Délmagyarország, 1912. szeptember (1. évfolyam, 17-41. szám)

1912-09-19 / 32. szám

1912. szeptember 19. DÉLMAQYARORSZÁO Börtönre itélt Dungyerszky-fiu. — A községi jegyző bűnei. — (Saját tudósítónktól.) Érdekes ügyben ítélkezett szerdán a szegedi ítélőtábla föleb­bezési tanácsa. Dungyerszky Ferenc községi jegyzőt, Bácska egyik dnsgazdag családjá­nak a sarját többrendbeli okirathamisitással vádolta az ügyészség. A szabadkai törvény­szék tiz hónapi börtönre itélte a Dungyerszky fiút,1 a tábla nyolc hónapra szállította le a büntetését. A családos póttartalékosok 1905-ben se­gélyt kaptak, fejenkint két—háromszáz ko­ronát. A községekben a jegyzőknek kellett összeírni a családos póttartalékosok névso­rát. Apatinban föltűnő sok volt a névsorban föltüntetett családos póttartalékosok száma és ezért a katonai hatóság érdeklődni kezdett. Kitűnt, liogy sok olyan apatini póttartalé­kosnak utaltak ki segélyt, aki nem családos. Erre megindították a vizsgálatot és igy kide­rült, hogy a jogtalanul kiutalt családi pót­lékok Dungyerszky Ferenc apatini helyet­tes anyakönyvvezetőnek tulajdonítható. Dun­gyerszky igen sok nőtlen póttartalékost rá­beszélt arra, hogy az összeírásnál hamis ada­tokat diktáljanak be és igy két—háromszáz korona segélyhez juthatnak. Ebből az ösz­szegből fejenkint husz—husz 'koronát kikö­tött magának. Amikor ez kiderült, Dungyerszky egész hivatali működésére kiterjesztették a vizsgá­latot. Igy többrendbeli bűncselekménynek jöttek a nyomára, amelyet eddig ügyesen elpalástolt. Megállapították például azt, hogy egy fiatal leánynak olyasképpen állí­tott ki Amerikába szóló útlevelet, hogy a le­ány édes atyját mint férjét szerepeltette az okmányban. A leleplezés óriási föltűnést keltett Bács­kában. A dúsgazdag gavallér, aki passzióból működik a közigazgatási pályán, egyidőben pénzzavarban szenvedett és minthogy hirte­lenében nem juthatott pénzhez, bűnös uton igyekezett könnyelmű életmódját föntartani. Az édes atyja, aki már számtalan esetben ki­segítette a fiát kellemetlen helyzetéből, be­szüntette a folytonos pénzküldeményeket. A szabadkai törvényszék néhány hónap­pal ezelőtt tárgyalta az ügyet, szokatlanul nagy érdeklődés keretében. A törvényszék iz­galmas tárgyalás után ötrendbeli okiratha­misitás miatt tiz hónapi börtönre itélte az eltévelyedett Dungyerszky-fiut. A kincstár kárát/amely a jogtalanul kiutalt segélyek­ből eredt, időközben megtérítette Dungyer­szky édes atyja. A szegcdi ítélőtábla fölebbezési tárgya­lásán a vádlott is megjelent, elegánsan kiöl­tözve. Azzal védekezett, hogy ő a bediktált adatokat jegyezte föl. Erre azonban rácáfolt a tanuk vallomása, akik határozottan állít­ják, hogy Dungyerszky rábeszélésére közöl­tek hamis adatokat. A tábla az enyhítő körülmények figye­lembevételével leszállította Dungyerszky büntetését, aki semmiségi panasszal élt. A munkapart értekezlete. Buda­pestről jelentik: Este hét órakor rendkivül népes értekezletet tartott a nemzeti mun­kapárt. A kormány tagjai szintén megje­lentek és percekig ünnepelte őket a párt. Különösen Beöthy László minisztert fo­gadták zajos ovációkkal. A kereskedelmi minisztert Durvái Fülöp üdvözölte a párt nevében, biztosította őt ragszkodásukról. Darvai beszédére Beöthy miniszter vála­szolt: r— Én abban a reményben vagyok, hogy az inzultus nem személyemnek szólt, — mondta. — Ezek után ujabb terrorra is el kell készülnünk. Ez esetben pedig sem­mi melléktekintet nem téríthet le bennünket arról az útról, melyen eddig is haladtunk és amelyen eztán is haladnunk muszáj. Tisztában vagyok, melyik utat kell követ­nem. Bizom abban, hogy a párt továbbra is ugyanolyan kitartással szolgálja a nem­zet ügyét, mint eddig. Újra fölzúgott a taps, sokan üdvözölték Beöthy Lászlót, igy Zichy János miniszter is, aki megjelent az ülésen és hosszabb ideig tárgyalt Lukács miniszterelnökkel. Itt em­lítjük meg, hogy egyes lapok ma azt írták, hogy Zichy János gróf vallás- és közok­tatásügyi miniszter Bécsbe utazott, hogy lemondását bejelentse ő felségének. Ezzel szemben a legilletékesebb helyről azt köz­lik a „Budapesti Tudósítóval", hogy ez a híradás egyáltalán nem felel meg a való­ságnak. HÍREK Rudnayt arculütötték. (Saját tudósítónktól.) Mikor Beöthy László az ellenzéki ütlegek súlya alatt ösz­szeesett, az elsők, akik a munkapárti padok­ból a miniszter segítségére siettek, Rudngu Béla és Kubinyi Géza voltak. A baloldali padsorok előtt Szmrecsányi, Palugyay, Zichy Aladár, Huszár Károly és Zlinszky István hadakoztak és Rudnay éppen Zlinsz­ky felől akart az ellenzéki sorokon át a mi­niszter közelébe férkőzni. Zlinszy megfordult és atléta­kezével kétszer avculütötte Rud­nayt. Az inzultált ember megtántorodott és halálsápadtan rohant vissza a munkapárti padokba, ahol azonnal megbízta Farkas Zol­tánt és Kiss Ernőt, hogy nevében provokál­ják Zlinszky Istvánt. Zlinszky délután ne­vezte meg segédeit. Később, mikor az ellenzék már kivonult, Rudnay még mindig rendkivül izgatottan járt-kelt. a folyosókon. A rendőrkordonon át a baloldali folyosóra ment. Remegett az iz­galomtól, megállt ós merően nézett maga elé. Néhány munkapárti képviselő követte. Rudnay egész testében remegve szólt kísé­retéhez: — Már elment a nyomorult! Izgatott percek voltak. Látszott Rud­nayn, liogy még egyszer szemtül-szcmben akar kerülni támadójával. Zlinszky István az inzultusról igy nyi­latkozott a Délmagyarország munkatársa előtt: — A nagy tiunultus után hirtel.cn béke­követek léptek föl és nagy erővel indult meg ez az áramlat. Én ott álltam a terem kö­zepén, mikor hoznám lépett Erdély Sándor volt miniszter és nagyon kó^lt, llpgy ne bántsunk senkit. Itt rend lesz okvetlenül, mondta, ne provokáljuk egymást. Én ott áll­tam és valami megnyugtató érzés töltött el e szavakra, de láttam, hogy a harmadik sor­ból két kar emelkedett ki és fenyegetőleg kö­zeledett Múzsa Gyula felé. Láttam, amint megütötte Múzsa hátát. Előre törtem s ak­kor láttam, hogy Rudnay Béla az, aki Mú­zsát hátulról megütötte. Amint kötelébe ér­tem, azonnal egy bokszot nyomtam,az arcá­ba. Kubinyi Géza ott termett és Rudnayt azonnal elvitte. Még hallottam, aiyint Ku­binyi kérdezte tőle, hogy mi történt. Az pofonütött, — mondta Rudnay. Zlinszky István a provokájás után Ká­rolyi Mihály és Benyovszky Sándor grófo­kat-uoyezle m^g segédek gyA^nt. A Rudnay—Zlinszky afférén kiviil még másik két affér is támadt a Ház puskaporos légkörében. Mikor tegnap az ellenzék kiveze­tése folyt, a rettentő izgalomban beosont a terembe Fodor Kálmán munkapárti képvi­selő és rátámadt az ellenzékre: — Gazemberek! — kiáltotta izgatottan. — Kicsoda? — kérdezte Héderváry Le­hel. — Maga is az! — válaszolt Fodor. Az ülés végén Héderváry Lehel a súlyos sértés miatt Eitn.er Zsigmoud és Zlinszky István utján provokáltatta Fodor Kálmánt, aki Sipeky Sándor és Nyegre László mun­kapárti képviselőket nevezte meg segédeinek. Pál Alfrédnek Kpvácsy Kálmán pap­képviselővej volt összetűzése. — Gazember! Gazember! Gazember! — kiáltotta Pál Alfréd háromszor Kováesy felé. — Hogy mersz engem pap létemre sérte­getni, ípikor tudod, hogy nem vehetek elég­tételt? — felelt fölháborodva Kováesy. — Ahogy te mertél megátkozni védtelen nőket, — mondta Pál Alfréd, arra az emlé­kezetes juniusi jelenetre céloz,va, mikor a pap-képviselő átkot mondott Tiszánéra, aki a karzatról nézte az ellenzék kivezetését. — Ha nem vonod vissza, — követelte most Kovácjsy — ahol talállak, széttéplek. Pál Alfréd tréfára fordította a dolgot és igy szólt: — Ha te visszavonod az átkot, én is visz szavonom a sértéseket. A széttépésnél pedig ketten leszünk. Igy végződött az izgalmas párbeszéd. Ko­váesy a legvégén rendkivül izgatottan, ök­lével fenyegette meg Pált. — fogorvos és fogtechn kus. A sze­gedi Belvárosi-kávéházban szerdán délután zajos jelenet történt. Ungvári Péter dr sz«­gedi togorvos a feketéjét szürcsölte, amikor az asztalához toppant lukács Imre fogtech­nikus és megkérdezte a fogorvost, hogy — Mondja Péter bácsi, miért jelentett föl engem? Ennek a kérdésnek az előzménye, hogy a fogorvosok meglehetősen siirün följelentik a fogtechnikusokat hamis cim használata és egyéb dolgok miatt. Lukácsot például azért jelentették föl, hogy fogmiitermet hirdet, a törvény szerint pedig csak fognniyesternict irhát. A iogtechnikus kérdésére Ungvári dr el­utasító válasszal felelt, amiből heves szóvál­tás támadt. Szó-szót követett, végül pedig kölcsönös inzultus következett. A kávéház vendégei közbeléptek és szétválasztották n feleket. Az esetnek a járásbíróságon lesz a folytatása. — Szőlészeti Kongresszus Szegeden. Szeptember 22-én délelőtt féltíz órakor nyit­ja meg a földmiveiésiigyi miniszter kiküldött­je a homoki gazdák szőlészeti kongresszusát Szegeden, a városháza közgyűlési termében. Először dr Islvánffy Qyula tart kongresszusi előadást a peronoszpóra elleni védelem idei tapasztalatairól. Utána Jablonovszky József ismerteti az idén az állami szőlőtelepeken le­folytatott molyvédelmi eljárás eredményeit. — A kongresszus iránt országszerte nagy az érdeklődés. Mivel az idén az országban maid mindenütt a moly okozta a legnagyobb ká­rokat, érthető dolog, hogy a gazdák türel­metlenül várják azt a jelszót, mely hivatva lesz az ezutáni moly elleni védekezést irá nyitani. A kongresszusra az ország műiden részéből jelentkeznek a gazdák. — A Rákóczi-szoborbizottság ülései. A Rákóczi szobor-bizottság elnöksége ezúton értesiti a szobor-bizottság tagjait, hogy csü­törtöktől kezdve minden nap déli 12 órakor

Next

/
Thumbnails
Contents