház kitűnő művészét. A darab méltatására csak annyit jegyzünk még meg, hogy Párisban százszor került szinre zsúfolt ház mellett. Annyi bizonyos, liogy poétikusabb és bájosabb mozidarabot filmgyár még nem produkált soha. * Legjobb színházi cukorkák Lindenfeld Bertalan Első szegedi cukorkagyárában, Kárász-utca 8. szám alatt kaphatók. * Rosszul megy a színigazgatóknak! Az uj szini évad mindenütt megkezdődött már s a színigazgatók jelentései sürün érkeznek be a Szinészegyesiilet központi irodájába. Telve vannak ezek a jelentések panaszszal, amely a szinházak rossz üzletmenetére vonatkozik. A legjobb nyári állomások is rosszaknuk bizonyultak az idén s az összes igazgatók nyári idénye nagy deficittel zárult. Délmagyarország előfizetési ára Szegeden: egy évre . . . 24.— kor. félévre . . . 12.- „ negyedévre . . 6.— „ egy hónapra . 2.— „ Vidéken: egy évre . . , 28.— kor. félévre . . . 14.— „ negyedévre . . 7.— „ egy hónapra . 2.40 „ Felfüggesztett iskolaigazgató. — Elsikkasztotta a hivatalos pénzeket. — (Saját tudósítónktól.) A közigazgatási bizottság mai ülésén kinos szenzáció pattant ki. A bizottsági tagok, akik komoran temetkeznek bele aktáikba, a referálok, akik ügyesbajos számadataikat böngészték, meghökkentek egy pillanatra és kíváncsian néztek föl Kohányi Oyula tanfelügyelő-helyettesre, aki a mult hónap tanügyi eseményeiről tett jelentést a bizottságnak. A világ egyik legunalmasabb ülése egyszerre megélénkült. A polgármester idegesen rágta a szivarját, a rövidlátók szemüvegüket igazgatták és az előadó, tanfelügyelő-helyettes idegesen tekintgetett körül. Erkölcsi ravatal . . . Még csak a gyászdrapériák hiányoztak, meg egy szomorú gyászinduló és mindjárt a temetést is meg lehetett volna tartani. Fülöp József, felsőtanyai állami iskolai igazgatót, — szólt a jelentés, — a csongrádmegyei tankerületi tanfelügyelő állásától felfüggesztette és az ellene folyamatban volt fegyelmi vizsgálati iratokat a királyi ügyészséghez áttenni kéri. A felfüggesztésre, mint ez a fegyelmi iratokból kitűnik, több súlyos visszaélés adott okot. Először is a hivatalos pénzekkel nem birt idejében elszámolni Fülöp József. Az iskola gondnokát két éven át különböző kifogásokkal félrevezette és az elszámolást 1909-től egészen 1912-ik év elejéig mindig halasztgatta. Mikor azután felettes hatósága erélyesen fölszólította az elszámolás megejtésére, akkor azzal igyekezett mentegetni magát, hogy készpénzzel ugy sem kell elszámolnia, csak nyugtákkal, mivel a kezelésében levő pénzt különböző iskolai beruházásokra és egyéb napi kiadásokra elfizette; a nyugták beszerzése és összeállítása pedig sok időt vesz igénybe. Ezzel az érveléssel sikerült peki még egy hónap halasztást nyerni az elszámolásra. Végre is azonban ez az idő is letelt és Fülöp Józsefnek lekellett számolni a gondnokkal. Az elszámolásnál kitűnt, hogy Fülöp a rendelkezése alatt álló ezerszázhét koronából csak kétszázat adott ki hivatalos célokra, erről nyugtát is tudott fölmutatni, a fenmaradó kilencszáz koronát készpénzben adta vissza. Ebből arra a következtetésre jutott a fegyelmi vizsgálatot vezető bizottság, hogy az igazgató a hivatalos pénzeket saját céljaira fordította s ezért kellett halasztania az elszámolást addig, mig a hiányzó összeget ismét megszerzi. Kiderítette az igazgatóról azt is a vizsgálat, hogy kötelességét gyakran elhanyagolta, az iskolák ellenőrzését sokszor nem teljesitette, más esetekben pedig igazgatói hatáskörét túllépte, továbbá sok egyéb meg nem engedett dolgot müveit. Erkölcsileg más súlyosan beszámítandó esetekről is tesznek emlitést a fegyelmi iratok. Fülöp József dacára pozíciójának, amely kellő humanitást és intelligenciát követel, a legbrutálisabb módon bánt a családjával. Feleségét és gyermekét éheztette. És mivel az asszony még ezek után sem akart elválni tőle, éjjelenkint részeg társaságot vitt a lakására és föllármázta családját. Azt hangoztatta mindig ilyen alkalomkor, hogy a törvény nem ad neki módot arra, hogy megszabaduljon a feleségé-