Délmagyarország, 1912. szeptember (1. évfolyam, 17-41. szám)

1912-09-19 / 32. szám

58 DÉLMAG YARORSZÁü 1912. szeptember 15. den törvényes eszközzel arra törekednek, hogy az igazügyet diadalra juttassák. Vé­gül szétoszlásra szólitotta föl az egybegyűl­teket. A közönség lassan kezdett oszladozni, miközben a főkapitányság palotájából kivo­nult Nagy Károly dr kapitány és Koszt ka felügyelő busz lovas és negyven gyalogrend­őrrel s szétoszlásra szólitotta föl a tömeget. Beavatkozásra nem került a sor. A képviselők aztán a Pannónia-szállóba mentek. Apponyi és néhányan automobilon. A tüntető tömeg szétoszlatása alkalmá­val Begyics László joghallgatót, Rosenberg József hentest, Bosenberg Izidor pincért ós Váradi Juli Ötvenkét éves hajadont a rend­őrök előállították. KOSSUTH ÉS APPONYI AZ IFJÚSÁGHOZ Félkettőkor több mint ötszáz egyetemi hallgató vonult a Kossuth-pártkör elé, liogy Kossuth Ferencet üdvözöljék. A hatalmas tömeg elhelyezkedett a pártkör előtt az ut­cán. ahol olyan nagy volt a tolongás, hogy a villamosok megállottak. A hatalmas ól­jenzésre a második emeleti erkélyen Appo­nyi Aliiért gróf és Lovászy Márton kísére­tében megjelent Kossuth Ferenc, aki az egye­temi hallgatósághoz a következő beszédet intézte: — Tisztelt Uraim! Nagy harcunkban a magyar alkotmányt védjük, annak is leg­becsesebb kincsét, a parlamentárizmust, a melyet tönkre akar tenni a kormány és a munkapárt. Reméljük, hogy védő harcunk győzelemmel végződik, mert erőt ad az a tény, hogy a történtek összekovácsolták a pártokat, amelyek eddig széthúztak. Most kérem önöket, hallgassák meg Apponyi gró­fot, aki lemegy önök közé. Apponyi ezután lement az utcára az if­júság közé, amely lelkes ovációkkal fogadta. Az ifjúság nevében Zsoldos Dénes üdvö­zölte Apponyit, aki lelkes beszédet mondott: — Nem csodálkozom azon — mondotta — hogy a jogtiprás és alkotmánysértések láttára, amelyben most a munkapárt tobzó­dik, az ifjúság lelke fellázad. Nagy meg­nyugvására szolgál — folytatta — liogy szá­mítani lehet az ifjúság támogatására. Nem lakik más érzés a szivében és lelkében, mint az eltökélés, liogy minden törvényes és al­kotmányos eszközzel a jogrendet helyre­áll itsa. Apponyi beszédét az ifjúság megélje­nezte. A SZOCIALISTÁK CSELFOGASA A szocialisták a rendőrség óvóintézke­dései után belátták, liogy nagyobb tömeg­ben nem juthatnak a Rákóczi-utra. Ezért cselhez folyamodtak. Kettesben-hármasban a sétálók közé vegyültek, ugy, hogy fél­nyolckor mintegy nyolcszáz tüntető sereg­lett össze a Népszínház előtt. * A rendőrök rohamot intéztek a tömeg ellen, a lovasrendőrök kivont karddal vág­tattak a tüntetők közé. Később a csendőrök is megérkeztek, akiknek a segítségével szétverték a tömeget. A harcban több em­ber megsebesült. A legtöbb a fején, a lo­vasrendőrök kardlapjától szenvedett sú­lyos sérülést. A tömeg beverte a villamoskocsik és a házak ablakát, több gázlámpát feldöntöt­tek. A legtöbb sebesült elmenekült, ugy, hogy csak a súlyos sebesülteket szállíthat­ták a kórházakba. HABC A NEWYORK KÁVÉHÁZ ELŐTT Nyolc óra után mintegy ezerötszáz főnyi tüntető tömeg vonult el a Newyork kávéház előtt, ahol összetűztek a rendőrök kel és a csendőrökkel. Kíméletlen harc ke­letkezett. A tüntetők köveket dobáltak, a rendőrök kardlapoztak, a csendőrök pedig szuronyroharnot intéztek a tömeg ellen. Ennek a harcnak kilenc súlyos és három halálos sebesültje van. Egy joghallgatót nyakon szúrt egy csendőr. A joghallgatót haldokolva szállították a Rókusba. Az or­vosok véleménye szerint aligha éri meg a reggelt. A másik két halálos sebesült ipa­ros. A rettenetes harcnak számtalan köny­nyebb sebesültje van, akik közül sokan egyenkint jelentkeznek a kórházakban. A lovasrendörök belegázoltak a tömegbe, a csendőrök pedig oldalba támadták a tün­tetőket. BEVERTÉK A KAVÉHAZAK ABLAKAIT A menekülő tömeg beverte az Emke, Ar­pád- és Orient-kávéházak ablakait. A nagy üvegtáblák csörömpölve hullottak a köve­zetre és a kávéház márványasztalaira. A vendégek kétségbeesetten menekültek, a lo­vasrendőrök a kávéházakba is behatoltak, az óriási tumultusban ártatlan emberek is megsebesültek. A tüntetők az útvonalon levő házak ab­lakait is beverték, A lakosság ijedten elhú­zódott az ablakok mellől. A kávéházak ez­rekre menő kárt szenvedtek. PÁNIK A MAGYAR SZINHAZBAN Több száz főnyi tömeg verődött össze a Magyar Sziliház előtt. A tüntetők, mielőtt még a lovasrendőrök megérkeztek volna, be­verték a Magyar Saiuház összes ablakait. Az óriási lárma, az üvegtáblák csörömpölése megrémítette a színház közönségét. Drégely Gábor a Szerencse fia cimii szimüve volt mű­soron. A publikum elhagyta helyét, a nők ré­mülten sikoltoztak. Lebocsátották a függönyt, félbeszakították az előadást. A lovasrendőrök vágtatva a tüntetés színhelyére érkeztek és kardlappal szétver­ték a tömeget. Ennek a harcnak is több könnyebb sebesültje van. Nagyobb tüntetés volt még az Izabella- és a Dohány-utcában. CSÖNDES AZ UTCA Tiz órakor jelentették Boda Dezső fő­kapitánynak, hogy a tüntetés befejeződött, csöndes az utca. A nagyobb csapatokat er­re a főkapitány rendeletére bevonták. Az utcákon rendőr- és csendőrőrjáratok cir­kálnak. A parlamentet, a miniszterek la­kását és a munkapárt helyiségét csendőr­ség őrzi. Az egész gyalogos- és lovasrendőrség készenlétben áll. A katonaság is teljes ké­szenlétben várja a parancsot, ha zavar­gás törne ki az éjjel. Tiz óra után teljesen kihaltak az utcák. A kávéházakban sincs semmi élet, lehúz­ták a redőnyöket. A SEBESÜLTEK A tüntetésnek a rendőrség jelentése szerint huszonhét sebesültje van. Ezek kö­zül három halálos, kilenc súlyos, a többi könnyebb sébesült. Ebből a számból hiány­zanak azok a sebesültek, akik eddig nem jelentkeztek a kórházakban. Két rendőr is súlyosan megsebesült. Egy lovasrendört nagy erővel hajított, éles kő ért a nyakán, ugy, hogy lefordult a lo­váról. A sebesülteket javarészt a Rókusban ápolják. Reggelre valószínűleg halottja is lesz a tüntetésnek. •naaaaBaaaHaaaaaaBaaaaaaaaaaaaaBaasBBBoarESBíBaasaa A főrendiház ülése. Budapestről jelentik: Ma délután, négy órakor ülést tartott a főrendiház is. Jósika Samu bárd alelnök elnökölt. Bejelentette, hogy Hadik János gróf napirend előtt kiván szólani. Hadik beszédét azzal kezdte, hogy az or­szág figyelme most a parlamenti esemé­nyek felé fordul. Joggal, mert olyan bot­rányok játszódtak le tegnap és ma, ame­lyek szégyenletesek. — Lukács miniszterelnök, — mon­dotta Hadik gróf —ismételten hangoztat­ta, hogy békét teremt. Nem érti, liogy nem sikerült ezt az óhajt megvalósítani. Az or­szág is békét akart, azt kiván most is. Fur­csa, liogy még se valósult meg ez a törek­vés. Lukács László miniszterelnök rögtön válaszolt Hadik beszédére. — Tényleg szégyenletesek a parlament eseményei, — kezdette. Majd hozzáfűzte, hogy nem azért, mert a kormány békét akart, hanem mert az ellenzék sípolással, dobolással teljesítette föladatát. Ez csak nem törvényhozói jog! Az ellenzék mind­untalan a legdurvábban provokálta, hogy erősebb rendszabályokhoz nyúljon az el­nökség. És a halálos Ítéletét irta volna alá az elnökség, ha tovább tűrte volna a garáz­dálkodást. Amikor én, mint az ország mi­niszterelnöke, a békéről beszéltem, a leg­világosabban és határozottan körvonalaz­tam álláspontomat. Nem magyarázhatták félre. Helyt áll most is ilyen nyilatkoza­taiért. Végül hangsúlyozta Lukács azt, liogy a házszabályok törvényesek, tehát törvé­nyek alapján járt el mindig az elnökség. Megjegyezte azt is, hogy lehetetlen elkép­zelni, hogy lemondjon a kormány. Csak akkor mondhat le, ha a korona bizalmatlan iránta, ellenben azért nem mondhat le, mert a kisebbség bizalmatlan.

Next

/
Thumbnails
Contents