Délmagyarország, 1912. szeptember (1. évfolyam, 17-41. szám)

1912-09-19 / 32. szám

58 DÉLMAG YARORSZÁü 1912. szeptember 15. den törvényes eszközzel arra törekednek, hogy az igazügyet diadalra juttassák. Végül szétoszlásra szólitotta föl az egybegyűlteket. A közönség lassan kezdett oszladozni, miközben a főkapitányság palotájából kivonult Nagy Károly dr kapitány és Koszt ka felügyelő busz lovas és negyven gyalogrendőrrel s szétoszlásra szólitotta föl a tömeget. Beavatkozásra nem került a sor. A képviselők aztán a Pannónia-szállóba mentek. Apponyi és néhányan automobilon. A tüntető tömeg szétoszlatása alkalmával Begyics László joghallgatót, Rosenberg József hentest, Bosenberg Izidor pincért ós Váradi Juli Ötvenkét éves hajadont a rendőrök előállították. KOSSUTH ÉS APPONYI AZ IFJÚSÁGHOZ Félkettőkor több mint ötszáz egyetemi hallgató vonult a Kossuth-pártkör elé, liogy Kossuth Ferencet üdvözöljék. A hatalmas tömeg elhelyezkedett a pártkör előtt az utcán. ahol olyan nagy volt a tolongás, hogy a villamosok megállottak. A hatalmas óljenzésre a második emeleti erkélyen Apponyi Aliiért gróf és Lovászy Márton kíséretében megjelent Kossuth Ferenc, aki az egyetemi hallgatósághoz a következő beszédet intézte: — Tisztelt Uraim! Nagy harcunkban a magyar alkotmányt védjük, annak is legbecsesebb kincsét, a parlamentárizmust, a melyet tönkre akar tenni a kormány és a munkapárt. Reméljük, hogy védő harcunk győzelemmel végződik, mert erőt ad az a tény, hogy a történtek összekovácsolták a pártokat, amelyek eddig széthúztak. Most kérem önöket, hallgassák meg Apponyi grófot, aki lemegy önök közé. Apponyi ezután lement az utcára az ifjúság közé, amely lelkes ovációkkal fogadta. Az ifjúság nevében Zsoldos Dénes üdvözölte Apponyit, aki lelkes beszédet mondott: — Nem csodálkozom azon — mondotta — hogy a jogtiprás és alkotmánysértések láttára, amelyben most a munkapárt tobzódik, az ifjúság lelke fellázad. Nagy megnyugvására szolgál — folytatta — liogy számítani lehet az ifjúság támogatására. Nem lakik más érzés a szivében és lelkében, mint az eltökélés, liogy minden törvényes és alkotmányos eszközzel a jogrendet helyreáll itsa. Apponyi beszédét az ifjúság megéljenezte. A SZOCIALISTÁK CSELFOGASA A szocialisták a rendőrség óvóintézkedései után belátták, liogy nagyobb tömegben nem juthatnak a Rákóczi-utra. Ezért cselhez folyamodtak. Kettesben-hármasban a sétálók közé vegyültek, ugy, hogy félnyolckor mintegy nyolcszáz tüntető sereglett össze a Népszínház előtt. * A rendőrök rohamot intéztek a tömeg ellen, a lovasrendőrök kivont karddal vágtattak a tüntetők közé. Később a csendőrök is megérkeztek, akiknek a segítségével szétverték a tömeget. A harcban több ember megsebesült. A legtöbb a fején, a lovasrendőrök kardlapjától szenvedett súlyos sérülést. A tömeg beverte a villamoskocsik és a házak ablakát, több gázlámpát feldöntöttek. A legtöbb sebesült elmenekült, ugy, hogy csak a súlyos sebesülteket szállíthatták a kórházakba. HABC A NEWYORK KÁVÉHÁZ ELŐTT Nyolc óra után mintegy ezerötszáz főnyi tüntető tömeg vonult el a Newyork kávéház előtt, ahol összetűztek a rendőrök kel és a csendőrökkel. Kíméletlen harc keletkezett. A tüntetők köveket dobáltak, a rendőrök kardlapoztak, a csendőrök pedig szuronyroharnot intéztek a tömeg ellen. Ennek a harcnak kilenc súlyos és három halálos sebesültje van. Egy joghallgatót nyakon szúrt egy csendőr. A joghallgatót haldokolva szállították a Rókusba. Az orvosok véleménye szerint aligha éri meg a reggelt. A másik két halálos sebesült iparos. A rettenetes harcnak számtalan könynyebb sebesültje van, akik közül sokan egyenkint jelentkeznek a kórházakban. A lovasrendörök belegázoltak a tömegbe, a csendőrök pedig oldalba támadták a tüntetőket. BEVERTÉK A KAVÉHAZAK ABLAKAIT A menekülő tömeg beverte az Emke, Arpád- és Orient-kávéházak ablakait. A nagy üvegtáblák csörömpölve hullottak a kövezetre és a kávéház márványasztalaira. A vendégek kétségbeesetten menekültek, a lovasrendőrök a kávéházakba is behatoltak, az óriási tumultusban ártatlan emberek is megsebesültek. A tüntetők az útvonalon levő házak ablakait is beverték, A lakosság ijedten elhúzódott az ablakok mellől. A kávéházak ezrekre menő kárt szenvedtek. PÁNIK A MAGYAR SZINHAZBAN Több száz főnyi tömeg verődött össze a Magyar Sziliház előtt. A tüntetők, mielőtt még a lovasrendőrök megérkeztek volna, beverték a Magyar Saiuház összes ablakait. Az óriási lárma, az üvegtáblák csörömpölése megrémítette a színház közönségét. Drégely Gábor a Szerencse fia cimii szimüve volt műsoron. A publikum elhagyta helyét, a nők rémülten sikoltoztak. Lebocsátották a függönyt, félbeszakították az előadást. A lovasrendőrök vágtatva a tüntetés színhelyére érkeztek és kardlappal szétverték a tömeget. Ennek a harcnak is több könnyebb sebesültje van. Nagyobb tüntetés volt még az Izabella- és a Dohány-utcában. CSÖNDES AZ UTCA Tiz órakor jelentették Boda Dezső főkapitánynak, hogy a tüntetés befejeződött, csöndes az utca. A nagyobb csapatokat erre a főkapitány rendeletére bevonták. Az utcákon rendőr- és csendőrőrjáratok cirkálnak. A parlamentet, a miniszterek lakását és a munkapárt helyiségét csendőrség őrzi. Az egész gyalogos- és lovasrendőrség készenlétben áll. A katonaság is teljes készenlétben várja a parancsot, ha zavargás törne ki az éjjel. Tiz óra után teljesen kihaltak az utcák. A kávéházakban sincs semmi élet, lehúzták a redőnyöket. A SEBESÜLTEK A tüntetésnek a rendőrség jelentése szerint huszonhét sebesültje van. Ezek közül három halálos, kilenc súlyos, a többi könnyebb sébesült. Ebből a számból hiányzanak azok a sebesültek, akik eddig nem jelentkeztek a kórházakban. Két rendőr is súlyosan megsebesült. Egy lovasrendört nagy erővel hajított, éles kő ért a nyakán, ugy, hogy lefordult a lováról. A sebesülteket javarészt a Rókusban ápolják. Reggelre valószínűleg halottja is lesz a tüntetésnek. •naaaaBaaaHaaaaaaBaaaaaaaaaaaaaBaasBBBoarESBíBaasaa A főrendiház ülése. Budapestről jelentik: Ma délután, négy órakor ülést tartott a főrendiház is. Jósika Samu bárd alelnök elnökölt. Bejelentette, hogy Hadik János gróf napirend előtt kiván szólani. Hadik beszédét azzal kezdte, hogy az ország figyelme most a parlamenti események felé fordul. Joggal, mert olyan botrányok játszódtak le tegnap és ma, amelyek szégyenletesek. — Lukács miniszterelnök, — mondotta Hadik gróf —ismételten hangoztatta, hogy békét teremt. Nem érti, liogy nem sikerült ezt az óhajt megvalósítani. Az ország is békét akart, azt kiván most is. Furcsa, liogy még se valósult meg ez a törekvés. Lukács László miniszterelnök rögtön válaszolt Hadik beszédére. — Tényleg szégyenletesek a parlament eseményei, — kezdette. Majd hozzáfűzte, hogy nem azért, mert a kormány békét akart, hanem mert az ellenzék sípolással, dobolással teljesítette föladatát. Ez csak nem törvényhozói jog! Az ellenzék minduntalan a legdurvábban provokálta, hogy erősebb rendszabályokhoz nyúljon az elnökség. És a halálos Ítéletét irta volna alá az elnökség, ha tovább tűrte volna a garázdálkodást. Amikor én, mint az ország miniszterelnöke, a békéről beszéltem, a legvilágosabban és határozottan körvonalaztam álláspontomat. Nem magyarázhatták félre. Helyt áll most is ilyen nyilatkozataiért. Végül hangsúlyozta Lukács azt, liogy a házszabályok törvényesek, tehát törvények alapján járt el mindig az elnökség. Megjegyezte azt is, hogy lehetetlen elképzelni, hogy lemondjon a kormány. Csak akkor mondhat le, ha a korona bizalmatlan iránta, ellenben azért nem mondhat le, mert a kisebbség bizalmatlan.